A szerző további cikkei

David Foster Wallace: Végtelen tréfa. Fordította Kemény Lili és Sipos Balázs. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2018, 1114 oldal, 7999 Ft

A régi iskola tanítványaként, valamilyen nyilván idejét múlt eszmény híveként azt is gondolom, az íróság legelsősorban arányérzék, nemcsak a belefoglalás, a megfogalmazás, a megírás, hanem a kihagyás, az önfegyelem és az elhallgatás mestersége is, és különösen isten mentsen az okos írótól, aki minden helyzetet, karaktert, mondatot és szót olyan réstelenül és azonmód a szánkba rág, mint Wallace. A Végtelen tréfát bölcsészkari tornamutatványnak tartottam, a magam olvasását is csupán tornamutatványnak (régen túl voltam már a fordítók ígérte fordulóponton, a 160. oldal környékén), és ha hivatalból nem szorulok bele abba a helyzetbe, hogy végig kell olvasnom, valahol a kétszázadik oldal táján biztosan letettem volna ezt a könyvet.

            És csodák csodájára, úgy a négyszázadik oldal után az egész egyszerre beindult és visszamenőlegesen is megvilágosodott (pedig az emlékezetemben már kikerestem Szerb Antal 1941-ből származó, Joyce-ra vonatkozó mélységesen gonosz és igazságtalan szavait.

Tovább

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.

Tovább
A szerző további cikkei

Csutak Gabi: Csendélet sárkánnyal

Mécs Anna: Gyerekzár

Juhász Tibor: Salgó blues

Csepelyi Adrienn: Belemenés

Tovább
A szerző további cikkei

Honfoglalás. Szerkesztette B. Szabó János és Sudár Balázs. Osiris Kiadó, Budapest, 2018, 755 oldal, 8980 Ft

A szerkesztők rendkívül gazdag antológiát állítottak össze történelmi forrásokból, tanulmányokból, a nemzeti emlékezet irodalmi, politikai, képző- és filmművészeti dokumentumaiból, látványos és jó minőségű, színes képek és térképek felhasználásával. Különösen érdekesek azok a szemelvények, amelyekből megtudhatjuk, hogyan ismertették a magyar honfoglalást a szomszédos országok történészei. Elolvashatjuk, milyen széljegyzeteket fűztek az illetékesek a millennium megünneplésének 1893-ban elkészült programtervezetéhez, és megtudhatjuk, hogyan ápolta Pusztaszer emlékét Berecz János. Fény derül arra, miért tekintik költőink a kizárólag Afrikában található párducbőrt az ősmagyar vitézi öltözet nélkülözhetetlen tartozékának, s megtekinthetjük, hogyan csapja fejbe Lehel vezér a császárt a SZIT szappanok vásárlóinak járó „albumba gyűjthető történelmi pillanatképen”.

Tovább
A szerző további cikkei

Mesterházy Balázs: Soha nem látott bálnák hangja. Kalligram Kiadó, Budapest, 2017, 96 oldal, 2500 Ft

Az utolsó, a kötetnek is címet adó ciklus talán a legegységesebb és legsűrítettebb. A rövid versek bálnasóhajokként zúgnak fel mintegy összegezve a korábbiakban felvetett témákat, viszonyokat. Ahogy a vízbe beúszó ember visszatekint a part örökre tovatűnő látványára: „tudni lehetett, hogy ezt, így, ezt a képet / most látom utoljára, és nem is lehet majd többet visszajönni hozzá.”

Időzve a versekkel azért sorra tárulnak fel a kötet erényei, szépségei és gondolati, érzelmi áramlatai.

Tovább
A szerző további cikkei

Zdeněk Svěrák: Mezítláb a tarlón. Fordította Forgács Ildikó. Napkút Kiadó, Budapest, 2018, 120 oldal, 1990 Ft

Svěrák a saját gyermekkora két évét, a héttől kilenc éves koráig tartó szakaszát használta fel „alapanyagul” ahhoz, hogy szépirodalmi alkotásában Eda családja nagyvárosból vidékre történő II. világháborús kitelepítésének következményeit ne a szülők, hanem a „csatolt rész”, a gyermek szemszögéből láttassa. Az ő szempontjait figyelembe véve érzékelteti velünk, hogy milyen az, amikor egy erőműben dolgozó, a német vezetésnek ellenálló apa magatartása miatt a prágai szolgálati lakásból az egész család a nagyszülők mezővárosi házába „száműzettetik”.

