► A Szívhangok alkotócsoport kiállítása a Klauzál6 Projekt Galériában június 27-ig látható.

Hogyan lehet egyetlen térben megmutatni a Szívhangok Társulat elmúlt tíz évét? A tér bármely részletét nézve átütő a mögötte rejlő alkotási folyamat mélysége, érzékenysége, de még ennél is inkább: bátorsága. A kiállítás puszta esztétikája is érdemes lenne arra, hogy felfigyeljenek rá, mégis szinte megfeledkezem róla, ahogy egyre inkább elmélyülök a Szívhangok közösségének történetében és az abban rejlő példamutatásban, erőben.

► Jenny Saville Gaze című kiállítása június 29-ig látható a bécsi Albertinában.

Hatalmas képek veszik körbe a nézőt az Albertinában Jenny Saville kiállításán; mintha mindegyikről valaki éppen rá nézne, és mintha valamennyi ismerős is lenne valahonnan. Sorban idéződnek fel a művészettörténetből ismert nevek, egy-két falszöveg még támogatást is ad: Schiele, Tiziano, Francis Bacon, Lucian Freud; az alakok elrendezése, a tekintetek, a témák mind visszakereshetőnek tűnnek, miközben egyik sem illik rá teljesen a látványra. De jól adagolt keverékről sincs szó: nincsenek receptek sem a festő, sem a befogadó részéről. Több rétegben fölvitt, több alakot egymásra illesztő képek, illetve képegyüttesek jelennek meg a falakon, főleg a görög mitológia témaköréhez kapcsolódva, de a címek nélkül elsőre ezt sem mondanánk meg.

► Arcimboldo – Bassano – Bruegel. Die Zeiten der Natur – Nature’s Time, Kunsthistorisches Museum, Bécs. Megtekinthető június 29-ig.

Ezzel a három húzónévvel és A természet ideje alcímmel hirdeti nyári attrakcióját a bécsi Kunsthistorisches Museum, másfél száz saját remekművel vagy rangos kölcsönzésekkel (köztük a mi Szépművészetinkből is). Az anyag rendkívül sokrétű: festmények, grafikák, szobrok, faliszőnyegek mellett míves órák, glóbuszok, technikai eszközök, régi térképek és kalendáriumok, ritka kéziratok és ősnyomtatványok. A 320 oldalas kísérő katalógus németül a stuttgarti Belser Verlag, angolul a veurne-i Hannibal Books kiadása.

► Köln. Német–lengyel–belga film. Rendező-forgatókönyvíró: Ido Fluk. Pink Floyd: Live at Pompeii 4K. Belga–francia–NSZK film. Rendező: Adrian Maben.

A hetvenes évek elején, amikor Jarrett Európában az első nagy sikerű szólókoncertjeit adta, a Pink Floyd a pompeji amfiteátrumban lépett föl. Film készült erről is, dokumentumfilm, eredeti felvételekkel, egy rövidebb és egy hosszabb változat, nálunk most a rövidebb – egyórás – felújított verziót mutatták be. Jól tették, semmi lényeges nem maradt ki belőle, pusztán a londoni Abbey Road stúdióban fölvett próbák, kajálások, szövegelések, amelyek megtörik az amúgy koncepciózus mű egységét.

► Milbacher Róbert: Legendahántás. Felolvassa Király Adrián. Magvető, 2025

Elismeréssel adózom a kivételes sokszínűségnek, még ha vélhetően töb­bed­magammal együtt úgy gondolom is, erős összpontosítást igényel ez a szö­vegkomplexum. Nincs vizuális támpont (tördelési kép, magyarázó jegyze­tek, képek, amelyek a könyvalakban fon­tos szerepet töltenek be), ám ott van a hang csatornája. Amely sokféle­képp működik: a tudományos ismeret­terjesztő filmek narrátorát idéző hang, a szlenges tanári jópofáskodás és a zengő, klasszikus XIX. századi „beszély” keveredik igen szórakoztatóan.

