Nyíri Katalin: A kedvedért megeszem. Novellák. FISZ Könyvek 115. Fiatal Írók Szövetsége, Bu­da­pest, 2022, 110 oldal, 3500 Ft

A novellák anyaga az igencsak hétköznapi mai világ, a mai magyar kispolgári élet, semmi különös, csak élünk és meghalunk; miután fölkelünk és mielőtt elalszunk, történik velünk ez meg az. Ez az életanyag persze nagyon érdekes is tud lenni, főleg, ha megfelelő szögből nézünk rá. A tematikai egyhangúság a nézőpontok gazdagságával társul. A téma azonban igazából, ami ezekben a kis történetekben megragadható: mindössze az emberi kapcsolatok természete. A veszedelmes, vagy csak unalmas, netán izgalmas, hovatovább tragikus viszonyok finomsága, árnyaltsága tűnik a leginkább kihívó jelenségnek a szerző számára. Akármiről szól is a novella, az emberi viszonylatok mibenléte az a kérdés, amely nem hagyja nyugodni a szövegformálás munkája által mindezt alaposan körüljárni igyekvő írót. Megmutatni a banalitásban a rendkívülit – soha rosszabb szerzői intenciót nem kívánhatnék pályakezdők számára. De hát Nyíri Katalin mintha túl lenne a pályakezdésen, mintha első alkotói korszakának válogatását adná most közre, olyan válogatást, amelyben már eleve nem magáról beszél, hanem alakjairól. És ezáltal persze magáról, mert hisz nagyon fontos, honnan néz, mit lát, mit vesz észre, mire érzékeny.

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Andócs Zoltán. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.

Catherine Belton: Putyin emberei
Martyn Rady: A Habsburgok
Deák Ágnes – Tamás Ágnes: Sziszifuszok küzdelme
John Keane: A demokrácia legrövidebb története

Pintér Tibor: Hangok és szavak erdeje. Tanulmányok, kritikák. Prae Kiadó, Budapest, 2022, 295 oldal, 3590 Ft

A második rész számomra a legélvezetesebb: az ÉS Ex Libriseit, könyvkritika-láncait tartalmazza 14 menetben, az 1999–2015 közötti időszakból. A szellemesen megírt ajánlók olvasása után gyakran kedvet kapok, hogy azonnal megvegyem a bemutatott (zenei tárgyú) könyvet, máskor magamban folytatom a Pintér által megkezdett érvelést, vagy épp vitába szállok vele – tehát közöm van hozzá. A viszonylag kötött terjedelem jót tesz Pintér stílusának, a könyvnek érzésem szerint ez a legolvasmányosabb száz oldala.

Carsten Henn: A könyvsétáltató. Fordította N. Kiss Zsuzsa. Animus Könyvkiadó, Budapest, 2022, 210 oldal, 3490 Ft

Henn regénye mesébe illően érzékelteti azt a folyamatot, ahogyan az öregúr könyvek uralta világában nemhogy új lapot, de egészen új fejezetet nyit a kislánnyal való találkozás. Ahogyan a gyerekek világától is ódzkodó Carl fokozatosan meghajlik a kislány idősek bölcsességével felérő akarata előtt, és például beleegyezik abba, hogy ne csak a városlakók habitusához illőnek vélt, nekik ajánlott köteteket szállítsa ki, hanem ezzel épp ellenkező tematikájúakat is. Mert Sasa, bár öreg barátjával egyetért abban, hogy a könyv gyógyír nagyon sok mindenre, gyermeki látásmódjából fakadóan a „kuncsaftokban” egész más gyógyítandó területeket vél felfedezni.

Nógrádi Gábor: Alattunk a kincs. Móra Kiadó, Budapest, 2022, 142 oldal, 2999 Ft

Nógrádi érzékelhető rutinnal, biztos kézzel viszi végig a sztorit, nem mellesleg – ha már iskolásokról van szó – leckét ad abból, hogyan lehet egy többször és többek által használt sémát újszerűvé tenni, anélkül, hogy az egyébként kiszámítható fordulatok és az előre sejthető végkifejlet közhelybe, netán unalomba fulladna. A tanulság is megvan, és a dramaturgiába rejtett ismeretterjesztés is. (Lásd a háborús eseményeket, vagy a Holbein-festmény esetét. Igaz, azon elmerengtem, hogyan lehet Szent Lászlónak aranypénze 1929-ből.) És hát abban is igaza van a mindentudó elbeszélőnek, hogy „az igazi közösségi háló, amit pletykának nevezünk, jól működik, és nem kell hozzá wifi meg előfizetés”.

Gosztonyi Gergely: Cenzúra Arisztotelésztől a Facebookig. Gondolat Kiadó, Budapest, 2022, 310 oldal, 5000 Ft

Vitára ingerelheti az olvasót a kortárs magyar helyzet sommás leírása is. Eszerint „bár a klasszikus, úgynevezett politikai cenzúra nincs jelen a harmadik magyar köztársaságban, a szakirodalomban gazdasági cenzúrának nevezett forma sok esetben jól körvonalazható 2014 óta” (69.). Ez egyrészt azért vitatható, mert egy korábbi táblázatban maga a szerző is a közvetlen politikai cenzúra eszközei közé sorolja az újságírók megfélemlítését és zaklatását (33.), ami a mai Magyarországon mindennapos gyakorlat; itt tehát némi önellentmondást tapasztalhatunk. Másrészt azt lehet ellene felhozni, hogy a gazdasági cenzúra is politikai kérdés, mert a nyilvános megszólalás korlátozása mindig politikai ügy.

Sturla Pilskog: Pénisz. Fordította Fejérvári Boldizsár. Figura Kiadó, Bu­­dapest, 2022, 213 oldal, 3790 Ft

Pilskog az ismeretanyag részletes feldolgozása és közrebocsátása helyett inkább olyan könnyen forgatható gyűjtemény létrehozására tesz kísérletet, amely rövid fejezetekben, egy kisokosban és szakbiográfia megadásával segít a pénisz körüli tájékozódásban. Noha a pénisztörténeten csak átgaloppozunk, az orvostudományi kérdések jelentős hangsúlyt kapnak: a hímvessző felépítésének, elváltozásainak és betegségeinek taglalása mellett olyan praktikus kérdésekre is választ kínál, minthogy miért lóg féloldalra (tisztán genetikai okai vannak), miként végezzünk intim tisztálkodást (a túlzott mosdás és az erős szappanozás a bőr kiszáradásához, a rajta lévő védőanyagok elhalásához vezet), lehet-e gyerekünk egy herével (igen, egyetlen here is képes a megtermékenyítéshez elegendő spermium előállítására), és mit tegyünk akkor, ha becsípte a cipzár (a fertőzés és a maradandó károsodás esélyének csökkentése érdekében minél előbb ki kell szabadítanunk a zárókellék fogságából). Noha a körbejárt témák lényegében kellemetlenek vagy sikamlósak, a nemi szervtanra specializálódott orvos-író értekezése nem csúszik át szenzációkeltésbe, a vulgaritás talaján sem veti meg a lábát.