Zelei Dávid: (Post)boom. Kritikák és esszék a 20–21. századi spanyol-amerikai irodalomról. Műút-könyvek, Miskolc, 2021, 191 oldal, 2500 Ft

Zelei kritikusi termékenységét mutatja, hogy ez alkalommal egy teljes kötetnyit tud összeválogatni a spanyol-amerikai irodalom magyar nyelven megjelent szerzőiről és műveikről írt méltatásaiból. Ez még akkor is elismerésre méltó, ha ismerjük a szerző hispanisztikai, sőt a dél-amerikai szubkontinens iránti elköteleződését. A kötet és szerzője túl is lép kritikai-kritikusi mivoltán, ugyanis a (Post)boom olvasható a spanyol-amerikai irodalom vázlatos, laza füzérű irodalomtörténeteként is, ahogy Zelei ezt az ajánlatot előszavában felveti: több „mezei” kritikagyűjteménynél, de irodalomtörténeti munkának azért mégiscsak szellős, így „területi-tematikus-történeti” alapon szerveződő konceptkötetként nevezi meg könyvét.

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.

Csiszár Gábor (szerk.): Ne uszítsatok levelezésre!
N. Tóth Anikó: A szalamandra mosolya
Rodney Garland: A számkivetett szív
Kőrössi P. József (szerk.): Mágnes mellett a vas

Czeglédi András: Ukrónia és vidéke. Typotex Kiadó, Budapest, 2021, 232 oldal, 3500 Ft

Vajon igaz hívő az, aki egy kínai Szűz Máriához és kis Jézushoz imádkozik? Vajon valóban a gyávaság a legnagyobb bűn? Vajon az igazság volt, van vagy lehet, vagy nem más, mint esemény, mint konstelláció – mint lehetőség? Ilyen és hasonló súlyú kérdéseket találunk a kötet középső tanulmányaiban, hogy azután megmaradjunk: Nietzschénél. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Czeglédi a Zarathustra szerzőjének egyik legérzékenyebb, legalaposabb honi értelmezője; az ukrónia témája kapcsán pedig lehetetlen volna nem szólni éppen arról a Nietzschéről, akinél a perspektíva performatív aktusként működteti az igazságot – utóbbiról így sosem tudhatjuk, hol és mikor történik. Czeglédi remek érzékkel mutat rá: az önteremtés nietzschei koncepciója nem más, mind belsővé tett perspektivizmus, mellyel Nietzsche mindenkor és bárhol jelenvalóvá teszi az igazságot – és így lesz a sehol-föld és a semmikor-idő örök visszatéréssé.

Vöröskéry Dóra: A pozitív egész számok jelentéktelenségéről. Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft., Budapest, 2021, 136 oldal, 2990 Ft

A második kötet általában fajsúlyos egy szerzői pálya alakulása szempontjából. Míg az első kötet portfóliójellege, a bemutatkozás frissessége hajlamos elfeledtetni az olvasóval és a recenzenssel az esetleges kisebb egyenetlenségeket, hibákat, addig a folytatáshoz szigorúbban, már valamiféle előzetes elvárásokkal fordul a befogadó. Hoz-e az első kötethez hasonlóan újszerűséget, meglepő hangot? Tudja-e korrigálni az esetleges korábbi hibákat? Meg tud-e újulni úgy, hogy közben önazonos is maradjon? E nehéz, de kétségkívül fontos kérdések sokasága mellett azonban mégiscsak az a legérdekesebb, hogy olvasmányként szívesen veszi-e kézbe a munkát mindenkori olvasó, és hogy az egyszer vagy többször olvasandó kötetek közé kerül a könyvespolcán. Ez utóbbi kérdésre egyértelműen pozitív a válasz Vöröskéry Dóra könyve esetében, amelyért a szerzői fantázia gazdagsága szavatol, amely a hétköznapiban is képes meglátni a rendkívülit, egy-egy novella leendő magját vagy éppen csattanóját.