► Racine: Bérénice, Comédie-Française, MITEM, Nemzeti Színház, június 12.

A veretes alexandrinusok koncepcionálisan tökéletesen illenek a MITEM szertartásrendjébe, egyébiránt az enyhén japanizáló, majd univerzálissá táguló színrevitel is, csak hát ahogyan Racine-nál konfliktusba kerül szerelem és kötelesség, úgy feszül egymásnak a budapesti Nemzeti Színház nagyszínpadán vágy és praktikum. A nagyterem ugyanis 619 férőhelyes, ez az előadás viszont a Comédie-Française kettes számú játszóhelyére, a 300 fős Vieux-Colombier színházba készült. A fotók tanúbizonysága szerint a szöveg érthetősége érdekében ott is mikroportokat használnak, de a hang akkor is másként hat a kétféle térben. Ahogyan a színészi játék is, amelyet Cassiers erősen bensőségesre vett. A Nemzeti/MITEM nem először követi el ezt a hibát (amely alól a Comédie-Française döntéshozóit sem lehet egészen felmenteni): 2017-ben a litván Eimuntas Nekrošius Kafka-adaptációja, Az éhezőművész körül lötyögött ugyanilyen emlékezetesen és fájdalmasan a színpadnyílás.

► Verdi: A végzet hatalma – az Erkel Színház előadása a YouTube-on

Fölkerült most a YouTube-ra egy 1991-es A végzet hatalma előadás. Erkel Színház, Marton Éva a főszereplő. A képminőség nem valami csábos, az előadás eleve sötétre volt világítva, hogy jelezze a háború vagy nem is tudom, mi sötét erejét. Így is meglepetés, akkor, amikor láttam, nem jöttem rá, hogy Dürert használta a díszlettervező Makai Péter az egyébként nem túl ötletes színpadképhez.

► Mary Halvorson Amaryllis Sextet: About Ghosts – Nonesuch, 2025

Halvorson játéka még mindig pontszerű, és nyilvánvalóan tudatosan az. Mostanra odáig fejlesztette ezt a lecsengés nélküli, önmagában küszöb alatt maradó soundot, hogy valahogy mégis felismerhető, hogy ő játszik, megtalálta az introvertált és egyáltalán nem vidám zenélésnek a terepét. Persze sokat támaszkodik bizonyos hagyományokra, én most Bill Frisell digitális effekthasználatának érdekes továbbfejlesztésére figyeltem fel, ahogy a csúszásokat egyszerre modulációként is alkalmazza. Az About Ghosts észrevétlenül kúszik be az elménkbe, egy szenzációs lemez, ami nem bombasztikus, nem akar újszerűnek mutatkozni, vannak mufurc oldalai, mégsem tudunk menekülni a virágként kinyíló gazdag természetének csodálatából.

► Szirének, Netflix

A Szirének tehát egyszerre sok minden: szatíra, vígjáték, kicsit sötét, kicsit paranormális, hol finom részletekre kell figyelni, hol meg grandiózus giccsekre. Hogy összeáll-e? Az lényegében mindegy. A Szirének ugyanis a nézőpontok minisorozata: a csavarok többségét az hozza, hogy szimplán megismerjük egy-egy szereplő saját aspektusát, és rájövünk, milyen könnyen ítélkeztünk eddig fölötte.

