► Finy Petra: Ultramarin. 21. Szá­zad Kiadó, Budapest, 2024, 303 oldal, 5990 Ft

Jó értelemben bonyolult Finy Petra új regénye. Ez egyszerre igaz az elbeszélés vonalvezetésére, a szereplők egymáshoz fűződő viszonyára, a szülő és gyerek kapcsolatok különbözőségére és sokféleségére. A szöveglabirintusban jó kalauz a szerző, nem engedi el olvasója kezét, és élve a nyomdatechnika adta lehetőségekkel – érdekes, Esterházy Péter óta kevesen élnek ezzel – valamennyi fejezet két részre tagozódik. Az első a civil életet mutatja be, a budai és a középiskolai miliőt, míg a második a regény egyik központi alakjának, a különös nevű Belphégor (becenév) katonai szakközépiskolai feljegyzéseit, amelyek nyomdai jelekkel és kurziválva válnak el a regényszöveg másik elemétől.

Látlelet a hazai egészségügyben uralkodó állapotokról, arról, hogyan törődnek, pontosabban nem törődnek a beteggel, és teszik ki súlyos állapotban teljesen szükségtelen megpróbáltatásoknak. Miért tart hat-hét óráig, hogy egy súlyos állapotú beteg végre kórházi ágyba kerülhessen. Egyáltalán, hogyan (nem) működik megfelelően a betegirányítás. Az írás megtörtént esetet dolgoz fel.

► Tillmann Prüfer: Apának lenni. Fordította Tallai Gábor. Multiverzum Kiadó, Budapest, 2024, 215 oldal, 4990 Ft

Hiába jelezne felfogásbeli fordulatot az idézett felmérés eredménye, ami szerint az apák több időt töltenek gyerekeikkel, a vaskos realitások felől nézve a dolog mégis másként áll. A német statisztikai hivatal 2019-es kimutatása szerint a munkaképes apák 93,1 százaléka dolgozott teljes, míg csupán 6,9 százalékuk részmunkaidőben. Az anyák esetében ez éppen fordítva áll: 27,6 százalékuk dolgozott teljes, míg 72,4 százalékuk részmunkaidőben. Mindennek egyenes következménye, hogy miközben mélyül az anya-gyerek kapcsolat, az otthon kevés időt töltő apák elidegenednek gyerekeiktől. És „közben lemaradnak gyerekük életéről” – ahogy a szerző fogalmaz.

► Majtényi György: Kádárné és Kádár. Open Books Kiadó, Bu­dapest, 2023, 208 oldal, 4999 Ft

A kutatás bevett és újabb módszerei részben hasznavehetetlenek két olyan zárkózott és magányos emberről szóló történelmi nyomozás esetében, amilyen Kádár Jánosné és Kádár János volt. Magányosan éltek a Rózsadomb legtetején található Cserje utcai villában, ami százhetvenhárom négyzetméterével és fényűzőnek nem nevezhető berendezésével még abban a korban sem számított luxusnak. Bár 1957 után Aczél György és Biszku Béla feleségeikkel néha meghívottak voltak itt, de ezek a látogatások is elmaradoztak, aminek oka lehetett, hogy Kádár mindkettőjüktől eltávolodott, ami Biszku esetében politikai összefüggésekben is értelmezhető.

Bár a totális orosz támadást követően Ukrajnát gyorsan felfegyverezték, korántsem csak ez áll Kijiv harctéri sikerei mögött. Legalább annyira a szemléletében és gondolkodásmódjában megújult hadvezetés és hadsereg. Erről, valamint a Leopard és Abrams harckocsikról, az érkező F–16-os vadászgépekről kérdeztük Wagner Péter biztonságpolitikai szakértőt, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatóját.

Parlamenti bizottsági meghallgatásán Lázár János építési és beruházási miniszterjelölt bombasztikus kijelentések sorát tette tavaly május közepén. A legemlékezetesebbek egyike szerint a cél, hogy Magyarország 2030-ra Európa legjobb helye legyen.  Rejtély, ez mit takar, mérni biztosan nem lehet. A szerénységgel soha nem vádolható politikus egyszerre láttatta magát országépítőnek és annak az embernek, aki új sebességbe kapcsolja az itthoni beruházásokat. Nem utolsósorban: a hazai, valamint az uniós források felhasználásával megoldja Magyarország százötven éves felzárkózási dilemmáját. Azt, ami 1867 óta sok nekifutásra sem sikerült.

Avi Loeb: A földönkívüli
Spiró György: Mikor szabad ölni?
Paul Auster: Láthatatlan
Hervé Le Tellier: Anomália

Benedek Szabolcs: Ballada egy csapatról
Tim Marshall: A földrajz fogságában
John Lewis Gaddis: A hidegháború
Ablonczy Balázs: Ismeretlen Trianon

Wisinger István: Pulitzer. Egy magyar származású amerikai sajtómágnás kalandos élete. Athenaeum Kiadó, Budapest, 2020, 381 oldal, 4299 Ft

Wisinger István nagy hozzáértéssel adagolja az életpálya megértéséhez szükséges ismereteket. Egyszerre ír a Makón1847-ben született, de onnan nyolc évvel később családjával Budapestre költöző gyerekről, és apja korai elvesztéséről. Ez utóbbi fia életének alapvetően más irányt adott. Átfogó képet kapunk az Egyesült Államok sajtópiacának robbanásszerű fejlődéséről, az újságírás társadalmi státuszáról, a laptulajdonosok és a lapkészítők egymáshoz fűződő viszonyáról, valamint a médiamogulok egymás elleni kíméletlen konkurenciaharcáról, ahogyan a sajtó működéséről, a róla vallott elvekről, és azok esetenkénti hanyagolásáról is.

