► Javier Marías: Tomás Nevinson. Fordította Tomcsányi Zsuzsanna. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2023, 632 oldal, 5999 Ft

Berta Isla és Tomás Nevinson mind a ketten az írói fantázia teremtményei, regényszereplők, és a Berta Isla meg a Tomás Nevinson egyúttal két regénycím is, a kortárs spanyol próza talán legkiemelkedőbb alakjának számító Javier Marías utolsó két regényének címei. A címadás módja (a borítón minden kísérő sallang nélkül egyedül csupán a főhős neve olvasható) a modern regény elemi, és koronként aztán nagy hangsúllyal újraéledő klasszikus konvencióját idézi. A Berta Isla eredetileg 2017-ben jelent meg spanyolul (a magyar változat a mostani regényt is fordító Tomcsányi Zsuzsanna jóvoltából 2019-ben, ugyancsak a Jelenkor Kiadó gondozásában). A Tomás Nevinsont Marías a koronavírus-járvány idején írta, Spanyolországban 2021-ben látott napvilágot, és utolsó regényének bizonyult, mert az író a vírusfertőzés szövődményeként kialakult tüdőgyulladásban 2022 szeptemberében, néhány nappal hetvenegyedik születésnapja előtt meghalt. 

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Andócs Zoltán. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.

NEM egyenlő
“So far so good”
Roxane van Iperen: Nővérek Auschwitzban
Kopócsy Anna: Új nyolcak

► Miklya Luzsányi Mónika: Vérvonal – Étienne könyve. Móra Könyvkiadó, Budapest, 2022, 344 oldal, 3999 Ft

Még a legszörnyűbb disztópiákban is felsejlik a remény, és a szereplők között található egy-két angyali karakter. Az irgalmas szamaritánus e történetben Horác, aki a Kapun kitetteket a barlangjába viszi, ahol esélyt kapnak a túlélésre. Vajon a szerző fejében megfordult Berzsenyi Horác című versének néhány sora? „Holnappal ne törődj”, „míg lehet, élj s örűlj”.

► Vlagyimir Korotkevics: Sztah király szörnyű vadászata. Fordította Horváth Iván. Aposztróf Kiadó, Budapest, 2023, 220 oldal, 3900 Ft

Az angolszász gótikus rémregény elemeit tehát tökéletesen felvonultató szüzsében azonban mégis van egy olyan összetevő, amely nagyon is belarusszá teszi – pontosabban: megtartja belarusznak a történetet. Ez pedig az a hazafias érzésből fakadó szociális érzékenység, amellyel a szerző alteregójaként is értelmezhető hős felvázolja a XIX. század végén az országában fellelhető csöppet sem rózsás viszonyokat. Egyfelől a hazai kisnemesség hanyatlását, pusztulását, amely nemcsak önmaga ellen, hanem a kiéheztetett szegényebb néprétegek ellen is fordul. „Ottromba szörnyűség, éhség, esztelenség mindenfelé. Belarusz – egy sivár halálmező, amely felett üvölt a szél” (119.).

► Ritoók Emma: Évek és emberek. Bölcsészettudományi Ku­ta­tó­köz­pont, Budapest, 2022, 616 oldal, 12 990 Ft

A hat nagyobb részbe szerkesztett visszaemlékezés 1914. június 28-án, a szarajevói merénylettel kezdődik, és 1933 végéig, Hitler és Gömbös barátkozásáig tart. Bizonyos, hogy szerzője kiadásra szánta, még az 1940-es években is dolgozott rajta – nem „valódi” napló tehát, a forrásértéke csekély – leginkább azt árulja el, mit gondolt évtizedekkel később az emberekről és az eseményekről. A kortársairól szinte semmi jót; majdnem mindenkiről van néhány rossz szava: még Schöpflinről, Fülep Lajosról, Tiszáról, Apponyiról, Bethlenről és saját sógornőjéről, a nála híresebb és sikeresebb Tormay Cécile-ről is. Pozitívan kizárólag a történészek által kalandornak minősített Friedrich Istvánról vélekedik, s elvétve Gömbösről, Babitsról, Kaffka Margitról. De az utálatai feltétlenül erősebbek a vonzalmainál.

► Puskás Panni: Megmenteni bárkit. Magvető Könyvkiadó, Bu­da­pest, 2023, 226 oldal, 4299 Ft

A történet súlypontja a Siracusában élő nővér története, aki megszállottan meg akarja menteni a Líbia felől érkező menekülteket, akik a parttól nem messze egy hajón vesztegelnek a hatóságok engedélyére várva. A mintegy kétszáz menekült ügye, az egész Európát érintő menekültválság morális, humanitárius kérdései mindinkább előtérbe kerülnek, s a két lány történetszála is itt, Siracusában kapcsolódik össze néhány eltúlzott véletlen folytán, s ehhez a történetszálhoz köthető a regény számos motívuma, művészeti előképe is.

► Romsics Ignác: Hetven év. Ego­történelem 1951–2021, 1–2. kötet, Helikon Kiadó, Budapest, 2022, 2023, 435+492 oldal, 5499+6999 Ft

A második kötet az ekkor 35 éves szerző történetén megmutatja, hogy a 80-as évek derekán a magyarságkutató csoport – melynek Romsics Ignác igazgatóhelyettese lett – az éledő nemzeti tudatosság, összetartozás és kapcsolatépítés intézményes keretévé vált. Itt bizonyította Romsics, hogy őt nem a hatalmi pozíció, a rang, hanem a szakmai munka és eredményeinek felmutatása motiválja. Ez is vezeti tovább a hazai és külföldi egyetemekre. A 90-es évektől bejárta a világot, ösztöndíjak sorát nyerte el, konferenciák százait látogatta, kapcsolatokat épített ki Franciaországtól Dél-Koreáiig, Angliától Finnországig, s ezen kibomló nemzetköziségnek a többször, hosszabb időre felkeresett bloomingtoni magyar tanszék volt az emblematikus támaszpontja. 

