A szerző további cikkei

(A Várfok Galéria kiállítása 2020)

Különös és jó érzés úgy belépni egy kereskedelmi galéria ajtaján, hogy már a kiállítás címe elvonatkoztat. Mitől is?  Attól a megszokott állapottól, hogy az adott kiállítás feltehetőleg a galéria egy művészének vagy művészeinek bemutató – évi rendes, kötelező – tárlata, melynek során a látogató megnézheti a friss alkotásokat meg az árakat, és dönthet, vásárol, vagy sem. Itt és most a Várfok Galériába lépve szembetűnővé válik a különbség, ez nem egy bemutató tárlat, nem képvásár, hanem valami más.  A tárlat címe Rendkívüli művek, rendkívüli időkben, illetve Tájvédelmi körzet. Tematikus kiállítás a galéria művészeinek munkáiból, „hozott anyagból” álló érdekes és különös anyag tárul a néző elé.

Tovább
A szerző további cikkei

(Jan Komasa: Corpus Christi)

A harmincas évei végén járó Jan Komasa nagy ambíciójú rendező, aki kortárs drámák, bűnügyi tévésorozatok mellett nemzetközi visszhangot kiváltva egy kiszínezett, felhangosított második világháborús fikciós dokumentumfilmet (A varsói felkelés) és ugyanabból a témából akciódús történelmi játékfilmet (Varsó ’44) is rendezett. A Corpus Christi rendezőjeként erős kézben tartja  ezt a lengyel viszonyok között botrányosnak ható történetet, határozott elképzeléssel vezeti a főszereplő színészeket, és jó érzékkel teremt közeget, a stílusos fényképezés azonban gyakran túllép a film egészét meghatározó realitáselven.

Tovább
A szerző további cikkei

(Hungarian FolkEmbassy: Báthory–Balassi–Bem–Balatonboglár – népzenével és régizenével a magyar–lengyel barátságról – Fonó, 2020; Subtones: Octopus – Tom-Tom Records, 2020)

Korszerű, modern, könnyedén elegáns jazzfunk formabontó megoldásokkal és kiemelkedő hangszeres játékkal. Jónás Vera és Kiss Flóra rokon hangfekvésüket az előadói habitussal teszik egyedivé, kiegészítik egymást, párbeszédet folytatnak, és mellettük olykor harmadik „énekesként” kapcsolódik be Subicz Gábor hosszabb trombitaszólóival. Ha majd újra élő zenét hallgathatunk, a Subtones bizonyosan ott lesz a pörgős buliéjszakákon.

Tovább
A szerző további cikkei

(Független Színház: Falunap – Gasztrotúraszínház a Gellérthegyen. Írta és rendezte: Balogh Rodrigó)

A Független Színház alkotói egyszerre végeznek oktató tevékenységet, építenek roma színházi hálózatot Európában és készítenek előadásokat. Olyan ez a társulat kicsiben, mint a jövő színháza, vagy úgy is mondhatnám, a normalitás: közösen dolgoznak benne romák, nem romák. A társulat oktató-előadó tevékenysége egyedi, jelenleg semmi mással nem összehasonlítható Magyarországon. Mert rajta keresztül a kultúra a magyar polgárosodás miniatűr modelljeként működik.

Tovább
A szerző további cikkei

(Verdi: Otello – Sony, 2020)

Nyomokban ez is egy Otello-felvétel, bár azt ma már nem engedheti meg a kiadó, hogy Otellót a címlapfotó kedvéért bekenjék bagarollal, Jonas Kaufmann-nak épp csak jó, egészséges színe van. A lemezhez kapcsolódó londoni előadásban még az sincs, őszes haj, fehér bőr. Egyelőre még nem találtak hozzá hasonló nemzetközi afrikai sztártenort, addig tessék használni a nézői fantáziát. 

Tovább
A szerző további cikkei

(Futball a televízióban)

Igen, ez a helyzet. A tizenegyből tíz hazánkba szakadt külföldi, egyáltalán nem neves játékosok. Nem lenne ezzel különösebb gond, ha egyrészt nem költene a kormány különböző csatornákon keresztül évi tízmilliárdokat a sportágra, ezen belül az utánpótlásnevelésre.

Tovább
A szerző további cikkei

Centrumban a periféria

(A PPKE kiürülő piliscsabai kampusza)

25 év után a Pázmány Péter Katolikus Egyetem elhagyja Piliscsabát, és véglegesen a pesti Palota-negyedbe teszi át székhelyét. Nagyjából párhuzamosan azzal, hogy a Természettudományi Múzeumot sitty-sutty, éppen Debrecenbe telepítenék (kell az a Ludovika, teljesen) az 1994-ben átadott piliscsabai kampusz Budapesttől 24 kilométerre és  egyórányi vonatútra  mégis csak túl messzinek bizonyult, ez szerintem már a hallgatói jelentkezések számát is befolyásolhatta.

Tovább
A szerző további cikkei

Villányi László: Mindenek előtt. Kalligram Kiadó, Budapest, 2020, 88 oldal, 2990 Ft

A legveszélyesebb kerti évszak a május. A május féktelen buzgalma a városig terjed: „Még a villamosnak is más hangja van májusban”. Május mindent áthangol, a májusok emlékezete, időkezelése, asszociativitása, vitalitása, sőt vállalt romantikája hatja át Villányi új verskötetét.

