A szerző további cikkei

(Költészet és performansz – A Kelet-Európai perspektíva, Kassák Múzeum)

Tovább
A szerző további cikkei

(A budapesti Eucharisztikus Kongresszus oltárépítménye)

Tovább
A szerző további cikkei

(Természetes fény. Magyar–lett–német film. Rendező-forgatókönyvíró – Závada Pál regényéből –: Nagy Dénes. Operatőr: Dobos Tamás.)

A tett, amelyről hallgatnak, egy falu ártatlan lakosainak élve elégetése. A másról folyó beszélgetés közben az őrnagy tűzzel kínálja a szakaszvezetőt, majd a képmező közepébe a benzines öngyújtó élénk lángcsóvája kerül. A film bővelkedik az ilyen sokatmondó pillanatokban. A háborút nem elmeséli, hanem átélhetővé teszi, vagyis megközelítésmódja inkább érzéki, mint intellektuális, inkább képi, mint dramaturgiai.

Tovább
A szerző további cikkei

(Poppea megkoronázása, Fischer Iván Operatársulat – Művészetek Palotája, szeptember 9.)

A zenei megvalósítás ugyanakkor kifogástalan volt. A Budapesti Fesztiválzenekar hol itt, hol ott csoportosított, mindig a cselekményt követő zenészei, akik úgy hatottak, mintha udvari muzsikusokként nem is nekünk, hanem a szereplőknek játszottak volna, nagyszerű produkciót hoztak létre (mégpedig csaknem teljesen önállóan, mert Fischer Iván alapvetően continuo-játékosként vett részt a darabban).

Tovább
A szerző további cikkei

(FreeSZFE Egyesület–ESZME: Orlando, Kincsem-palota, június 16.; Dollár Papa Gyermekei: Orlando, Trafó, augusztus 31.)

A közéleti problematizálás felől közelítettem, és tessék, máris félrevittem a dolgot, mert az idén nyáron született két Orlando-feldolgozás egyike sem esik bele abba a csapdába, amibe én az imént belesodródtam. Értsd: nagyjából tesznek arra, hogy a címszereplő férfi vagy nő, hogyan lesz férfiból nő. Mert hát nem mindegy? Ugyanakkor mindkét rendező elképesztő alapossággal elemez – egymástól nagyon eltérő utakon.

Tovább
A szerző további cikkei

(The British Project – Deutsche Grammophon, 2021)

Aztán meghallgatom az új lemezén az első számot, Elgar Sospiri című, ötperces szimfonikus darabját, és mintha bokáig ragadnék a mézbe, olyan sűrű, olyan érzelmes, olyan kevéssé angol. Lehet, hogy nem is kell angolnak lennie, Elgar maga is machinált a címmel, először hegedűre és zongorára képzelte a darabot, és akkor még Soupir d’Amournak gondolta. Aztán meghangszerelte, és olaszra fordította a soupirt. De nem angolra. Akárhogy is, amikor átkeltem a mézfürdőn, nem arra gondoltam, hogy jaj, de kevéssé angol, nyilván azért, mert Mirga mégis litván, hanem hogy nyilván azért ennyire érzelmes, mert Mirga nő.

Tovább
A szerző további cikkei

(Szikora Róberttel Pachmann Péter beszélgetett, Mokka, Tv2)

Szikora Róbert mindeközben szeret is meg nem is, működik a rutin, ő hibátlanul megoldotta, hogy önmaga maradhasson, bohóc, ahogy eddig, minden komolyabb arcvesztés nélkül óvta meg nyájaskodó, félbolond popikonegóját, miközben révült boldogsággal harsoghatott a század egyik legjelentősebb lelki vezetőjének magyarországi miséje előtt.

Tovább
A szerző további cikkei

(Bodhi Project: Chorus Line – SÍN Kulturális Központ, Hodworks: Amber – Trafó)

A Chorus Line ugyanúgy hatszereplős, mint a szeptemberben a Trafóban Hód saját társulatával, a Hodworksszel bemutatott Amber. Koncepciójában mégis ég és föld a kettő. Mi történik akkor, ha Hód megvonja magától alkotói eszköztárának legjavát,  csak befelé figyel, és erre a kifejezetten egy célra összpontosított figyelemre kéri a táncosait is? Mi történik akkor, ha Hód lemegy már-már puritánba? Nincsenek idézőjelek, hivatkozások, utalások, intertextualitás, nincs irónia, (ön)reflexió, v-effekt, közönséggel való interakció – nincs semmi, ami eddig koreográfiai vízióinak erősségét adta.

Tovább
A szerző további cikkei

Giovanni Catelli: Camus halála. Fordította Mátyus Norbert. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2021, 236 oldal, 3499 Ft

Catelli most magyarul is megjelent könyvének a tárgya egyetlen határozott tézis melletti érvelés: az Albert Camus halálát okozó autóbaleset 1960. január 4-én a Petit Blevinhez közeli országúton nem véletlenül következett be, hanem a szovjet titkosszolgálat beavatkozásának az eredményeképpen. A balesetet nem műszaki hiba, a bal hátsó kerék anyagfáradás vagy a túlságosan nagy terhelés miatti durrdefektje okozta, amire a korabeli rendőrségi vizsgálat jutott. A kereket, állítja Catelli, egy szerkezet segítségével a KGB emberei manipulálták, és a Szovjetunió számára főként az 1956-os magyar forradalom ügyében tett gyakori megnyilvánulásai miatt egyre kényelmetlenebbé váló francia írót ezzel az előre kitervelt, hosszasan és körültekintően megvalósított merénylettel tették el láb alól.