► Szabó Róbert Csaba: Pokoltó. Regény. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2025, 254 oldal, 4999 Ft

A szerző történelmi érdeklődése jótékony hatással van az elbeszélésre, mert a történelem úgy marad a háttérben, hogy közben hangsúlyos, és hatásos formálója hőseink sorsának. Remek jelenet, mikor megérkezik Somlyóra a Horthy-hadsereg 1940. szeptember 17-én. Erős képekben látjuk a gettó borzalmait. A munkatáborba kényszerített zsidó fiúk és a felügyeletükre rendelt magyar honvédek – jó esetben – kölcsönös kiszolgáltatottságát. A fronton „harcoló” magyar fiúk üres halálát. Érzékeny leírását kapjuk a kolozsvári vasútállomás 1944-es bombázásának. Nemkülönben kiváló a bukaresti földrengés megjelenítése (erre rímel a Kraszna hirtelen áradásának rémisztő emléke a 40-es évekből). Ezekben a részekben úgy rajzolódik ki élesen és kézzelfoghatóan a „nagy” történelem, hogy közben mindig kicsi szereplőinkre figyelünk, akik itt nekünk a legfontosabbak, hiszen azt szeretnénk tudni, velük mi lesz.

Jánoki-Kis Viktória: Csend és zivatar
Vámos Miklós: Utána tánc
Kiss László: Mi kell a boldogsághoz
Völgyi Lajos: Annától Annáig

​​​​​​​-------------------------------------------------------------------------------------

► Horn György: Az ebihalak pártján. Az alternatív pedagógia útjain. Életútinterjú. Készítette Nádori Gergely. Tények és tanúk, Magvető Kiadó, 2024, 448 oldal, 5999 Ft

Ez a rendszerváltás iskolája, kétségtelenül, hiszen első felvételijére ki kellett bérelni a Műszaki Egyetem épületét, hogy az ötezernél több jelentkező közül kiválasszák a néhány tucat diákot. És a rendszerváltás sorsával ellenkezőleg, az iskola nem a csalódások palotája lett, mint ahogy a rendszerváltó ország, hanem szép történetek, tartalmas-értelmes-értékes pedagógiai történetek színhelye. Az AKG nem ugyanaz, mint ami volt, nem is az, mint ami szeretett volna lenni, ellenben kétségtelen, kiváló elitiskola lett. Amelyik tudatában van annak is, mivel tartozik a küszködő magyar közoktatásnak.

► Vajda Mihály: Szembesülés. Beszélgetés Lukács György Bu­da­pes­ti Iskolájáról. Készítette Kar­dos András, közreműködött Nagy Jenő, szerkesztette és a jegy­ze­teket összeállította Szűcs László Gergely. Budapest Főváros Levéltára, Budapest,2025, 144 oldal, 3200 Ft

► Pataky Adrienn:„égbolttá szélesülsz”. Organikusság Nemes Nagy Ágnes költészetében. Ráció Kiadó– Szépirodalmi Figyelő Alapítvány, Budapest, 2024, 261 oldal, 3250 Ft

Az előszó tanúsága szerint a filológia módszertanát is követik az elemzések. A tanulmányok többek között felhasználnak kéziratos, valamint töredékben maradt szövegváltozatokat is, ami azért is fontos, mivel maga ez a szemlélet is képvisel organikusságot, ugyanis az, hogy szövegváltozatok összehasonlítását is véghez viszik a tanulmányok, a szövegek vitális jellegét hangsúlyozzák, mintha azok is olyan szerves létezők volnának, amelyekre jellemző az élő szövetekhez hasonló fejlődés és átalakulás.

► Szép versek 2025. Összeállította Turi Tímea. Magvető Kiadó, Bu­da­pest, 2025, 272 oldal, 4999 Ft
► Körkép 2025. Összeállította Sze­gő János. Magvető Kiadó, Bu­da­pest, 2025, 416 oldal, 4999 Ft

Az  ünnepi könyvhét legjobban várt megjelenései közé tartozik a két nagy múltú Magvető-antológia. A versek és a novellák is izgalmas, színes képet mutatnak a kortárs magyar irodalomról, így az olvasóknak idén sem kell csalódniuk a magas színvonalú válogatásokban. Nagyobb formai-szerkesztésbeli változás nem történt az előző évekhez képest, viszont Polgárdi Ákos letisztult és stílusos borítóterveit mindenképp ki kell emelni.