A szerző további cikkei

► Julia May Jonas: Vladimir. For­dí­totta Merényi Ágnes. Park Könyv­kiadó, Budapest, 2022, 276 oldal, 4500 Ft

Mindezek tetejébe a Vladimir kiváló, gördülékeny regény elsősorban az időről, az emberi életidő és a történelmi korszakok megszabta idő természetéről, amelynek középpontjában egy önző és végeredményét tekintve kétségekkel teli, végső soron személyiségromboló gesztus áll, egy korosodó nő a fiatalabb férfikollégája iránti óhatatlan vágyakozásának részletes rajza és merész kitárulkozása. A Vladimir egészen biztosan nem referenciális önéletrajzi regény, debütáló szerzője, a Brooklynban élő Julia May Jonas 1981-ben született, a nemzedéki korfán inkább a céltábla közepébe állított Vladimir, mintsem a nyilát kilőni készülő főhősnő közelében. Engem, azt hiszem, ez a tény segített annak felismeréséhez, hogy a Vladimir inkább nagyon jó kézzel megírt, a megszokott helyzeteket számtalan ponton kifordítva szemlélő középfajú társadalmi regény, és mégsem az, aminek első nekifutásra tűnik, irodalmi eljárásokkal létrehozott elsőrangú lektűr.

Tovább

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Andócs Zoltán. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.

Tovább
A szerző további cikkei

Lannert Keresztély István: Bevezetés a drámapedagógiába
Bethlenfalvy Ádám: Dráma a tanteremben
Táguló realitás
Pados Eszter – Horváth Kata – Janda Zsuzsa: Játékok a jövőért

 

Tovább

Károlyi Csaba Márjánovics Diánával, Puskás Pannival és Zelei Dáviddal beszélgetett 2023. január 25-én, szerdán az Írók Boltjában. A felvételt meg lehet nézni a jövő héttől YouTube-on, az Írók Boltja csatornáján. Legközelebb február 22-én Mán-Várhegyi Réka Vázlat valami máshoz című kötetéről lesz szó.

Tovább
A szerző további cikkei

(A Sírás nevetésig című kiállítás február 12-ig megtekinthető a Trafó Galériában.)

A humor itt olyan, az emberi léthez szervesen kapcsolódó, mélyről feltörő gyógymódként, valamint felismerést segítő gesztusként jelenik meg, amely valós stratégiai erővel bír a kollektív és a személyes problémák válságkezelésben. A vicc-csinálás nemcsak az elbagatellizálás módja lehet, hanem a feldolgozás és a figyelemfelhívás egészséges technikája is.

Tovább
A szerző további cikkei

(Magyar Modern – Ungarische Kunst in Berlin 1910–1933, Berlinische Galerie. Megtekinthető február 6-ig.)

A jobbára ismeretlen mesterekre is kiterjedő mustrát a Hirmer Verlag német és angol nyelvű katalógusa kíséri, tizennégy magyar, német, USA-beli vagy kanadai szakértő tanulmányával (felsorolásukról helyszűke miatt sajnálattal eltekintünk), 272 oldalon mintegy 300 (!) repróval.

Tovább
A szerző további cikkei

(Frey Krisztián Rohadt meleg kezd lenni című kiállítása az Einspach Galériában február 10-ig látható.)

Az osztályidegenség valóban a társadalomból való kizáratásra vezetett, s ez kevés helyen lehetett súlyosabb, mint a kortárs művészet területén. Frey, ha – úgy gondolom – nem is egyszerűen, nem könnyen, de igen hamar megteremtette a maga világát, amelyben függetlenné válhatott a szocializmusnak nevetett államkapitalizmus 1956 után részben átalakult társadalmi rendjétől. S számára valóban a kortárs európai művészeti világban való lét volt a döntő, akkor is, ha az ahhoz való tartozást és függetlenséget egy idő után a taxisofőri fizetéséből teremthette meg.

Tovább
A szerző további cikkei

(Babylon. Amerikai film. Rendező: Damien Chazelle.)

