A szerző további cikkei

Jim Crace: Az utolsó aratás. Fordította Pék Zoltán. 21. Század Kiadó, Budapest, 2018, 285 oldal, 3990 Ft

Az 1946-ban született, tizennégy eddigi kötetének publikálását az újságírói munkával való szakítása után, negyven évesen kezdő Jim Crace írói erényeit persze nem kell különösebben bizonygatnom. Könyvei közül Az utolsó aratás már a második, amely a Booker-díj legjobbjai közé került, s a korábbiak közül is több részesült különféle díjakban (Az utolsó aratás két évvel megjelenése után elnyerte például a legmagasabb pénzdíjjal járó irodalmi elismerést, a Dublini IMPAC Irodalmi Díjat). Nevesebb vagy itthon jobban ismert kor- és nemzedéktársaihoz, Graham Swifthez, Ian McEwanhoz, Julian Barneshoz és másokhoz hasonlóan a kortárs angol irodalom „oxbridge-i” elitjéhez tartozik, noha ő maga felsőfokú tanulmányait nem Oxfordban és nem is Cambridge-ben végezte, nekem mégis ilyen környezetben volt alkalmam személyesen hallani őt, 1997 júliusában, a cambridge-i nyári irodalmi szeminárium rendezvényeinek a sorában. A vele folytatott beszélgetés után az akkor még előkészületben lévő, csak két évvel ezután publikáltHalottnak lenni című regényéből olvasott fel részletet. Ez volt az egyetlen magyarul megjelent könyve mostanáig (2002-ben, az Ulpius-ház jóvoltából, Kemenes Inez fordításában látott napvilágot). Az a kisregény a maga kézzelfogható brutalitásával a kortárs angol próza egyik mesterműve, sajátos kétfenekűségében, egy kettős rablógyilkosság aprólékos leírásával és a halál, a haldoklás, az elmúlás biológiai folyamatának szenvtelen keretével igazából távoli rokonságot mutat a mostani könyvvel, Az utolsó aratással.

Tovább

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.

Tovább
A szerző további cikkei

Irena Brežná: Hálátlan idegen
Dora Csehova: Nem akartam Lenin lenni
Hatice Meryem: Kozluk – ahányan, annyifélék
Rosa Liksom: Ideiglenes

Tovább
A szerző további cikkei

Baróthy Zoltán: Az Amcsalat hegység tiszta levegője. JAK –Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2018, 138 oldal, 2499 Ft

Hét novella kapott helyet a kötetben, és a szerző, bár ez az első kötete, tapasztalt irodalmi múltjának köszönhetően kiforrott szövegvilággal, feszesen szerkesztett dramaturgiával és kötetstruktúrával jelentkezett. Az izgalmas tematika mellett Baróthy meglepően termékeny dialógust folytat a kortárs világirodalommal, ami felszabadítóan hat a néha teljesen önmagába zárkózó magyar prózapoétika színterén. A kötet első novellája – Emigráció – nemcsak helyszínválasztásával idézi fel a most oly divatos északi krimik atmoszféráját, hiszen eleinte az egyes szám első személyben beszélő férfi szereplőről azt is gondolhatnánk, fogva tartják. Ezáltal idézi fel például Jossi Adler–Olsen Nyomtalanuljának ideillő képeit, hogy aztán a szűk nézőpont kitáguljon, és láthassuk, hogy atmoszférateremtésnél jóval többről van szó. A férfi delíriumos állapotának belső és külső tapasztalásai nemcsak az irrealitás-realitás elcsépelt oppozícióját lényegtelenítik, hanem egy újfajta logikára igyekeznek mindezt felfűzni.

Tovább
A szerző további cikkei

Sten Nadolny: A lassúság felfedezése. Fordította Lengyel Gábor. Fekete Sas Kiadó, Budapest, 2018, 398 oldal, 3600 Ft

A lassúság felfedezésének bravúrja természetesen az írói munka, ahogy ezekből a töredékes vagy néha teljesen hiányzó adatokból karaktert teremt.

Egyszerre életrajzi és kalandregény, egyszerű, sőt helyenként kissé hűvös elbeszélői modorban, ugyanakkor előnyére válik a mértéktartás, amellyel kerüli a modernizálódó, gyorsuló világ kifejezetten áthallásos kritikáját – ez úgyis óhatatlanul megfogalmazódik az olvasóban. Nehéz is lenne ma, amikor igazán minden a gyorsaságról, a pillanatnyiságról szól, másképp olvasni Nadolny sorait, mint a jelen eszeveszett tempóját megelőlegező korszak bemutatását, s nehéz lenne nem összevetni a mai problémákkal az akkoriakat. Muszáj észrevenni, hogy végül is a megállíthatatlan rohanás, a folytonos változás az egyetlen állandó dolog évszázadok óta.

Tovább
A szerző további cikkei

Susan Faludi: Előhívás. Mindent apámról. Fordította Merényi Ágnes. Libri Kiadó, Budapest, 2018, 462 oldal, 3990 Ft

Tíz évig tartott a beszélgetés, személyesen és telefonon a gyermek és a szülő között, aki „egész életében arra kereste a választ, ki is ő. Zsidó vagy keresztény? Magyar vagy amerikai? Nő vagy férfi?”. Biztosnak látszó alapnak csak a szeretet és a megbékélés maradt.

