A szerző további cikkei

Farkas Balázs: Lu purpu. Fia­­tal Írók Szövetsége, Hortus Conc­lu­sus, 55., Budapest, 2019, 113 oldal, 2400 Ft

„Aki szereti Lovecraftot és a mai magyar weirdet, az szeretni fogja” – olvasom a moly.hu-n. És megijedek, hogy akkor én nem fogom szeretni. Vallomás jön, nem spoiler: azért választottam most ezt a kötetet, mert olyasmit akartam olvasni, amit nem ismerek, ami újdonság nekem. Az a meggyőződésem, hogy a jó irodalom mindenkinek szól, annak is, aki Lovecraft vagy Moorcock felől jön, annak is, aki Tolsztoj és Flaubert felől. Azt szoktam mondani, hogy amennyiben engem baromira nem érdekel a bálnavadászat, de mégis lenyűgöz Herman Melville Moby Dickje, akkor az irodalom megmutatta az erejét (ezt a remekművet a Lu purpu is megidézi a 36. oldalon!).

Tovább

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.

Tovább
A szerző további cikkei

Fodor Balázs: Kozmológiai állandó
Kerber Balázs: Conquest
Kormányos Ákos: Paraván
Peer Krisztián: Nem a sajátod

Tovább
A szerző további cikkei

Vass Norbert: Indiáncseresznye. Fiatal Írók Szövetsége, Budapest, 2019, 126 oldal, 2000 Ft

Az Indiáncseresznye nagy pozitívuma, hogy mivel gyermeki nézőpontból, vagyis békaperspektívából meséli el a kaposvári hétköznapokat, a történetek interpretálásából kimarad a „bús magyar vidék” irodalmi toposza, amely beszédpozícióból kiindulva megannyi szépirodalmi mű készült az ezredforduló óta, és nemcsak, hogy letér a „jól bejáratott” útról, hanem a lehető legpozitívabb módon próbál a ’90-es évek „kisvárosi romantikájáról” beszélni. Persze, mivel kiskamaszok a főhősök, a novellákban végeláthatatlan BMX-ezések, szerepjátékozások, hócsatázások, horgászások, és egyéb más délutáni/hétvégi elfoglaltságok kerülnek előtérbe egy mára már ködbe veszett, „mitikus gyerekkor” mementóiként. Sőt, a szerző az alsótagozatos kisfiúkról szóló írásokban nemcsak hogy emléket állít e letűnt időszaknak, hanem a kötet utolsó oldalán található kottával, amely Chopin Gyászinduló című művének kezdőtétele, mintha el is „siratná” azt.

Tovább
A szerző további cikkei

Ungvári Tamás: A Gólem és a prágai rabbi. Scolar Kiadó, Budapest, 2019, 251 oldal, 3999 Ft

Ungvári elsődleges forrásként Gershom Scholem kabbala-kutatót jelölte meg, aki szerint: „a Gólem szóbeli mágia útján az isteni név használatával ember által alkotott lény, a zsidó misztika homunkulusza.” Vagyis nem másról van szó, mint a halandó ember múlhatatlan vágyáról, hogy a Teremtőhöz hasonlóan, maga is alkotó lehessen. Ennélfogva a Gólem-képzet a világ teremtésével függ össze, aminek az ősforrása a legrégebbről ismert kabbalista irat – a Széfer Jecíra (Alkotás könyve). Ennek a misztikus műnek a pontos keletkezési idejét nem ismerjük, de valószínűsíthetően a III. és a VI. század közötti időre tehető. A mágikus szöveg – egyebek mellett – egyfajta útmutatót ad ahhoz, hogy miként lehet betűk és számok kombinációjából életre hívni egy mesterséges lényt.   

Tovább
A szerző további cikkei

Osvalds Zebris: Gyerekrablás Rigában. Fordította Laczházi Aran­ka. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2019, 195 oldal, 2990 Ft

Zebris a lett nép történelmének egyik meghatározó korszakába részben retrospektív módon vezeti el az olvasót. Regényét azzal az 1906-os karácsonyi eseménnyel kezdi, amikor a főhős, az agglegény, középkorú Rũdolfs „eltulajdonít” három gyereket egy rigai játszótérről. A gyerekrablás azonban – derül ki a visszafelé láttatott történésekből – mindössze egyik tünete annak a „felfordulásnak”, amely a letteknél egy évvel korábban, 1905-ben kezdődött. Ekkor indult Rigában a „hangos húszévesek türelmetlen sprintje” (23.), mégpedig két célkitűzéssel. Egyfelől, hogy népüket az 1905-ös orosz forradalmi mozgalom mintájára a cári rezsim elnyomása alól függetlenítsék, másfelől, hogy a balti területeken ekkoriban túlzott befolyással bíró német nagybirtokosok rabigája alól a parasztjaikat felszabadítsák.