Tovább

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.

Tovább
A szerző további cikkei

Lakner Lajos (szerk.): Tar Sándor: A lehetőség
Dezső András: Maffiózók mackónadrágban
Hercsel Adél: Láthatatlan pokol
Stalter György: Régi / új képek

Tovább
A szerző további cikkei

Tolnai Ottó: Titorelli faiskolája. Forum Könyvkiadó Intézet–Ferenczy Múzeumi Centrum, Újvidék–Szentendre, 2020, 78 oldal, 3490 Ft

Milyenek Tolnai Ottó fái? Elsősorban nem fák, sokkal inkább táncoló fűszálak, hajladozó pálcikaemberek, felszálló szitakötők, madárcsontvázak, kibogozhatatlan írásjelek. Valamennyi kép csupa finom rezgés, remegés. Dante a Paradicsom egy helyén azt írja: „az a művész, aki tudja mesterségét, de gyönge keze reszket”. A remegő kéz, melyet önmaga kapcsán Tolnai is megemlít, szükségszerű alkotói állapot, termékeny hezitálás a fehér papír előtt. Ennyiben az írás nem különbözik a rajzolástól. Tolnai Ottó a fák nem-rajzolásával töltött  évek során azzá vált, ami mindig is volt: képíróvá.

Tovább
A szerző további cikkei

Ungváry Krisztián: Horthy Miklós. A kormányzó és felelőssége, 1920–1944. Jaffa Kiadó, Budapest, 2020, 224 oldal, 3999 Ft

A szerző Horthy revíziós politikáját illetően úgy ítél, hogy a revízió lehetőségének felvillanása a kormányzó esetében visszatérően józan ítélőképessége elvesztéséhez és közjogi korlátainak semmibevételéhez vezetett. Sőt mi több, a nyugati hatalmak viszontbiztosításának elengedésével a revízió ügyét a német–olasz szövetség háborús szerencséjétől tette függővé, a Romániával való vetélkedés esetén pedig – reálpolitikai megfontolásokat felülírva – határozottan elzárkózott a szovjetek bevonásától, amivel érdemben rontotta az erdélyi magyarság későbbi esélyeit.

Tovább
A szerző további cikkei

Peter Singer: Az állatok felszabadítása. Fordította Garai Attila. Oriold és Társai Kiadó, Budapest, 2019, 284 oldal, 2950 Ft

Ha egy ártatlan embert megkínoznak, azt a többség erkölcsileg elfogadhatatlannak tartja. Singert az a kérdés foglalkoztatja, hogy miért tartjuk a kínzást etikai értelemben rossznak. Azért, mert a megkínzott ember intelligens? Vagy mert képes valamely nyelven kommunikálni? Nyilvánvalóan nem; az intelligenciának és a kommunikációs képességnek semmi köze ahhoz, hogy a kínzás helytelen. Singer szerint egy embert megkínozni azért rossz, mert az illetőnek ez szenvedést okoz. A szenvedés okozása az, ami miatt a kínzás erkölcstelen. És éppen ez az, amiért állatokat kínozni szintén erkölcstelen. Singer meggyőzően érvel amellett, hogy az egyenlőség elve minden olyan élőlényre érvényes, amely képes szenvedni és boldogságot átélni.

Tovább
A szerző további cikkei

Ketten egy új könyvről – Spiró György: Malaccal teljes éveink. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2020, 88 oldal, 2499 Ft

A középosztály látja az alatta tátongó szakadékot, tudja, hogy van vesztenivalója, és szorong. Ezért ki van éhezve a populista ideológiákra és az archaizáló magyarázatokra. Itt a kontextus nemzetközivé tágul, miközben megállunk az előtt a nagyon fontos kérdés előtt, hogy a XXI. század második évtizedében Magyarországon hogyan kerülhetett sor a horthysta és a kádárista ideológia „sikeres és nagyszabású” szintézisére.

Ötven év szomorú története. Egy generáció perspektívájából elbeszélve. A mai fiatalok csak bizakodhatnak benne: „csak [újabb ötven év múlva] ne ez a dal legyen”. (Cseh Tamás – Bereményi Géza: Tíz év múlva.)

Tovább
A szerző további cikkei

Ketten egy új könyvről – Spiró György: Malaccal teljes éveink. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2020, 88 oldal, 2499 Ft

A címadó szöveg a könyv legszemélyesebb alkotása, ami látleletét adja az író egyetemi tanulmányainak és az Eötvös Collegiumban eltöltött koleszéveknek. A kötet leghosszabb egysége kiváló példája annak, hogyan lehet az iskolában szerzett személyes emlékekről bárminemű pátosz és nosztalgia nélkül beszélni. A szöveg egyszerre lenyomata a pálya eleji szárnypróbálgatásnak, a szervezkedő kulturális- és értelmiségi mozgolódásoknak, egzisztenciális lehetőségeknek, miközben azok kisiklásáról, lehetetlenségéről is beszél, és lefesti ezeknek a szervezkedéseknek az ideológiai terrénumban való bizonytalan működését is.

Tovább
Élet és Irodalom 2020