Susan Faludi könyvét a The New York Times Book Review 2016-ban beválasztotta az év tíz legjobb könyve közé. Magyarul Merényi Ágnes tapintatos és invenciózus fordításában olvashatjuk.

Tovább
A szerző további cikkei

Az ÉS könyve júliusban – Tolnai Ottó: Szeméremékszerek. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2018, 381 oldal, 3499 Ft

Tovább
A szerző további cikkei

(Jean Molitor: bau1haus – Die moderne in der Welt, BOX Freiraum, Berlin, október 28-ig, a berlini Hatje Cantz Verlag angol–német katalógusával, 160 oldalon 122 fekete-fehér fotóval)

Tovább
A szerző további cikkei

(Saját szoba. Sajó Edit és Schaár Erzsébet alkotói tere, július 8.–szeptember 20. Kurátor: Farkas Zsófi, Síp 12 Galéria és Közösségi Tér.)

Tovább
A szerző további cikkei

(Performatív portrék, Rugógyár Galéria, 2018. szept. 7-ig)

Tovább
A szerző további cikkei

(Billy O’Brien: Nem vagyok sorozatgyilkos)

O’Brien ügyes mesteremberként kelti életre a történet egyetlen helyszínéül szolgáló középnyugati amerikai kisvárost, Claytont, ahol az üzletekből, gyorséttermekből álló szerény centrumot tökéletesen rendezett kertváros a maga jellegzetes középiskolájával, egy békésen füstölgő óriási ipari létesítmény, egy ragyogóan kék tó és folyó öleli körbe. A kisváros a maga eltúlzott normalitásával kiköveteli magának a saját deviánsait. Wells azzal csinált azóta egész szériává terebélyesedett könyvsikert, hogy tinédzser hősét állítólagos gyilkos hajlamaival varázsolta érdekes különccé.

Tovább
A szerző további cikkei

(Concertante! Les Vents Francais. Warner Classic)

Azt várnánk, hogy egy olyan album hallgatásakor, amelyben három úgynevezett kismester zenéje szólal meg egy Mozart-mű társaságában, az lesz az alapélmény, hogy a kismesterek milyen kicsik, a nagymester pedig milyen nagy. Nem így történik: a két CD hallgatásakor folyvást arra csodálkozunk rá, hogy Danzi, Devienne, Pleyel zenéje milyen választékos, elegáns, karaktergazdag, fordulatos, szellemes.

Tovább
A szerző további cikkei

(Székely Kriszta – Ithaka, Katona József Színház)

Mert bár a nők száma az előadásban jóval magasabb, mint a férfiaké, mintha a rendezőt ezúttal kizárólag az egy szem férfi, rajta keresztül pedig ismét a macsóság problémája érdekelné. Székely Kriszta több előadásában került elő ez a téma, egyébként függetlenül attól, hogy a macsólét épp nőből vagy férfiből árad. A Petra von Kant tragikusan bemutatott női macsójától kezdve a Kékszakáll pasibohózatáig: macsó abban az értelemben, hogy szerelmét kiszolgáltatott függésben tartó, senki mellett megnyugodni nem tudó démon.

Tovább
A szerző további cikkei

(Higdon: Violin concerto – Deutsche Grammophon, 2018)

Hilary Hahn igazi ász, abból a szempontból is, hogy nem kell már ászként viselkednie, nem kell bebizonyítania, hogy mennyire tud hegedülni, így a Csajkovszkij-mű tempói kifejezetten kényelmesek, az ember azon kapja magát, hogy nem arra figyel, mennyire jó a szólista, hanem hogy mennyire jó a mű maga. Jön egy kósza gondolat, hogy vajon hiányzott-e a Csajkovszkij-koncert a világból, amíg nem volt, és jön a kósza válasz is, hogy bizony hiányzott.

Tovább
A szerző további cikkei

(Retro rádió)

Az üzleti és a politikai hátterét megírta már a sajtó, kezdve azzal, hogy a Sláger FM konkurenciája volna, ám a háttérben Andy Vajna sejthető, egészen odáig, hogy jogi problémák is fölvethetők, a helyét pedig sok cikk elegendőnek vélte azzal érzékeltetni, hogy a rádió egyik műsorvezetője, Dénes Tamás „a Mészáros Lőrinc-féle Echo TV időjárás-jelentőjeként is ismert”.

Tovább
A szerző további cikkei

(Csengetett, Mylord? ATV)

Itt van például Wilson kapitány. Annak a rendőrnek a típusa, aki mindig megjelenik, amikor lefő a tea, vagy elkészül Ms. Lipton legendás meggyeslepénye. Viszonzásképp nem tesz semmit, legföljebb néhányszor fölöslegesen intézkedik, eltereli a nem létező utcai forgalmat a városba induló főúr kocsija elől, vagy elzavarja a rongyszőnyeget áruló cigányokat, amikor a ház nagyasszonya, Ms. Levender épp rongyszőnyeget akar vásárolni a cuccoló cigányoktól.

Tovább
Élet és Irodalom 2018