Edward Snowden: Rendszerhiba. Fordította Tomori Gábor. 21. Szá­zad Kiadó, Budapest, 2019, 398 oldal, 4490 Ft

Óriási az egzisztenciális tétje annak a döntésnek, ha Snowden úgy határoz: borít és kitálal. Ha elfogják, több évtizedes börtön vár rá. A végkimenetel még ennél is sötétebb lehet. A Hongkongból Moszkva érintésével Ecuadorba igyekvő kiugrott ügynöknek a segítségére siető jogvédő, Sarah Harrison mondta a seremetyevói repülőtéren, hogy azért van mellette, mert: „Kell, hogy legyen valaki, aki utoljára élve lát téged. Lehetek akár én is.”

Kötter Tamás: Férfiak fegyverben. Frontnovellák a II. világháborúból. Kalligram Kiadó, Budapest, 2020, 232 oldal, 3990 Ft

Írói indulása, amely finom elmozdulásokban már korábban bővelkedett, ezért is hatott a meglepetés erejével. Elég, ha ennek kapcsán az IKEA, vasárnap című regényére utalok, ez látlelete a hazai középosztály életközepi válságának. Újabb meglepetést akkor szerzett Kötter Tamás az olvasóinak, amikor éles váltással második világháborús frontnovellákkal jelentkezett. E kisprózák tematikai újdonságát megint nem lehet vitatni.

Kötter Tamás: Nem kijárat. Kal­lig­ram Kiadó, Budapest, 2019, 238 oldal, 3990 Ft

A nemrégiben megjelent Nem kijárat ismét novellákat tartalmaz. Tematikailag szorosra fűzött kötet, a szerző nem bízott semmit a véletlenre. Apró hazugságok egy férfi életéből alcímmel dolgozott, előzetesen is félreérthetetlenné téve, hogy egyetlen alak köré szervezi tizenhét részből álló elbeszéléskötetét. Ugyanakkor élt a nézőpontváltás lehetőségével, néhány novellának Kiss Tamás csupán mellékszereplője, és ez az eljárás a figura ábrázolhatóságának variációit gazdagítja. Munkamódszerének lényege, hogy az időrendet követve a vidékről a fővárosban kerülő, jogászdiplomát szerző Kiss Tamás életútjának mozaikdarabjait rakja egymás mellé.

Régi és új világ határán
Standeisky Éva: Demokrácia negyvenötben
Romsics Ignác: A Horthy-korszak
Márai Sándor: A teljes napló 1982–1989

Magyar politikust a rendszerváltás óta aligha illettek olyan súlyos vádakkal, mint Simonka Györgyöt. A Dél-Békésben élet-halál urának tartott fideszes politikust a Legfőbb Ügyészség mások mellett bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással vádolja, ezért október 17-én kérte a parlamenttől mentelmi jogának felfüggesztését. Ez kilenc nappal később megtörtént. Ha az ellene felhozott vádak bizonyítást nyernek, akár tíz–tizenöt év börtönbüntetésre is ítélhetik. Simonkáról sok mindent leírtak az elmúlt években és hetekben. Ám arról kevés szó esett: ki ő valójában? Honnan érkezett, és milyen utat járt be a Fideszben? Hogyan lett a kormánypárt megyei vezetője. Látni fogjuk, a szerencsével sem állt hadilábon. Ez is kellett ahhoz, hogy a párthierarchiában viszonylag messzire jusson. A NER korának hőse volt. Eddig.

Kovácsy Zsombor: Beutaló. Irány­tű a magyar egészségügy la­bi­rin­tusához. Athenaeum Kiadó, Budapest, 2018, 215 oldal,4499 Ft

A végzettségére nézve orvos és jogász, korábban az Egészségbiztosítási Felügyelet elnökeként, majd az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkáraként tevékenykedő (Molnár Lajos minisztersége idején), jelenleg ügyvédi irodát vezető szakember kétszeresen is a nehezebb utat választotta, amikor úgy döntött, hogy áttekintő képet ad a kívülállóknak: hogyan működik a magyar egészségügy. Egyfelől nem botránykönyvet írt, noha a szakterület társadalmi megítélése miatt erre érezhetett volna kísértést. Másfelől az angolszász tudományos ismeretterjesztő irodalom legjobb hagyományait felhasználva, érthető, könnyed, nem ritkán humorral átszőtt szöveggel magyarázza el az egészségügy működésének és felépítésének teljes rendszerét. Nem lebecsülendő érdeme a könyvnek, hogy a „tanmese” több mint kétszáz oldalon nem fullad unalomba.

Egressy Zoltán: Júlialepke, harminckét vallomás. Európa Kiadó, Budapest, 2017. 386 oldal, 3490 Ft

A múló évekkel egyre inkább klasszicizálódik Egressy prózanyelve.  Feszesebbé és rövidebbé válnak a mondatok. Korántsem hagy olyan tág teret a gondolat- és mondatritmusok burjánzásának, mint korábban. Vélhetően tudatosan távolítja elbeszélőinek hangját az élőbeszéd rögzítésének az elmúlt években alkalmazott formájától. A döntő többségében női történeteket tartalmazó novellák (vallomások) a valóságismeret ritkán tapasztalható mélységeiről árulkodnak. Korunk női hősei osztják meg életük legféltettebb titkait az Egressy-novellákban.