► Johannes Fried: Hány nap még a világ? A modern tudomány születése. Fordította Lénárt Tamás. Atlantisz Kiadó, Budapest, 2022, 211 oldal, 4595 Ft

Johannes Fried kötete a középkori eszkatológia és apokaliptika szoros egymásba fonódásának alapvetéséből indul ki, azaz abból, hogy a túlvilágról és az üdvösségről való gondolkodást a középkori keresztény kultúrában mindenekelőtt a végidőkről szóló profetikus kinyilatkoztatások határozták meg. A végítélet fenyegető közeledéséhez és az üdvözülés reményteliségéhez azonban nemcsak a szentírás értelmezése adott alapot, hanem a civilizációk által felhalmozott leírások, megfigyelések, történetek és tudományos eredmények, illetve az égi és földi jelenségek (jellemzően csillagászati, meteorológiai, természeti, járványügyi, egészségügyi extremitások) folyamatos interpretációja. Így minden jelenség önmagán túlmutató, a végidő teleológiája felől értelmezhető isteni üzenet volt, amely minden cselekvést az utolsó ítélet kulcseseménye irányából tett eleve mérlegre. A jelen és a jövő ilyesfajta megszállása, illetve a világ felfedezése az üdvözítő cél érdekében a végítélet által megszabott világrend kereteiben zajlott, ám idővel túl is csapott azon, hiszen „a megismerési módok közötti lavírozás” (163.) egyre intenzívebb természettudományos kutatásokat, metodológiai innovációkat szabadított fel.

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Andócs Zoltán. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.

Pintér Tibor: Hangok és szavak erdeje
Takáts József: Átrendeződések
Havasréti József: Ráolvasás
Deczki Sarolta: A jereváni rádió

► Kosztolányi Dezső: Bo­szor­ká­nyos esték – Bolondok. Szer­kesz­tette Szilágyi Zsófia, Tóth-Czifra Júlia, Kalligram Kiadó, Budapest, 2021, 992 oldal, 4990 Ft

Ez a kiadás kötetelvű, tehát nem megjelenési sorrendben vizsgálja a novellákat, hanem a kötetkoncepciókat figyelembe véve. Ez a módszer hagyományosnak mondható a sorozatban, ugyanis a korábbi rövidprózai kötetek kritikai kiadásai esetében is ez volt a mérvadó. Mindemellett meg kell említeni, hogy a kötetelvűség mellett a lábjegyzetekben és a függelékben is felsorolják az adott szöveg kötet előtti és kötet utáni, még Kosztolányi életében történt megjelenéseinek eltéréseit. A szerkesztők a novellák alapszövegeinek a kötetváltozatokat tekintették. Ehhez viszonyították a cím- és szövegvariánsok eltéréseit. Erre szükség is volt, mert a történelmi Magyarország területén több ezer lap működött. A tartalomkészítés és megosztás pedig koránt sem volt annyira gördülékeny, mint ma, így részint a kényszer, részint az anyagi haszon miatt több helyre is publikáltak a szerzők.

► „Fényem nő: magam termelem” – Biopoétika a 20–21. századi magyar lírában. Szerkesztette Balajthy Áges és Mezei Gábor. Prae Kiadó, Budapest, 2022, 404 oldal, 4990 Ft

Mezei Gábor és Balajthy Ágnes szerkesztők az összefüggések világosabb megmutatása érdekében három részt alakítottak ki, melyeket az élet szerveződésének, az állati, növényi, emberi létszférák közti poétikai mozgásoknak, illetve a természeti és az épített környezet kategóriáinak szenteltek. A kötet párbeszédképessége leginkább az azonos szerzőt tárgyaló tanulmányokban (József Attila, Nemes Nagy Ágnes, Korpa Tamás), illetve a befejező fejezetben mutatkozik meg, utóbbi esetében egy egyszerre természetből eredeztethető, mégis mesterségesen létrehozott jelenség, a kert szolgál a diskurzus középpontjául. Vigh Levente Archivált táj Oravecz Imre Távozó fa című kötetében és Szirák Péter Kukorelly „természete” című tanulmányai mellett Pataki Viktor tárgyalja a kert értelmezési lehetőségeit, méghozzá egy Radnóti-opusban.

► Mészöly Ágnes: Hanga és Vár­kony. Illusztrálta Horváth Ildi. Cer­ka­bella Kiadó, Szentendre, 2022, 564 oldal, 4990 Ft

A fiú egyébként azért futott össze a folyosón Hangával, mert Éva néni épp kizavarta a természetrajzóráról. Hanga már az első pillanatban megállapította a viseltes pulcsiról, hogy Várkonynak valószínűleg két bátyja van, és hogy biztosan renitens módon viselkedett, azért kell a folyosón lézengenie kabát és iskolatáska nélkül. A sorozatban e furcsa páros nyomoz majd mindenféle bűntett után, ám közben csupa-csupa nagyon is életszerű helyzetet tapasztalhatunk meg. Mészöly Ágnes remekül ábrázolja a családi viszonyokat, a gyerekek közötti rivalizálást, szimpátiát, ellenszenvet. Látszik, hogy nagyon jól ismeri a tizenévesek világát, és igen érzékenyen közelít a kamaszok és a családok problémáihoz, mindennapi dilemmáihoz.

Az ÉS könyve márciusban – Balajthy Ágnes – Bódi Katalin – Szirák Péter: A kortárs magyar irodalom. Szerkesztette Szirák Péter. Debreceni Egyetemi Kiadó, Tankönyvek sorozat, Debrecen, 2022, 167 oldal, 4190 Ft

A könyv nem kíván történeti, kiváltképpen nem valami felé haladó történeti ívet felvázolni (nyilván emiatt alakult így a címe is: egyetemi tankönyvtől inkább megszokott lett volna a kortárs magyar irodalom története megfogalmazás), de az események felrajzolása mégis megőrzi a történeti kifejlés (fejlődés) sok-sok hagyományozódott mozzanatát: tulajdonképpen újra legitimálja azt a prózafordulatot, amely a nyolcvanas-kilencvenes évek leírásaiban  rögzült több mint negyedszázada, s amelynek „mai” érvénye erősen kérdésbe vonható. Vajon ma is tartható még az a szép elképzelés, hogy az újabb magyar próza Ottlik Géza köpönyegéből bújt volna ki? Vajon Bodor Ádám, Kertész Imre, Tar Sándor, Spiró György, Krasznahorkai László prózája beférne még „ma” Ottlik köpönyege alá? A nagy líratörténeti fordulat, amit a könyv az eddigi leírások összegzéseként prezentál, megáll-e még (hajdani történeti érvényén túlmutató módon is) azokban a más utakat mutató líratörténeti fejleményekben, amelyeket a könyv egyébként nagyon érzékenyen elemez?