Fordulat 28 – Kritikai pedagógia. Szerkesztette Berényi Eszter, Buka Virág, Domschitz Mátyás, Eredics Lilla, Gegő Virág, Herr Martin, Horváth Eszter, Lafferton Sára, Nagy Kristóf, Papp András, Sidó Zoltán, Szarka Alexandra, Tóth Kinga. Szövetkezetiséget Támogató Egyesület, Budapest, 2021, 268 oldal, 1900 Ft

A Fordulat kritikai pedagógiáról szóló száma épp arra tesz kísérletet, hogy kivezessen bennünket ebből a zsibbasztó kétosztatúságból. De mi is az a kritikai pedagógia? A lapszámból hamar kiderül, hogy helyesebb inkább kritikai pedagógiákról beszélnünk: egy olyan, egységesnek nem igazán tekinthető mezőről, ami alá sokféle akadémiai-elméleti megközelítés és társadalmi praxis belefér. Ami a lapszám szövegeinek kritikai pedagógia-meghatározásaiban közös: egy olyan szemlélet és/vagy módszertan, amelynek célja, hogy képessé tegyen saját társadalmi pozíciónk felismerésére, tudatosítására, a fennálló körülmények aktív formálására, a kritikus gondolkodásra és a közösségiségre. 

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.

Platón: Phaidón
Fekete Éva: Lukács György
Heller Ágnes: Tragédia és filozófia
Steiger Kornél: Tanulmányok a sztoikus etika köréből

Apropos Casanova – Das Brevier des Heiligen Orpheus. Fordította Tankó Tímea. Andere Bibliothek, 2020, 312 oldal, 44 euró

Szentkuthy már az első oldalon nagy kedvvel összekavarja az idősíkokat: „Skolasztika, freudi felfedezések, marxi megfigyelések, egzisztencialista desperációk testét, lelkét szinte tönkretépték”, írja szent Alfonzról (1696-1787) – mintha csak Borges prózáját olvasnánk. […]

Az argentin íróval nem csak az enciklopédikus műveltség köti össze, hanem az a kedv, ahogy a történeti, irodalmi, filozófiai és zenei motívumok szinte kimeríthetetlen forrásából játékosan alkotni vágynak. Mindennek „sem történelmi tévedéshez, sem a legolcsóbb commerce-anakronizmushoz, sem hazudozáshoz semmi köze”, védi esztétikai programját, „ahogy a májusi bodzának […] messze-messzire elszálló, tékozló-tévelygő illata sem hazugság”, hisz a bodza is megmarad a helyén, míg „az elkalandozó bodzaszag a legtávolabbra csúsztatott tájakon is – bodza.” (Jan Koneffke: Mintha Borges műve volna: az író Szentkuthy Miklós.  Neue Zürcher Zeitung, 2021. február 25.)

Kántor Péter: Elegendő ok. Ver­sek 2017–2021, Magvető Könyv­ki­adó, Budapest, 2021, 72 oldal, 1999 Ft

Aki valamelyest ismeri Kántort, tudja: nála a hétköznapiság, az apró-cseprő tapasztalatok megosztása, a nem túl lényeges dolgokon való töprengés alapeleme a verseknek. Kiindulópont és végeredmény, az olvasóhoz („akinek fontos”), az olvasóhoz fűződő kapcsolat legerősebb megteremtője és megtartója. Ez nem változott. Egyáltalán: Kántor nem az a költő, akinél kötetről kötetre valami radikális változásokat fedezhetnénk fel, látványosan sosem újítja meg írásmódját, hangját, témáit. Mégis: most valami egészen újjal áll elő, a hétköznapiság a legmerészebb, és egészen meglepő módon tör elő. A kötetet záró vers (voltaképpen: ciklus) a Valaki feljegyzéseiből című, eddig sosem látott, különös és csodálatos „al-műfajt” teremt.

Takáts József: Jászi és a liberális szocializmus. Eszmetörténeti tanulmányok. Osiris Kiadó, Budapest, 2021, 312 oldal, 2980 Ft

Miért érdemes elolvasnia e kötetet valakinek, akit nem érdekel különösebben a Jászi-filológia? Ugyanazért, amiért érdemes elolvasni egy Jászi-életrajzot, s ezen túl bármilyen politizáló értelmiségi életrajzát: bár Takáts határozottan – és kissé provokatívan – leszögezi, hogy nem célja politizálni, saját politikai vagy filozófiai véleményét kifejteni (nagy baj lenne, ha ez nyomot hagyna az eszmetörténészi munkán – mondja), nekem nagyon nehéz volt úgy olvasni a könyvet, hogy ne szembesítsen a magyar és a nemzetközi politikatörténet és eszmetörténet nagy és eldöntetlen, ezért állásfoglalásra késztető kérdéseivel.

Perintfalvi Rita: Amire nincs bocsánat. Szexuális ragadozók az egyházban. Kalligram Kiadó, Budapest, 2021, 423 oldal, 3990 Ft

A katolikus teológus, mentálhigiénés szakember, publicista, egyetemi oktató, többek között antigenderizmus-kutató szerző magára vállalja azt a küldetést, hogy alaposan feltárja a spirituális és szexuális visszaélések közötti összefüggéseket, az ezekkel kapcsolatos tévhiteket, a különféle tettesprofilokat és behálózó stratégiákat. A könyv bevezetők utáni első része egy 33 oldalas tanulmány a spirituális bántalmazás hatalmi manipulációiról, annak közegeiről, a vallásos hitről mint manipulációs eszközről, az engedelmesség káros hatásáról. „Akiket engedelmességre nevelnek, azokat nem tanítják meg arra, hogy kell nemet mondani”.