Nagy hát a zűrzavar, de épp ez Chazelle filmjének tárgya: a bukást megelőző káosz, amely a szabadosság termékeny táptalaja. Azon most ne akadjunk fenn, hogy a bukás nem következett be – még ha a beszélő mozi megjelenésével fényes karrierek hullottak is alá –, ellenkezőleg: a harmincas évektől Hollywood újabb aranykora köszöntött be, friss trónkövetelőkkel. A valódi válságot nem a hang megjelenése, hanem a gazdasági krízis okozta, de erről nem esik szó a filmben.

Tovább
A szerző további cikkei

(Szálinger Balázs: Kályha Kati, r.: Rusznyák Gábor, Radnóti Színház, 2023. jan. 23.)

Sok párhuzam adódik, a háború és a spanyolnátha-járvány, a távolságtartás, a bizonytalanság és a félelem motívumai nagyon ismerősek és aktuálisak, de Rusznyák Gábor rendezése mégis kevéssé érződik erre alapozni. Hiába kerülnek váratlanul az újságba a magyar aktuálpolitikába illő kishírek, az előadás a konkrét történelmi helyzettől nem igazán rugaszkodik el, nem mond többet annál, mint hogy az ember a történelem viharának kizárólag áldozata lehet. Az is távolító erejű, hogy a jelenetek végén kimerevedik a mozgás, majd villanás látszik, mintha lefényképeznék a végszót; ennyi marad utólag mindenki tragédiájából, kétdimenziós, régi képek.

Tovább
A szerző további cikkei

(A Herczeg Klára-díj kiállítása február 4-ig látható a Foton Galériában.)

Herczeg Klára klasszikus tanultságú és szemléletű érem- és szobrászművész volt; a díjat végrendelete nyomán alapította családja, s ők bízták meg a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesületet a lebonyolítással. Úgy tűnik, mintha a díj az elmúlt huszonöt évében bizonyos tekintetben közelített volna Herczeg Klára életművéhez, pontosabban jobban viszonyíthatóvá vált ahhoz a huszadik századon végignyúló művészsorshoz, amelyben a hagyományos művészi értékek megőrzése és továbbadása játszott központi szerepet.

Tovább
A szerző további cikkei

(Verdi: A trubadúr, Bastille Opera, január 24.)

Végül pedig számunkra a legfontosabb: Azucenát a temesvári Kutasi Judit énekli, a nagyszabású szereposztásban nagyszabású énekesnőként, gyönyörűen szóló mélységekkel. Először énekel a színházban, de nyilván nem utoljára, a közönség odavan érte, és minden oka meg is van rá. Voltaképpen miatta jöttem, hogy megismerjek egy fiatal mezzót, aki mennyire sokra vitte máris, csak föl kell fedezni.

Tovább
A szerző további cikkei

(The Last of Us, HBO Max)

Minden adott ahhoz, hogy a The Last of Usból nagy költségvetésű, átromantizált kamudisztópia szülessen, ahol a menekülőknek valahogy mindig előnyösen kenődik a kosz az arcán, és a bajban mindenki csókolózni kezd. Hála az égnek (meg a rendező-forgatókönyvíró Neil Druckmann–Craig Mazin párosnak), nem így lesz. Csókból egy van, az is kísérteni fogja jó darabig a nézőket, könyörtelen öldöklés annál több. Minden mocskos, véres, kopott, korrupt és nyomasztó.

Tovább
A szerző további cikkei

(A Deák téren és a Ferenciek terén felújított metróállomások)

Itt mi elsősorban átutazók vagyunk, nem az építészeti extrákat figyeljük (bár a négyes metró Duna-parti Gellért és Vámház téri állomásán a mélység szülte az ütős építészeti látványt, a látszóbeton gerendák 35 méteres, szövevényes – és mint kiderült, egy csontszövet mintázatát követő – rendszerét). Ezek a föld alatti terek nem andalgásra születtek, átszállás, jobbról balra vagy balról jobbra, tessék haladni. A közlekedési építészet elsősorban technológiai és nem szépészeti kérdés – és talán az az igazán jó, ha észre sem veszem, csak gördülékenyen használhatom.

Tovább
Élet és Irodalom 2023