► Mátyus Melinda: Inkább az enyém.  Jelenkor Kiadó, Budapest, 2024, 365 oldal, 4999 Ft

Mátyus Melinda is sok mindennel megy szembe: leginkább azzal, ahogyan a testről és testiségről, vagy pontosabban testetlenségről gondolkodunk a vallás intézményes keretein, jelen esetben a református egyházon belül. Mit jelenthet ebben a testetlenségben nőként fellépni a szószékre? A férfi teste jelöletlen, ahogyan a férfi lelkész teste is teljesen irreleváns, míg a nőé a jelölt kategóriájába esik. Nem lehet figyelmen kívül hagyni. Valami ilyesmi lehet az Inkább az enyém eredettörténete, és az, amikor a 24 éves, a teológiáról frissen kikerült hallgató egy, a világtól elzárt közösségbe kerül szolgálni Háromszékre.

Jon Fosse: Trilógia
Reggel és este
A másik név
Fehérség

----------------------------------------------------------------------------------

► Bokor Pál: Megváltottam a világot! Vagy mégsem? Atlantic Press Kiadó, Budapest, 2024, 318 oldal, 4990 Ft

A Megváltottam a világot! nem összefüggő önéletrajz, emlékirat, hanem olyan történetek gyűjteménye, amelyeknek a szerző élete bő nyolcvan éve alatt szem- és fültanúja, részese volt. Szűk körben ebédelt együtt Kádár Jánossal és Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnökkel, interjút készített a futva utolért és általa megállított Leonyid Brezsnyev pártfőtitkárral, Szufanuvonggal, a kommunistabarát laoszi herceggel, Soros Györggyel, egy ugandai kiskirállyal, Salma Hayekkel. Beszélgetett többek között George W. H. Bush elnökkel a Fehér Házban (akit azzal lepett meg, hogy kettejük családi neve tulajdonképpen ugyanaz – „Bokor” angolul „Bush”), Horn Gyulával, Antall Józseffel, Andy Vajnával, egy halálraítélttel a jacksoni (Mississippi állam) fegyház siralomházában.

► Forgács Péter: Veled marad, e­l­kí­sér. Kalligram Kiadó, Budapest, 2024, 114 oldal, 2990 Ft

Ebben a kötetben is szerepelnek szövegek, amelyek egy rugóra járnak, de ezt úgy teszik, hogy az éppen a szerző egyik legizgalmasabb bravúrja. A Hajnali hat, a Délután hat, valamint az Éjjel tizenkettő ugyanúgy a “Képzeljünk el egy...” felütéssel indítanak, majd a látvány, a hangok, a szagok, s végül a színek bekezdésnyi leírásával teremtenek miliőt, szó szerint ismételve ugyanazokat a szövegelemeket, csak a változókat variálva (lám, a matematika), hogy végül mégis egészen eltérő irányokba igazítsák tovább a novellatriptichon darabjait.

► Tommy Orange: Tévelygő csilla­gok. Fordította Pék Zoltán. Kult Könyvek, XXI. Század Kiadó, Budapest, 2024, 335 oldal, 5990 Ft

Történetünk az 1924-es évig nyúlik vissza, megismerünk néhány személyt Orvil Vörös Toll felmenői közül, majd visszaugrunk 2018-ba, néhány hónappal a Sehonnaiban leírt, a powwow-on történt lövöldözés utánra. Nehéz megmondani, hogy mikor lennénk szívesebben, de talán 2018 mégiscsak jobb. Ha másért nem, mert itt legalább nem küldik/viszik el erőszakkal indián iskolába az őslakos gyerekeket, a viszontlátás ígérete nélkül. Viszont 2018-ban az ifjak teljesen szabadon szakadnak el, vagy éppen szöknek el szüleiktől.

► Kóka Ferenc ÉS-grafikái. Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány, Bu­da­pest, 2024, 143 oldal, 3820 Ft

Különös kis képzőművészeti és sajtótörténeti monográfia jelent meg. Különös és szokatlan, hiszen egy alkotó életművéből általában a kismonográfia nem csupán egy területet ragad ki. Molnár Valéria azonban, aki az Alapítvány vezetője és gondozója, korábban már két színes albumot jelentetett meg Kóka Ferenc (1939–1997) festőművészről. Kóka a bernáthosok nemzedékének kiváló tagja volt, Laknerrel, Szabó Ákossal, Gyémánt Lászlóval kezdte pályáját. Molnár Valéria az előbb említett két kötetben rendkívüli alapossággal dolgozta fel a fiatalon derékba tört életmű állomásait. Egy véletlen során kerültek kezébe Kókának az Élet és Irodalomban megjelent rajzai. Ez keltette fel érdeklődését, művészettörténeti és sajtótörténeti korrajzként dolgozott a témával. A szerkesztőség archívumában ülve saját bevallása szerint 6400-szor lapozott, azaz tekintélyes mennyiségű lapszámot tekintett át.

► Táhir Hamut Izgil: Ha értem jön­nek éjjel. Fordította Kiss Marcell.Jelenkor Kiadó, Budapest, 2023, 255 oldal, 4990 Ft

Tahir ennek a mai hszincsiangi ujgur létnek a mindennapjait jeleníti meg. Akár Európában is lehetnénk. Annyira ismerős és érthető. Miközben a Takla-Makán szélén fekvő, Kasgár melletti picike oázisfaluban, egy isten háta mögötti világba született még bele parasztfiúnak. A közelben 1895-ben még majdnem szomjan halt Sven Hedin sivatagi expedíciója. Tömörkény, Móricz parasztjainak ekkorát azért soha nem kellett ugraniuk. Hogy lehetett ezt nemcsak végrehajtani, de lelkileg kibírni?

► Frédéric Gros: Engedetlenség. Az ellenállás filozófiája. Fordította Csor­dás Gábor. Typotex Kiadó, Bu­da­pest, 2024, 246 oldal 4500 Ft

A könyv a szociális média és a demokrácia válságának korában figyelmeztet az etikai tétjére: „Ha az igazságosságnak van értelme, ha több, mint társadalmi szokás, akkor annak az erőnek a neve, amely megtart minket önmagunk előtt. Íme, a nagy tét, ami Platón óta megtorpanásra késztet minket: megtenni az igazságosságot annak, ami megtart minket önmagunk előtt, és nem mások tekintete előtt. Megállunk-e önmagunk előtt?” Ez a kérdés túl van minden „önmegvalósító” vagy öngyógyító pszichologizáláson, amely a fogyasztói, mediatizált szubjektum számára az ént és az identitást jelenti.