Polgári, demokrata

Csárdi Antal, az LMP képviselője azonnali kérdést intézett a miniszterelnökhöz, kifogásolván a színházak elleni hadjáratban alkalmazott „zaklatószínház” kifejezést. Úgy érvelt, hogy „ezzel a csúnya általánosítással” Kocsis Máté fideszes frakcióvezető „a teljes színházi életet megsértette”, és megkérdezte, hogy erről mi a tisztelt miniszterelnök úr véleménye. Válaszában Orbán Viktor méltatlankodott, hogy miért őt kéri a képviselő, hogy „kommentáljam a frakcióvezetőm szavait”, holott Kocsis Máté „itt ül, és ön bármikor megkérdezhet tőle bármit” (srégen mögötte Kocsis Máté kacag). És ő, Orbán, különben is csak a legnagyobb elismerés hangján tud beszélni a magyar színészekről. Nem mintha erről szólt volna a kérdés.

A képviselő kevesellte a választ. Érvelése szerint, ha ez elfogadható, holott olyanokat is sért, akik tiszták, például Bodrogi Gyulát, akkor ugyanígy lehetne mondani, hogy „nőverő KDNP, kokainozó KDNP–Fidesz, kurvázó kormánypártok”. Ezen a ponton közbeszólt a nemzeti illem őre, Lezsák Sándor országgyűlési alelnök, és felszólította Csárdit, hogy ezt a kifejezést vonja vissza. A képviselő készségesen javított: „prostitúciót igénybe vevő kormánypártok”. Orbán Viktor a maga részéről azzal zárta a vitát, hogy ha már szóba került Bodrogi Gyula, neki Süsü jutott az eszébe. És annyi. Lezsák nem tiltakozott, a kurvázást nem szabad kurvázásnak nevezni, ellenben képviselőt a miniszterelnöknek szabad süsüzni. Ki tudná jobban, meddig tart a szabadság, mint Orbán?

Hír

A Szépírók Társaságának közleménye

Szépíró-díj és Junior Szépíró-díj

A Szépírók Társasága 2001-ben alapította Szépíró-díját, amellyel az írókból és irodalmárokból álló szakmai közösség az általa különösen nagyra becsült szerző munkáját ismeri el. Az évek során a díj a magyar irodalmi élet egyik legrangosabb elismerésévé vált, amelyet a Szépírók Társasága tagjaiból alakult szakmai zsűri ítélt oda az előző év legkiemelkedőbb próza-, vers- és esszékötetéért. 2013-ig a díjat minden évben kiosztottuk, ám 2014-től a tavalyi évig támogató híján azt nem kapta meg senki.

tovább >>>

Tovább
Esemény

ÉS-kvartett

2020-01-29 17:00:00

2020. január 29-én, szerdán délután 5 órakor az Írók Boltjában (Bp. VI., Andrássy út 45).

A beszélgetés témája: Moesko Péter Megyünk haza című novelláskötete.

Károlyi Csaba beszélgetőtársai: Deczki Sarolta, Szolláth Dávid és Visy Beatrix.

Tovább >>>

Tovább

Pseudo-Augustinus: A sikerről

A sikerről írt traktátust (De successu) – amely leginkább a színházi siker természetét vizsgálja, és amely csak különféle fordításokban maradt ránk – Pseudo-Augustinus közvetlenül Augustinus De musica című nagy hatású műve befejezése után, tehát valamikor 389 után írhatta, mintegy annak folytatásaként. Megerősíti ezt a feltételezést az a tény, hogy a szöveg több alkalommal is szó szerinti részeket vesz át a De musica Első könyvéből, ennek is a Hatodik fejezetéből. Alypius híres történetének a fölidézése arra enged következtetni , hogy a mű születését a Confessiones megírása utáni időre tehetjük, tehát valamikor 400 körülre. Azt sem zárhatjuk ki teljes bizonyossággal, hogy a párbeszéd évszázadokkal később íródott. Pseudo-Augustinus nem csak hallotta, olvashatta is a Vallomásokat, innen is szövegrészeket, jellegzetes augustinusi kifejezéseket és nyelvi fordulatokat vesz át (A Harmadik könyv Hetedik fejezetéből). Tekintettel arra, hogy a Confessionest, mint tudjuk, hangos felolvasásra szánta Augustinus, nem zárhatjuk ki annak a lehetőségét sem, hogy Pseudo-Augustinus a számára fontos szövegrészeket megjegyezhette és így emlékezetből idéz. A hibátlan idézetek mindazonáltal azt a nézetet erősítik, miszerint a homályban maradt, mesteréért rajongó szerző Augustinus műveit behatóan ismerte. Pseudo-Augustinus párbeszéde traktátusának itt csak az első fejezetét adjuk közre, amelynek a színházi hatás és a „gonosz siker” áll a középpontjában. A „jótékony siker”, valamint a siker mérhetőségének a kérdését a következő fejezetekben fejti ki a szerző. A szövegátvételeket és idézeteket most nem jelöljük. (V. A.)

Az állam nélkül nem megy, de vele sem

Beszélgetés Hrutka Jánossal

Öntjük a labdarúgásba a százmilliárdokat, és nem vesszük észre, hogy ezek szakszerűtlen felhasználása most már abszolút kontraproduktív, ahogy a többi látványsportágban is az, írta Facebook-oldalán Hrutka János. Eredményeink itt sem rosszabbak, mint a Pisa-teszten, vetettük fel. A volt válogatott játékos, majd játékosügynök, üzletember, most a Footgolf Szövetség elnöke és tévés kommentátor úgy látja, a sportban minden adott lenne a felzárkózáshoz, ha nem vakvágányon keresnénk a jó irányt.

Élet és Irodalom 2019