Mi, magyarok, jelenleg két tűz közé szorultunk: fegyveres harcok zajlanak a keleti szomszédságunkban, nyugati irányból pedig romboló politikai és szellemi árhullámok tornyosulnak fölénk. Mindezt a kormánypárt legbölcsebb tagjától volt szerencsénk hallani, magától az országházmestertől, aki a publikumot nap nap után magvasnál magvasabb gondolatokkal nyűgözi le. Most például avval, hogy a nyugati eredetű „romboló politikai és szellemi árhullámok” pusztító hatása az ukrajnai háborúéval vetekedik. Nagyívű felismerés ez, már csak azért is, mert a közkeletű tévhitekkel frontálisan szembefordul, elsősorban azokkal, amelyek hitelesnek gondolt közléseken alapulnak. Az április derekán kiszivárgott amerikai hírszerzési adatok szerint addig háromszázötvennégyezer orosz és ukrán katona vesztette életét vagy sebesült meg, a civil áldozatok száma az ENSZ adatai szerint legalább harmincezer, de a valóságban bizonyára jóval több, mostanra nyilván a félmilliót is meghaladja. Országházmesterünk azonban nem ragad le a felszínnél, hanem átlát a szitán és a bajok gyökeréig hatol. „A támadók kilétét nem könnyű azonosítani, de a globalizmus jegyében a tudatos államellenesség és heves nemzetgyűlölet, az értéksemlegességnek álcázott zsigeri keresztényellenesség és a genderideológiaként hirdetett körmönfont családellenesség, végső soron az emberi jogok parttalanná tételében megbúvó demokrácia- és szabadságellenesség jellemzi őket.” Csak hogy világosan lássunk: ez nem valami futóbolond véleménye, hanem az ország harmadik legmagasabb közjogi méltóságáé; az ő szájával maga a történelmi Magyarország szól hozzánk. Sőt nemcsak szól, de a helyes utat is megmutatja.
2023. május 31-én, szerdán délután 5-kor az Írók Boltjában (Bp. VI., Andrássy út 45.)
A beszélgetés témája Aradi Péter A csend, amire vágytál című regénye.
Károlyi Csaba beszélgetőtársai: Márjánovics Diána, Puskás Panni és Zelei Dávid.
Hogy a szerb drámaíró (egyébként a népszerű agit-partizánkomédia, az ikonikus Walter Brani Sarajevo forgatókönyvírója) egyetlen regénye pontosan milyen regény, nehéz kétséget kizáróan megválaszolni. Mivel tárgyát a szerző a saját gyerekkorából merítette, kézenfekvő a memoárregény címke, az emlékezés narratívaalkotó működésmódja azonban nem válik egyeduralkodóvá, sokkal inkább a hagyományos regényszerűség legfőbb elve, a cselekményesség konstruktív ereje érvényesül. A belső címoldalon olvasható alcím még egy narratív stratégiát kijelöl: Egy gyerekkor krónikája.
A regény a holokausztregények (memoárok) címkéjére is igényt tart, hiszen a bildung a regényben a „nagy zuhanás”-ként („veliki sunovrat”) emlegetett vészkorszak lejtőjén indul.
Behrouz Boochani iráni kurd író, újságíró, jogvédő, filmproducer. 2013-tól 2017-ig az ausztrál hatóságok a pápua új-guineai Manus-szigeten az általuk létesített fogolytáborba deportálták, ahonnan senki nem tehette ki a lábát. A Nincs barátunk, csak a hegyek címmel írt könyve a börtönből kicsempészett, mobiltelefonon készült feljegyzéseiből íródott. A magyarul most megjelent művet a kurd író a budapesti Margó Fesztiválon mutatta be.