► Nyerges Gábor Ádám: Messziről jött vendégek. Prae Kiadó, Bu­da­pest, 2026, 128 oldal, 3490 Ft

A költő eddigi életműve már mindenképpen több mint ígéret. Egy megbízhatóan a pályán lévő, magas mesterségbeli tudással bíró, színvonalas könyveket – a jelenlegit megelőzően öt verses- és három prózakötetet – író szerzőről beszélünk, aki emellett Orbán Ottó életművének egyik legjobb értője, és szerkesztőként is fontos munkákat végez. Nem kétséges tehát, hogy Nyerges olyan alkotó irodalmár, akinek stabil, egzisztenciálisan is értelmezhető helye kell(ene) legyen a kortárs magyar irodalom intézményrendszerében. Mindezzel nem áll ellentétben az, hogy Messziről jött vendégek című idei könyvéről őszintén úgy érzem, hogy válságtünetekről árulkodik, akár az írói-költői szerepet, akár az „elvben még fiatal”, de az idő múlásával küzdő magánembert, akár a társadalmi térben mozgó polgárt tekintjük. Hogy mintha jelen ponton fáradt lenne ez a költészet, azt az mutatja meg nekem, hogy a versekben színre vitt költői küzdelem, visszatérő önelégedettség-hiány kevéssé válik poétikailag is termékennyé. Elhasználtnak érzem a metagesztusokat is.

Silvia Federici: A boszorkány­üldözésektől a nőgyilkosságokig
Nancy Fraser: Kannibál kapitalizmus
Layla Martínez: Szú
Mariana Enríquez: Ágyban dohányozni veszélyes

-----------------------------------------------------------------------------------

► 121 vers, ami összetöri/összeragasztja a szíved. Válogatta és szerkesztette Péczely Dóra, illusztrálta Krizbo. Pozsonyi Pagony Kiadó (Tilos az Á Könyvek), Budapest, 2026, 280 oldal, 5990 Ft

A Szívlapátban található verseket tizenhat éven felülieknek ajánlották, a 121 vers borítóján ugyancsak a 16+ jelzés szerepel. A vörös és fekete Stendhalnak „bejött”, e két szín jól passzol az összetöréshez, összeragasztáshoz is. Szerelem, gyász, tűz, sötétség, forróság, fagy, élet, halál. Vörös-feketében vagy piros-feketében sűrűsödik a teljesség, megannyi dráma és még több euforikus élmény. Krizbo egyedi, már-már minimalista illusztrációi olykor új jelentést adnak a szövegeknek, néha elterelik a figyelmet, önálló életre kelnek. Számomra picit zavaró, hogy egy-egy kép nem látható teljesen, megtörik, ahogy átlóg a másik oldalra.

► György Zsombor: Társbérlet. Alhambra-Press Kiadó, Budapest, 2026, 248 oldal, 4990 Ft

Már az első lapokon megjelenik egy krimiszál, de az is világossá válik, hogy György Zsombor regényének fontos eleme lesz a kor aprólékos ábrázolása. Ezt erősítik a páros oldalakon fölbukkanó korabeli idézetek, mégpedig a Magyar Nemzetből – annál is inkább, mivel a regény írója a lap egykori főszerkesztő-helyettese, illetve a hajdani szerkesztőség tagjai által alapított Magyar Hang főszerkesztője. Nem véletlen az se, hogy az újságírói munka hangsúlyos szerepet kap a regényben is. Egyfajta korjellemző ars poeticának is beillik, amit három évtizeddel a kettős öngyilkosság után mond Sörös Gábor a fiatalabb kollégáinak: „Visszájára fordíthattad annak az ótvar rendszernek a gondolkodásmódját, és ha már azt nem írhattad le, hogy a rendszer szar, legalább néhány igazán szar emberről leírhattad, hogy az.”

► Tolvaj Zoltán: Árvajel. Corvina Kiadó, Budapest, 2026, 560 oldal, 8490 Ft

A nehéz témája ellenére a regény mégsem válik búskomorrá, hanem kifejezetten szórakoztató marad. Nem tapicskol az önsajnálatban, nem romantizálja a züllést, inkább nihilista vállrándítással dobja le magáról az identitáskrízisek minden súlyát. Ez persze azzal jár együtt, hogy végül nem fognak válaszok születni arra az élethelyzetre, amit bemutat, emiatt pedig az Árvajel gyakran terjengősnek hat. Mégsem tudom ezt hibaként felróni, hiszen egy fél élet tengődésének bemutatása a célja.

► Stőhr Lóránt: A játék szabadsága. Hajdu Szabolcs filmművészete. Gondolat Kiadó, Budapest, 2026, 334 oldal, 5950 Ft

Stőhr Lóránt második monográfiája Hajdu Szabolcs eddigi életművéről szól (korábbi Fassbinder-könyvéről írtam ezeken a hasábokon). Monográfiák többnyire befejezett életművekről születnek. A szerzőt ezúttal éppen az vonzotta, hogy egy aktív és rendkívül kreatív színház- és filmművészről írjon, akinek filmjeiben csak a szerzői film és a szabadság melletti elköteleződés közös, a művek témája, műfaja, jellege különböző. Stőhr a rendező minden filmjét részletesen és kitűnően elemzi, és utal filmtörténeti kontextusukra is.

► Lukas Bärfuss: Koala. Fordította Nádori Lídia. Scolar Kiadó, Budapest, 2024, 128 oldal, 3999 Ft

Lukas Bärfuss regénye egy rendhagyó nyomozás naplója. Civilben író amatőr detektívünk a féltestvére öngyilkosságának okát kutatja. Az „ápolt, barátságos, tartózkodó és azonnal felismerhetően agglegény” (6.) hat nappal negyvenötödik születésnapja előtt megírta végrendeletét, de csak hat héttel később, valamivel karácsony előtt feküdt be a fürdőkádba, és adta be magának a halálos heroininjekciót. Megfontolt, szenvedélymentes döntés ez, „nem eldobta az életét, hanem letette, visszaadta, mint egy lakáskulcsot kiköltözés után” (24.).

► Baksai József – Kállai Katalin: Jelenés – dialógok. Virtuóz Kiadó és Nyomdaipari Kft., Budapest, 2026, 170 oldal, 12 000 Ft

A festő-költő párosok kiadványai, kötetei mindig izgalmas konnotációkat keltenek, magam például nagyon szeretem Takáts Gyula és Egry József közös rajzos-verses füzetét, a Vízitükör kötetet, 1955-ből. Itt is reflektált egymásra, egymás alkotásaira a két művész, mint épp most jelen kötetünk szerzői.