Kovács Lajos: Évi rendes szabadság. Kovács Lajos művei, IV. kötet. A kéziratot gondozta, szerkesztette, valamint a jegyzeteket írta Bombitz Attila. Sajtó alá rendezte Fritz Gergely, Füzi Péter, Szinger Ádám. JATEPress, Szeged, 2021, 492 oldal, 4990 Ft

Kovács Lajos 1984 és 1998 között hat ifjúsági regényt írt. Álljanak itt a címek, hátha valakinek épp most támad kedve, hogy fölfedezzen egy fölfedezésre méltó alkotót… Nyolcadikba járni áprilisi tréfa (1981), Megmarad a meseház (1984), Ez mind az én kutyabajom (1987), Anyák napján szeretettel apának (1990), Ráadásnap a szupersztárok cirkuszában (1994), Fülbemászó mesék (1998). Valamennyiből az érzékeny, mindenre odafigyelő tanár és szülő karaktere bukkan elő, vagyis hogy a szerző egyszerre tudott azonosulni a kamaszok és a velük nagy nehezen boldoguló felnőttek gondjaival, gondolataival, érzéseivel. Kovács Lajos lelke mélyén rendkívüli pszichológiai érzékkel, megkérdőjelezhetetlen éleslátással rendelkezett. Az ifjúságról és nem csak az ifjúságnak szóló írásai remekül ábrázolják a suliban kialakult konfliktusokat, a sajátos és életre szóló diáksztorikat. Nincs olyan ember a földön, aki ne találkozott volna valamely, Kovács Lajos-novellában vagy -regényben megjelent szituációval…

Tatár Sándor: Haalaadaas. Kalligram Kiadó, Budapest, 2021, 120 oldal, 2990 Ft

Az első ciklus versei a költői identitás körülírását célozzák az elődök és a kapcsolódási pontként felmutatott kortársak megidézésén keresztül. A névsor igen változatos – többek között József Attila, Nietzsche, Petri, Nádas Péter és Várady Szabolcs alakja jelöli ki a lírai én helyét a magyar költészeti hagyományban. A leghangsúlyosabb szerep Petri Györgynek jut, akihez a lírai én sokszor vitatkozó pozícióból, kérdésekkel kapcsolódik. „Aki bármiben is hisz: az hülye / – így Petri. Kiskaput, alkudozást nem engedélyezőn, / tökösen. = Az én ízlésemnek túlzott szigorral. / Mi az, hogy >bármiben is<?” (Ábrándkergetés (helyett), 35.) A vers folytatásában a beszélő az élet apró, sokszor reflektálatlanul hagyott ok-okozati összefüggései mellett tesz hitet, végső bizonyosságként pedig saját halálának vízióját állítja szembe a megidézett előd hitetlenségével.

Edith Bruck: Az elveszett kenyér. Fordította Lukácsi Margit. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2022, 155 oldal, 3499 Ft

Nem itt van a helye annak, hogy felsoroljam Edith Bruck többi, magyarul is megjelent művét (a Ki látott engem? volt az első, a legismertebb), nagy tekintélyét Olaszországban és a világban, amiről az is tanúskodik, hogy legutóbb a pápa meglátogatta római otthonában.  A holokauszt egyik legjelentősebb, még élő tanújaként és megörökítőjeként tartják számon mindenütt. Rám ezúttal az volt katartikus hatással, hogy tömören, egy karcsú kisregényben össze lehet foglalni mindent, ami lényeges, abból a szempontból, hogy mit jelent a nyelv, az írás nyelvének megtalálása. És ez az otthonra találás is.

byArt könyvek sorozat, 11 kötet. Sorozatterv Fábián Zoltán, Szlabey Zoltán. byArt Kulturális Egyesület, Budapest, kötetenként 47 oldal, 2000 Ft

A sorozat megálmodói nyilvánvalóan azt a célt kívánták szolgálni, hogy közelebb hozzák a széles közönség számára az úgynevezett elvont stílusú és témájú műalkotásokat. A 11 alkotó e tekintetben igen jó példa, elkötelezettségük hasonló, felfogásuk kellően egyéni, így számos változata ismerhető meg az absztrakt és konkrét valamint a minimal irányzatoknak. „Az absztrakt műalkotás (…) mindig egy reálisan létező képi gondolat vagy képi motívum lenyomata, akkor is, ha az a nézőnek az absztrakció foka miatt nem nyilvánvaló.„  Sandra Kraemer megfogalmazásának is remek illusztrációi a sorozatban szereplő alkotók művei.