(Alex Katz – Cool Painting, Albertina, Bécs, június 4-ig, a Hatje Cantz 224 oldalas német vagy angol katalógusával)

Az Action Painting gesztusfestészetéhez közelíti, hogy képeit néhány óra alatt befejezi széles ecsetvonásokkal, nedvesre felvitt nedves technikával, de ezt aprólékos felkészülés előzi meg kisebb ceruza-, szén- és olajvázlatokkal, aztán a végleges vászonnal azonos méretű kartonsablonnal. Így éri el az értelem és érzelem, az indulat és a precíz kalkuláció közötti kényes egyensúlyt, amely munkáinak mélabús hűvösségét, azt a bizonyos „három lépés távolságot” biztosítja. Öröklét helyett a jelent, a pillanatot szeretné megragadni.

Évtizedek óta invitálják a város barátait kulturális intézmények megnyitására. Az Európai Unió és a gazdasági élet szereplői támogatásának köszönhetően 2010-ben megnyílt a Vaszary Galéria, és több más, az új hagyományok megteremtésén dolgozó intézmény is. Otthonra talált e városban a modern művészet.

(Szabó Ádám Hűlt hely című kiállítása az Inda Galériában június 2-ig tekinthető meg.)

Szabó Ádám megfoghatatlan, mégis valóságos árnyékai egy olyan művészi hasonlatsort alkotnak, mint Platón nap-, vonal- és barlanghasonlatai, melyekkel olyan struktúrát teremt a művész, ami a különböző fogalmakon keresztül egy egységes rendszert alkot, és  a nézőnek kell az aktuális gondolataival kitölteni.

Egy lebegő, mégis valóságos árnyékvilágot, éppolyat, mint amelyben élünk.

(Woodstock. Amerikai film. Rendező: Michael Wadleigh. Az utolsó valcer. Amerikai film. Rendező: Martin Scorsese.)   

A remek ritmusban vágott-fényképezett, az osztott képmezőt, a lassításokat, az éles plánváltásokat kreatívan használó Woodstock-mozi formailag-tartalmilag radikális volt, míg Az utolsó valcert csöndes, szelíd melankólia lengi be. A külvilág, a társadalom itt nem jut szóhoz – aligha lenne érdemi mondandójuk –, a zenészek idézik fel a hőskorszakot, a kezdetektől a búcsúig. Szabályosan pereg a show (többek között Zsigmond Vilmos és Kovács László kamerája előtt), időnkénti interjúkkal megszakítva, a film nem sokkal hosszabb, mint a koncert volt.

(Stanisław Ignacy Witkiewicz: Vízityúk, Katona József Színház, Kamra, május 13.)

A Vízityúk műfaji megjelölése nyilvánvaló avantgárd fricska (a szerző élt 1885-től 1939-ig), belefér egy nagy adag abszurd, egy csipet burleszk meg egy másik kiadósabb adag sűrű szürreália, mármint elvileg, mert ez utóbbi tartalom Zsótér Sándor rendezésében kevéssé bontakozik ki.

(Kavagucsi Tosikadzu: Mielőtt a kávé kihűl. Felolvassa Ónodi Eszter. Kossuth–Mojzer Kiadó, 2023)

A fantasy egzotikuma, a japán, közelebbről a tokiói életstílus megjelenítése némiképp magyarázza számomra, miért aratott sikert Kavagucsi Tosikadzu regénye, bár ez az indok csak a szerző és az olvasó – jelen esetben hallgató – kulturális különbözősége esetében állja meg a helyét. A könyv a saját országában díjnyertes lett (a 10. Szuginami Fesztivál győztese). Nálunk a Kossuth Kiadó döntött a megjelentetése mellett 2018-ban, a szöveget Béresi Csilla fordította. A kiadó további lehetőséget is látott a szövegben, a Kossuth–Mojzer öt évvel később Ónodi Eszterre bízta a regény felolvasását.

Rólunk beszél, nekünk szól. Ha valaki ment, megy vagy éppen ott ül a százéves Ligeti emlékére rendezett koncerteken, tudja, mire gondolok. Nincs semmi sznobizmus, semmi hősiesség abban, hogy Ligetit hallgat az ember. Nem lehet vele felvágni, nem arról szól az esemény, hogy mi mennyivel különbek vagyunk azoknál, akik beérik a slágerekkel vagy a XIX. század zeneszerzőivel. Azért hallgatjuk, mert jólesik, mert teljesebb lesz tőle az élet. Ligeti tökéletesen beleillik a zenehallgatói hagyományainkba.

(Litera Podcast – A hónap szerzője, Bereményi Géza készülő regényéről – Jánossy Lajos interjúja, 2023. május 13.)

Jánossy sokat tud az íróról, mégsem tolakszik előtérbe. Aprókat kérdez, a háttérből irányít. Azt szeretné, ha Bereményi kimondaná mindazt, ami az önéletírását mozgatja. De nem mondhatja itt ki, mert akkor minek írná meg a több száz oldalt.

(Szabadulás után távoznak a büntetésük alól fölmentett embercsempészek – RTL Híradó)

Nemrégiben Novák Katalin köztársasági elnök széles körben adott kegyelmet a pápalátogatás alkalmából. Az államfői kegyelem utolérte a Hunnia-perként ismertté vált ügyben jogerősen elítélteket is, köztük Budaházy Györgyöt, aki lóháton távozott.