Philip Roth: Engedd el I–II. For­dí­totta Nemes Anna. 21. Század Kiadó, Budapest, 2021, 382+565 oldal, 5490 Ft

A regény lapjain lényegében teljes fegyverzetében előttünk áll a későbbi Philip Roth, fiatalkori élességgel érvényesül benne egy-egy mozzanattal aztán mindig eltávolított önéletrajzi referencialitása, erőteljes lélektani realizmusa, a fentet és a lentet egyaránt ábrázolni tudó szenvedélyes társadalmi érzékenysége, a szexualitást soha véka alá nem rejtő szókimondása, rendíthetetlen zsidó azonosságtudata és az egész világát hallatlan öniróniával és nevettető humorral érzékeltetni képes látásmódja. Az Engedd el, ha feltétlenül rövidre akarjuk zárni, az „átrendezésről”, az emberi viszonyok szüntelen átalakításáról szól, ahogy ezt az egyik passzus a könyv vége felé összegző tanulságként kifejti, és micsoda a Roth-életmű, ha nem ez, a párkapcsolati, családi, társadalmi viszonyok átrendeződésének különböző emberi életszakaszokban regényekként megörökített változatai?

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.

Valeria Luiselli: Elveszett gyerekek archívuma
Láng Orsolya: Pályamatricák
Darvasi László: Bolond Helga és más színdarabok
Spiró György: Mikor szabad ölni?

Zadie Smith: Menekülés New Yorkból. Fordította M. Nagy Miklós. Helikon Kiadó, Budapest, 2021, 286 oldal, 3499 Ft

A kötet egyik legnagyobb erénye, a bátorság és a kísérletezőkészség tehát néha visszaüt a szövegekre. Az lehet az érzésünk, hogy a novellák túl sokat akarnak: nem sikerül néhány oldal alatt felépíteniük egy megváltozott világrendet, amelyben átélhető dolgok történnek, részletesen megalkotott szereplőkkel – így végül elveszünk a sok különböző kontextus és beszélő, az újabb és újabb témák között.

Wéber Anikó: Luca és Máté régi körhintája. Pozsonyi Pagony Kiadó, Budapest, 2021, 96 oldal, 4500 Ft

A Luca és Máté régi körhintája című regény szereplői hitelesek, egyediek és barátságosak, a gyerekek tudnak velük azonosulni. Máté, a szélfiú hiába járhat be számtalan vidéket, mégis magányos. Luca pedig a kirekesztés áldozata, édesanyja férfias foglalkozása és viselkedése miatt őt sem fogadják el az osztálytársai. A kislány örömet szeretne szerezni édesanyjának, ebben lesz támogatására a bölcs szélfiú.

Szunyogh Szabolcs: Mária Terézia. Kossuth Kiadó, Budapest, 2021, 509 oldal, 3392 Ft

Az életrajzi regényt az teszi igazán olvashatóvá, hogy noha követi az uralkodónő élettörténetét, uralkodásának eseményeit, de a könyv kisebb novellákban rajzolja meg azt az európai történelmet, azokat a történelmi személyiségeket, akikkel, illetve akik ellenében kormányzott, akikkel háborúzni kényszerült. S ami ennél is fontosabb, az olvasó képet kap arról a kapcsolati hálóról, amelynek alakjai meghatározó szerepet játszottak abban, hogy az apától, III. Károly császártól örökölt politikai, társadalmi elmaradottságból Mária Terézia végül is rá tudta vezetni a birodalmat a reformok útjára.

Az ÉS könyve októberben – Marcel Proust: Az eltűnt idő nyomában II. Virágzó lányok árnyékában. Fordította Jancsó Júlia. A jegyzeteket és az utószót írta Karafiáth Judit. Atlantisz Kiadó, Budapest, 2021, 581 oldal, 4895 Ft

Örömmel fogadtam Jancsó Júlia döntését, hogy újrafordítja Proust művének azokat a köteteit is, amelyek nyolc évtizeddel ezelőtt Gyergyai Albert jóvoltából már megjelentek magyarul. Választhattam volna azt a megoldást is, hogy csak az új fordítást olvasom a franciával párhuzamosan; de a kíváncsiság nagy úr, nem tudtam kihagyni a Gyergyai-változatot sem. Nem csupán az összehasonlítgatás kedvéért (mikor, melyikük talált jobb megoldást), hanem azért, mert így észleljük a különbséget a magyar nyelv második világháborút megelőző, illetve mai állapota között. Magától értetődőnek tekintem ugyanis, hogy a kortárs fordító a mai magyar nyelv szókincséből, szólástárából, kifejezésrétegeiből merítve próbálja tolmácsolni az eredetit. Proust szövege nincs olyan messze tőlünk „az időben”, hogy archaizáló fordulatokhoz kellene folyamodni az átültetéséhez. Ugyanakkor persze arra is vigyázni kell, hogy a nyelvi aktualizálás ne legyen túl erőszakos. Magyarán: ne az jusson az olvasó eszébe, hogy ez vagy az a kifejezés nagyon nem illik a narrátor vagy valamelyik szereplő szájába.

Összességében véve a Virágzó lányok árnyékában jól, sőt helyenként nagyon szépen szól magyarul. Aki olvasott már Proustot bármilyen nyelven, föl tudja mérni, hogy ez milyen nagy teljesítmény. Egyetlen olyan szöveghelyet sem találtam, ahol a fél oldalt is meghaladó, alá- és mellérendelésekkel teletűzdelt mondatmonstrumok követhetetlenné váltak volna.