– Úgysem bírják már sokáig – mondta egyikük, az ülő férfiú, azt a hatalmas tócsát szemlélve, amelyet maga elé/alá izzadt. Mintha jómaga is elcsodálkozott volna az izzadvány nagyságán, de ezt nem tette szóvá. – Kidöglenek, kik? – kérdezte a másik férfi, aki az előzővel szemben állt, szétvetett lábakkal, mint a rodoszi kolosszus, miközben holmi fura, kereplőszerű, azzal együtt valamiféle szerteágazó ostorra emlékeztető szerkezettel csapkodta a hátát; akár egy valódi flagelláns, szenvedő arccal. – Kik nem bírják már sokáig?

– A háborúzó felek. Ők. Kidöglenek! Tutira vehető. Nem lehet a végtelenségig háborúzni. Mióta is folyik már az a banzáj?

Aztán Evelin hetekig nem jön iskolába, Izabella hívogatja telefonon, de nem éri el. Nem az ő dolga lenne alapvetően, hanem az osztályfőnökéé, nem is érti, mit ugrál, de ugrál. Mégsem éri el Evelint. Pedig nincs magasan. Inkább mélyen. Egy nap aztán meglátja, már becsöngettek, Izabella rohan lefelé a lépcsőn, mikor észreveszi. Beszélni kéne vele, legalább két mondatot, hogy járjon be, ez az utolsó éve, hogy fog így felkészülni az érettségire, de Izabella így is késésben van, ha meglátja bárki a vezetőségből, megint baj lesz belőle. Evelint két haver kíséri a nevelőintézetből, egy párocska, diszkréten félrevonulnak smárolni, amíg Izabella Evelinnel tárgyal. És nincs szerencséje: az igazgatóhelyettes, Antal jön szembe, köszön, továbbmegy, de Izabella gyomra görcsbe rándul, mit fog ezért még kapni!

Fél Győzőnek a kád nem elsősorban a fürdés, a tisztálkodás lehetőségét jelentette, a kád számára szentély volt: az ellazulás, relaxáció, az alámerülés, a meditáció helyszíne. Egy-két órán át is tudott a vízben ejtőzni, miközben zene szólt, gyertya égett. Idővel azonban alul egyre több helyen megrepedt az öreg kád, használhatatlanná vált, legfeljebb zuhanyozni lehetett benne.

Az előszobából nézi, ahogy Anita félmeztelenül áll a fürdőszobai tükör előtt, hideg vízzel mossa az arcát, a nyakát. A karja libabőrös, a víz a mellbimbójáról a padlóra cseppen. Anita egy ideje csukott ajtó mellett zuhanyozik, öltözik. A férfi hónapok óta nem látta ruha nélkül, körülbelül azóta, amióta nem esznek húst, sem állati eredetű élelmiszert. Kerekebb lett a válla, talán a combja is, gondolja. A bőre puha, rózsaszín, és egészen tiszta. A férfi bemegy a fürdőszobába, a kezét Anita derekára teszi, ágyékát a fenekéhez nyomja.