Tovább
A szerző további cikkei

Nádasdy Ádám: Jól láthatóan ló­gok itt. Magvető Könyvkiadó, Bu­da­pest, 2019, 64 oldal, 1999 Ft

Az életét, hátralévő lehetőségeit, érzéseit szemlélő alak őszintesége, önmagával szembeni könyörtelensége a versek többségét jellemzi. A költő a gyengeség, a körülményekhez, másokhoz való alkalmazkodás, a beilleszkedési vágy, az érzelmeknek, társnak való kiszolgáltatottság, az egyedülléttel, a létbe vetettség magányával való szembesülés kínjait, gyötrelmeit például a meztelenség motívumában (Önként és dalolva, Nagy előny a meztelenség) tárja ki. A mindenféle szégyenérzet, bűntudat megvallása közben önmaga kitakarásával, lecsupaszításával kaphat hangsúlyt a test ábrázolása vagy a ruhadarabok poézise. Ez utóbbiak a szégyen elfedésének kopottas rongyai, s ehhez kapcsolódhatnak Nádasdy költészetének korábbról is ismert bűnbánó, „istenes”, istennel szelíden perlekedő sorai, versei. S bár mindez az esendőség összességében szerethető, átérezhető, az önmarcangolás, saját maga lekicsinylése, önmaga öntetszelgő hiúságának megvallása helyenként mégis túlcsordul, mint egy fürdőhabbal teli kád. Az önanalízis, a közlésvágy óriási, és a szerző még ennek is tudatában van, hiszen az önmagát bohócként (is) identifikáló megszólaló mondja ki: „Nem kell mindent szétfecsegni.”

Tovább
A szerző további cikkei

Vásárhelyi Mária: Valahogy megvagyunk. Snagovi emlékkönyv. Ab Ovo Kiadó, Budapest, 2019, 292 oldal, 3950 Ft

A könyv számtalan érdeme mellett külön kiemelendő a történelem „családi” láttatásának oly sokszor elhanyagolt, ám a korszerű történelmi gondolkodásban egyre markánsabban jelen lévő szempontja.  A családregény jellegzetes polgári irodalmi műfaja, Thomas Mann A Buddenbrook házától vagy Martin du Gard A Thibault családjától kezdve az egymást követő generációk történetén belül mutatja be az egyes nemzedékek dinamikáját, világ- és életszemléletének korhoz, eszmékhez, új és újabb törekvésekhez kötődő folytonos változását, alakulását. A családtörténet – s részben erre vállalkozik Vásárhelyi – ugyanakkor mentális és lelki entitásként tekint a családra, s a felnőttek és gyermekek viszonyrendszerét szem előtt tartva pontos korkép megalkotására képes. A „gyermek- és nőtörténelem”, szorosan kapcsolódva ahhoz a történelmi és társadalmi szituációhoz, amely annak keretéül szolgál, mentalitástörténeti információk egész sorát képes nyújtani. Súlyos félreértés és aránytévesztés lenne, ha valaki Vásárhelyi Mária könyvét egyfajta „történelem alulnézetből” munkának tekintené. Vásárhelyi nem a történelem kulisszái mögé pillant be, hanem egyenesen a történelem privát hátterének bemutatását tekinti fő feladatának. S okkal, minthogy a személyes, a gyermeki vagy a női világ is a történelem részét képezi, hallatlan erőfeszítéseikkel, meg nem alkuvó szándékaikkal, szenvedéseikkel és megtörhetetlen elszántságukkal. Itt nem a férfiaké a főszerep, hanem valamennyiünké: férfiaké, asszonyoké és gyermekeké egyaránt. S akiknek megadatott, azoknak az életben maradást kizárólag a férfiak, a nők és a gyermekek megtörhetetlen kapcsolata biztosította. 

Tovább
A szerző további cikkei

Kondor Vilmos: A budapesti gengszter. Libri Kiadó, Budapest, 2019, 434 oldal, 3699 Ft

Az előző Kondor-regények sajátos atmoszférája a krimiszál mellett az erős korfestésben és a különböző terek beható ábrázolásában volt megragadható. Az új regény talán ezért is lehet kissé csalódás: mindaz, ami Budapest-regényként unikálissá tette a korábbi köteteteket, mintha elveszni látszana az amerikai kalandok mesélésekor. Az eddigieknél radikálisabban kerül előtérbe az akció, amely a korhangulat helyére lép: a kemény krimik sémáinak felidézése (ismétlése?) azonban korlátozott izgalmakat ígér. A gyakran súlytalannak látszó szereplők és az egymásba gabalyodó történetszálak sokasága a kidolgozatlanság érzetét kelti, emiatt ráadásul azt is nehéz eldönteni, mit szeretne fókuszba helyezni a történet valójában. A szesztilalom éveit és a maffialeszámolások bel- és alvilágát? A századeleji kivándorlástörténetet, a magyarok megtelepedésének és kinti életének krónikáját? Esetleg a főhős újságíró magánéleti hányattatásait? Jóllehet bármely szálra fókuszálva olvasható a regény, mégis gyakran széttartónak, darabosnak tűnik a történetvezetés – ehhez társul az is, hogy a kivándorlás-visszatérés, az idegenség és otthonosság dilemmája mintha csak illusztráció lenne, pedig ez a szál a regény egyik legerősebb vonulatává nőhette volna ki magát.

Tovább
Élet és Irodalom 2019