Tovább

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.

Tovább
A szerző további cikkei

Apor Péter: Forradalom a hátsó udvarban
Balázs Eszter: Mars és Apolló közt
Mályusz Elemér: Visszaemlékezések
Victor Karády–Péter Tibor Nagy: Sociology in Hungary

Tovább
A szerző további cikkei

Kőbányai János: Sivatagi nemzedék. Filmregények és novellák. Múlt és Jövő Kiadó, Budapest, 2021, 315 oldal, 3990 Ft

Kőbányai „filmregény-szövegei” több évtized munkáját tartalmazzák. Közülük egyet filmre is vittek, bemutatta a televízió, a többit (már, vagy még) nem. A gyűjteményes kötetnek van íve, tematikai és tartalmi tartása. Főként, ha világossá tesszük magunkban a könyv két alapvető rétegét. Az egyik a címadó filmnovella, és a hozzá kapcsolódó, trilógiaként is felfogható „sivatagi útkeresés” elbeszélései. Ezekben mind nyomon követhető az önéletrajzi motiváció: a beatkorszak, a magányosság, az elvágyódás, a beilleszkedés elvetése, a szökés – szó szerint és jelképes értelemben.

Tovább
A szerző további cikkei

Szilágyi Márton: A magyar romantika ikercsillagai: Jókai Mór és Petőfi Sándor, Osiris Kiadó, Budapest, 2021, 422 oldal, 4480 Ft

Jóllehet a szerző tisztában van vállalkozása korlátaival („letagadhatatlan az aszimmetria Petőfi és Jókai pályája esetében” – 21.), összehasonlító módszere – és az ehhez illeszkedő frappáns címadás – mégis megvilágító erejű és kivételes. Utal a Petőfi–Jókai-párhuzam eleddig kevéssé kiaknázott szakirodalmi relevanciájára, és arra a tényre is, hogy az 1840-es évek nagy irodalmi nemzedékéből e két szerző esetében beszélhetünk nemcsak kanonikus, hanem egyszersmind olvasói-könyvpiaci sikertörténetről. A korszak magyar irodalmi romantikáját vizsgálva tehát Petőfiről és Jókairól elmondható (miként a márciusi 12 pont és a Nemzeti dal viszonyára utal a szerző): „egyikőjük nincs meg a másik nélkül.” (168.)      

Tovább
A szerző további cikkei

Marie Aubert: Felnőtt emberek. Fordította Pap Vera-Ágnes. Scolar Kiadó, Budapest, 2021, 144 oldal, 3999 Ft

Aubert első regényét olvasva igen erős irodalmi és filmes vibe-okat érezhet az olvasó. A dikcióból kibomló narratív feszültség; a mindennapiság mélyén megbújó tragédiák; a szerepeket játszó, kicsinyes, megfeneklett, vágyakozó szereplők; az emberi kapcsolatok kudarca többször is egy Csehov-light-érzést kölcsönöz a regénynek. Az élethazugságban és szerepjátszásban tengődő hősök; a norvég fjord ölelésében, a szabadság közelségében felszínre bukkanó elhallgatott múlt érzelmei, sérelmei és vágyai pedig Ibsen egyes szövegemlékeit idézik.

Tovább

Dragomán György Máglya című regényének első angol nyelvű méltatásaiból

György Dragomán: The Bone Fire. Fordította Ottilie Mulzet. Mariner Books/Houghton Mifflin Harcourt, 2021. február, 480 oldal, 16,99 dollár

Hogy ez a regény vajon az Egyesült Államokban is ugyanolyan sikert arat-e majd, mint máshol, az talán azon múlik, hogy az amerikai olvasók mennyire engedik át magukat Emmához hasonlóan egy ügyes, de kifürkészhetetlen emberrabló hóbortjainak. Akárcsak a titokzatos nagymama Emmáét, Dragomán is úgy viseli a szívén a mi sorsunkat. Végül is ez olyan történet, amelyben az álmok és a látomások kedvesebbek és értelmesebbek, mint a kézzelfogható világ kusza brutalitása. Dragomán György története nem egyszerűen varázslatos, hanem maga a varázslat. (Rebecca Makkai: Felnőtté válás egy forradalom és egy rejtélyes nagymama közelében. The New York Times, 2021. február 23.)

Tovább
A szerző további cikkei

Magyar Bálint–Madlovics Bálint: A posztkommunista rendszerek anatómiája. Egy fogalmi keret. Noran Libro Kiadó, Budapest, 2021, 876 oldal, 9990 Ft

A könyv cselekvéselméleti keretben kalauzolja az olvasót a posztkommunista átalakulás labirintusában, melyben megbújik a liberális demokrácia is, de többnyire csak annak csökött, patronális változata. A cselekvés kerete az állam, a cselekvők a politika, a gazdaság és a társadalmi együttélés  terepein tevékenykednek, aminek eredménye ritkán valódi liberális demokrácia, mely ha létre is jött, védtelen a kívülről és belülről rátörő veszélyekkel szemben.  Az eredmény többnyire patronális vagy konzervatív autokrácia, s legrosszabb esetben piackihasználó diktatúra, melyet csak egy hajszál választ el a kiindulóponttól, a kommunista diktatúrától.

Tovább
Élet és Irodalom 2021