Tovább
A szerző további cikkei

Egymáshoz szólunk. Hosszú hallgatás után. Szerkesztette Előd Nóra. Oriold és Társai Kiadó, Budapest, 2018, 225 oldal, 2900 Ft

A túlélők és megmentőik megalakították az Ariadné-csoportot. Később bekapcsolódtak ebbe gyerekeik, unokáik is. Mivel a mentők szükségképpen idősebbek voltak az áldozatnak szántaknál, közülük egyre kevesebben élnek. Csoportos beszélgetések során dolgozzák fel a történteket. Ennek a pszichoterápiának igen nagy a gyógyító ereje a trauma feldolgozásában. Van, aki így tud először beszélni a régen elfojtott emlékekről, így tud köszönetet mondani az életmentőknek, bocsánatot kérni az eddigi hallgatásért. Éppen ilyen fontos, sőt ma egyre fontosabbá váló feladata a csoportnak, hogy egyszerű tagjai és képzett drámapedagógusai rendszeresen járnak iskolákba, gyerekközösségekbe, hogy beszéljenek személyes élményeikről, a történelemről, a zsidó identitásról.

Tovább
A szerző további cikkei

Murányi Gábor: A sajtó szövedéke – Huszadik századi laphistóriák. Kronosz Kiadó, Pécs, 2018, 405 oldal, 4500 Ft

A fáradhatatlan Murányi Gábor, aki az elmúlt 30 év sajtótörténeti írásai közül válogatott ki negyvenkilencet, remek kötetet állított össze. Csaknem száz év rémületesen humoros pillanatait örökítette meg tömören mesélve. Lehengerlő a könyv indítása, a Horthyt, Sztálint és Rákosit dicsőítő évfordulós közlemények és elszólások szinte fokozhatatlanul mulattatóak, ám a szerző lebírhatatlan kutatószenvedélye a további tanulmányokat is élvezetessé teszi, beszéljen akár a nyilas orgánumok alapításáról, akár a kései negyvenes évek pártszemléletéről, vagy az 56 utáni megtorlást követően alapított újságokról, a felelős elvtársak dörgedelmeiről, meg az első szamizdatokról. Bárhol olvasunk bele a könyvbe ismét, újra ott ragadunk.

Tovább
A szerző további cikkei

Tolnai Lajos: Új föld, új szerencse. Az előszó írta Hites Sándor. Reakció Kiadó, Budapest, 2018, 140 oldal, 3290 Ft

A cselekmény középpontjában egy új telep önkéntes társuláson alapuló felépítése áll. Magáról az építkezésről viszonylag keveset tudhatunk meg (hacsak annyit nem, hogy majd’ mindenki erőn felül tett vállalásokat). Peterdy Károly a telepesek vezetője lesz, de a háttérből Hauzer irányítja a szálakat. Az új föld új szerencsét ígér. A modernizáció nagy ígérete áll itt a háttérben: a barbárok földjének meghódítása, a modern és hatékony társulási viszonyok tudatos kialakításának lehetősége, az urbanizáció mint a nyomor felszámolásának formája. Csakhogy a regényben a felépülő telep egy pillanat alatt a hitelezők markába kerül, a lelkes „argonauták” pedig képtelenek a változásra. Budapest XIX. század végi párját ritkító expanziójának itt olyan összetett leírását kapjuk, ahol hirtelen megmutatkozik az urbanizációs folyamatok összetettsége. (S persze még itt is vajmi kevés szó esik cselédekről, napszámosokról, gyári munkásokról, akiknek az életkörülményeiről Gyáni Gábor írt hajdan nagyszerű kis összefoglalást: Bérkaszárnya és nyomortelep, 1992).

Tovább
Élet és Irodalom 2019