Michel Houellebecq: Intervenciók 2020. Fordította Tótfalusi Ágnes. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2021, 350 oldal, 4699 Ft

Pedig ha az ember esszét ír – mint e kötet nagy részében Michel Houellebecq – veretes hagyományok biztatják arra, hogy nyugodtan legyen „hülye”. Már maga a műfajalapítónak tartott Montaigne is teljes nyugalommal jelenti ki, „ha tudatlanságon érnek, nekem ugyan nem ártanak”, a következetlenség, egyenetlenség és őszintétlenség pedig a teoretikusok szerint alapvető feltétele annak, hogy az ember jó esszét írjon. Mihail Epstejn szerint „a jó esszéista nem teljesen őszinte ember, [és] nem túl következetes gondolkodó”, de, ahogy Gyergyai Albert fogalmaz, „mindig szabad (…) kötetlen és megfoghatatlan” – amire szüksége is van, lévén az esszé maga a folyamatos határátlépés, bolyongás, műfajközi mozgás.

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.

Margaret Atwood: Az ehető nő
Carmen Maria Machado: A női test és más összetevők
Ljudmila Ulickaja: A lélek testéről
Susanna Clarke: Piranesi

Heller Ágnes: Tragédia és filozófia. Párhuzamos történet. Gondolat Kiadó, Budapest, 2021, 304 oldal, 3000 Ft

A Tragédia és filozófia Heller Ágnes tragédia-filozófiai hattyúdala. Habár Heller a filozófia és a tragédia halálának kérdését feszegeti, ő mégis filozófusként akart a XXI. század nem öregedő „gyermeke” lenni. Az 1990-es évek erkölcselméleti munkái a Személyiségetikában érték el csúcspontjukat. Vajon kidolgozható-e a személyes tragédia egyelőre nem létező filozófiája? Ezt nem tudjuk. Mindenesetre Heller megtette a kezdő lépést ebbe az irányba.

Ferber Katalin: Életálom. Joshua könyvek, Budapest, 2021, 191 oldal, 3200 Ft

Ferber Katalin ­– foglalkozására nézve közgazdász, gazdaságtörténész, akinek Japánról szóló könyveit ismeri talán leginkább a szélesebb közönség – szüleit megszólító önéletrajza szervesen illeszkedik abba a kortárs önéletrajzkultúrába, amelyben lépten-nyomon, blogon és vlogon, képregényekben, filmekben én-elbeszélésekkel, trauma-történetekkel és önfeltárulkozásokkal találkozhatunk. Ezek az alkotások általában erőteljes érzelmi viszonyulást hívnak elő a közönségből, csakúgy, mint jelen kötet is, hiszen sokszor több oldal hosszúságú mondatai mint egy siratóének idézik fel a múltat, a fájdalmakat és az álmokat, magyarázatot keresve a felnőttek (később a barátok, kollégák, ismerősök) viselkedésére.

Molnár Eszter Edina–Sidó An­­na: Csáth Géza személyesen – Alternatív életrajz. PIM, Budapest, 2021, 155 oldal, 4300 Ft

A gyűjtemény a szerző körül kialakult kultusz központi elemeire; a korán félbeszakadt élet (és életmű) töredékességére, a hiányérzetre épít. A kiadvány legnagyobb erénye a grafikai megjelenítés. Az első és az utolsó oldalak üres kottalapjai a lehetséges zenészi-zeneszerzői életpálya meghiúsulását szimbolizálják. Az író eredeti- és írói álnevének pauszpapírral való egybejátszása az orvosi-magánéletbeli és a művész-énnek a párhuzamos jelenlétére és elkülönülésére egyaránt utal. Később ugyanez az ötlet az egymásba montírozott, nemegyszer arctalanul ábrázolt nőalakok, a csupán testiségre épülő viszonyok mennyiségének és egyidejűségének érzékeltetése céljából köszön vissza. A fehér lapokat festék- (vér-, morfium-?) cseppek pettyezik, az életrajzot pedig két hatalmas vértócsára emlékeztető fekete oldal foglalja keretbe.

Ketten egy új könyvről – Tóth Krisztina: Bálnadal. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2021, 64 oldal, 2499 Ft

A Bálnadal verseinek egyik sajátos és erős vonása a jól ismert toposzok és formák átkeretezése. A cikluscímek (Völgyút, Kínai utazás, Terek) is jelzik, hogy a kötet központi motívuma az utazás, ami az élet közkeletű metaforája. A versek további jelentésekkel gazdagítják a fejezetcímeket. A völgy a lelki mélységek képi megjelenítéseként fogható fel; a kínai utazás önmagunk megtalálásának gesztusaként érthető; az utolsó ciklus terei pedig mentális terekké lényegülnek át.

Ketten egy új könyvről – Tóth Krisztina: Bálnadal. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2021, 64 oldal, 2499 Ft

A kötet legerősebb költeményei azok, amelyekben mindennapi szituációk mélyebb rétegei váratlanul tárulnak fel. Ilyen például a Babzsák című vers, amely egy teljesen banális helyzetből indul ki, abból, hogy újra kell tölteni egy régi babzsákfotelt. Egy anyát látunk, ahogy a garázsban a huszadik születésnapját ünneplő fiával tömködi küzdelmesen a tölteléket a zsákba. Aztán ahogyan haladunk a versben, az egész mintha egy inverz vajúdás-jelenetbe torkollana. A nyelvi és szituációs keret – a nyögés, a gyömöszölés, a madzag elvágása – a múltbeli szülésélményt hozza felszínre: „Gyömöszöltük és húzkodtuk, miközben / várták már őt, de félúton megállt, / nyomorgattam az oldalát és nyögtem, / de a babzsák csak nem hagyta magát.” Hasonló technikára, játékra épül több vers is. Kifejezetten megrázó a Sunday című, amely a kínai zoknik vásárlásától indul, de valójában egy apa elvesztését meséli el. Vagy a Vatera, amelyben a játékbaba keresése az interneten a gyerekkor temetésébe torkollik.