David Schalko: Nehéz csontok. Fordította Győri László. Athenaeum Kiadó, Budapest, 2021, 399 oldal, 3990 Ft

A történet valamikor az 1930-as évek közepén veszi kezdetét és az 1960-as évek elejéig tart, középpontjában egy négytagú, „a” Krutzlerból, a bandavezérből, „a” Wesselyből, a kártyalapok csínját-bínját ismerő játékosból, „a” Sikorából, akire a többiek varázslóként tekintenek, és az egyetlen polgári szakmával bíró, felmenői nyomába lépve a hentesmesterséget kitanuló „a” Praschakból összeverbuválódott, nagyjából egyívású társaság áll, akik még fiatalon sírig tartó szövetséget, kvázi vérszerződést kötve megalapítják bűnbandájukat, az Erdbergi Spedíciót – a név onnan jön, hogy mind a négyen Bécs harmadik kerületének ugyanabból a negyedéből, Erdbergből származnak, és egy-két lehúzásos csaló trükk mellett legkedvesebb rablási módszerük a „költöztetéses” lopás, amikor a kiszemelt lakást egy szállítóautó segítségével az utolsó szegig kipakolják. Már az Anschluss után azonban túlságosan nagy halba (újdonsült náciba) akadnak, megbuknak, és hárman közülük (Krutzler, Wessely és Sikora) köztörvényes elítéltként, egymástól elszakadva koncentrációs táborba kerülnek. Mind a hármójukból munkafelügyelő, kápó lesz, túlélik a táborok megpróbáltatásait, és hazatérve, újra összeállva módszeresen hozzákezdenek, hogy uralmuk alá hajtsák az egész fővárost.

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.

Robert Schumann: Válogatott írások
Richard Wagner: Válogatott elméleti írások
Max Weber: A zene racionális és szociológiai alapjai
Arnold Schönberg et al: Írások az új zenéről

Márton László: Bátor Csikó. Kalligram Kiadó, Budapest, 2011, 295 oldal, 3990 Ft

Érzésem szerint a két „felnőtt” darab maradandóbb részei a kötetnek, de mindháromra egyszerre igaz a vonzó paradoxon, hogy hiteles, Thomas Bernhard-i mizantrópiával, ugyanakkor vaskos, vásári stílben íródtak. Archaizálásuk nem, de bátor látomásosságuk merőben szokatlan a magyar színpadon, már csak ezért is azt gondolom, kéne ott számukra némi hely. Mert inkább ne vegyünk példát a Bátor – pontosabban kissé gyávácska – Csikótól, nem olyan rossz dolog különbözni.

Ingo Schulze: Jóravaló gyilkosok. Fordította Nádori Lídia. Prae Kiadó, Budapest, 2021, 260 oldal, 3990 Ft

A Jóravaló gyilkosok úgy indul, mint egy kései Dickens-regény. Az első fejezetben, a mindentudó narrátor látszólag kiteríti az összes lapját, mialatt elbeszéli a drezdai antikvárius több évtizedet felölelő élettörténetét. Az 1953-ban született Norbert Paulini, akinek mondhatni a bölcsőjét is könyvek ringatták, már gyermekként eldönti, hogy az olvasást választja élethivatásául. A könyv főhőse maradéktalanul be is váltja az ígéretét, amikor fiatalon elhunyt édesanyja nyomdokaiba lépve, megnyitja saját antikváriumát.

Ádám Veronika: Távolból őrzöm. Jaffa Kiadó, Budapest, 2020, 284 oldal, 3999 Ft

A regény szociográfiai hűséggel mutatja meg a New Yorkba került zsidók magyarságukkal vívott küzdelmeit, melyek eredményeként kiből színtiszta amerikai, kiből teljesen zsidó vagy a magyar nyelvbe és irodalomba örökre beleszerelmesedett magyar zsidó lett.

Ketten egy új könyvről – Michel Serres: A természeti szerződés. Fordította Seregi Tamás. Kijárat Kiadó, Budapest, 2021, 170 oldal, 2900 Ft

Fontos hangsúlyozni: Serres könyve a ’90-es évek elején jelent meg, amikor az ökológiai diskurzus már rég szárba szökkent, viszont közel sem itatta át olyan mértékben a filozófiai (köz)nyelvet, mint két-három évtizeddel később. Ez a mai olvasót legalább két központi kérdéssel szembesíti a könyv olvasásakor: 1, melyek azok a szempontok, amelyek A természeti szerződést az ökológiai diskurzus mai is releváns olvasmányává teszik, és 2, mely aspektusai tűnnek elavultnak három évtized távlatából.

Ketten egy új könyvről – Michel Serres: A természeti szerződés. Fordította Seregi Tamás. Kijárat Kiadó, Budapest, 2021, 170 oldal, 2900 Ft

Meglepő lehet, hogy Serres a háború paradigmáját végig napirenden tartja, ráadásul nem is hidegháborúként, hanem nyílt konfliktusként értelmezve a jelenlegi helyzetet. Ezzel egyrészt felhívja a figyelmet arra, hogy a klasszikus, két küzdőfélt magában foglaló összecsapások ideje lejárt – be kell látnunk, hogy ha a földért folyik a küzdelem, az emberáldozatokkal jár, ha embercsoportokért, akkor pedig a földet károsítjuk meg.