A szerző további cikkei

Philip Roth: Engedd el I–II. For­dí­totta Nemes Anna. 21. Század Kiadó, Budapest, 2021, 382+565 oldal, 5490 Ft

A regény lapjain lényegében teljes fegyverzetében előttünk áll a későbbi Philip Roth, fiatalkori élességgel érvényesül benne egy-egy mozzanattal aztán mindig eltávolított önéletrajzi referencialitása, erőteljes lélektani realizmusa, a fentet és a lentet egyaránt ábrázolni tudó szenvedélyes társadalmi érzékenysége, a szexualitást soha véka alá nem rejtő szókimondása, rendíthetetlen zsidó azonosságtudata és az egész világát hallatlan öniróniával és nevettető humorral érzékeltetni képes látásmódja. Az Engedd el, ha feltétlenül rövidre akarjuk zárni, az „átrendezésről”, az emberi viszonyok szüntelen átalakításáról szól, ahogy ezt az egyik passzus a könyv vége felé összegző tanulságként kifejti, és micsoda a Roth-életmű, ha nem ez, a párkapcsolati, családi, társadalmi viszonyok átrendeződésének különböző emberi életszakaszokban regényekként megörökített változatai?

Tovább

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.

Tovább
A szerző további cikkei

Valeria Luiselli: Elveszett gyerekek archívuma
Láng Orsolya: Pályamatricák
Darvasi László: Bolond Helga és más színdarabok
Spiró György: Mikor szabad ölni?

Tovább
A szerző további cikkei

Zadie Smith: Menekülés New Yorkból. Fordította M. Nagy Miklós. Helikon Kiadó, Budapest, 2021, 286 oldal, 3499 Ft

A kötet egyik legnagyobb erénye, a bátorság és a kísérletezőkészség tehát néha visszaüt a szövegekre. Az lehet az érzésünk, hogy a novellák túl sokat akarnak: nem sikerül néhány oldal alatt felépíteniük egy megváltozott világrendet, amelyben átélhető dolgok történnek, részletesen megalkotott szereplőkkel – így végül elveszünk a sok különböző kontextus és beszélő, az újabb és újabb témák között.

Tovább
A szerző további cikkei

Wéber Anikó: Luca és Máté régi körhintája. Pozsonyi Pagony Kiadó, Budapest, 2021, 96 oldal, 4500 Ft

A Luca és Máté régi körhintája című regény szereplői hitelesek, egyediek és barátságosak, a gyerekek tudnak velük azonosulni. Máté, a szélfiú hiába járhat be számtalan vidéket, mégis magányos. Luca pedig a kirekesztés áldozata, édesanyja férfias foglalkozása és viselkedése miatt őt sem fogadják el az osztálytársai. A kislány örömet szeretne szerezni édesanyjának, ebben lesz támogatására a bölcs szélfiú.

Tovább
A szerző további cikkei

Szunyogh Szabolcs: Mária Terézia. Kossuth Kiadó, Budapest, 2021, 509 oldal, 3392 Ft

Az életrajzi regényt az teszi igazán olvashatóvá, hogy noha követi az uralkodónő élettörténetét, uralkodásának eseményeit, de a könyv kisebb novellákban rajzolja meg azt az európai történelmet, azokat a történelmi személyiségeket, akikkel, illetve akik ellenében kormányzott, akikkel háborúzni kényszerült. S ami ennél is fontosabb, az olvasó képet kap arról a kapcsolati hálóról, amelynek alakjai meghatározó szerepet játszottak abban, hogy az apától, III. Károly császártól örökölt politikai, társadalmi elmaradottságból Mária Terézia végül is rá tudta vezetni a birodalmat a reformok útjára.

Tovább
A szerző további cikkei

Az ÉS könyve októberben – Marcel Proust: Az eltűnt idő nyomában II. Virágzó lányok árnyékában. Fordította Jancsó Júlia. A jegyzeteket és az utószót írta Karafiáth Judit. Atlantisz Kiadó, Budapest, 2021, 581 oldal, 4895 Ft

Örömmel fogadtam Jancsó Júlia döntését, hogy újrafordítja Proust művének azokat a köteteit is, amelyek nyolc évtizeddel ezelőtt Gyergyai Albert jóvoltából már megjelentek magyarul. Választhattam volna azt a megoldást is, hogy csak az új fordítást olvasom a franciával párhuzamosan; de a kíváncsiság nagy úr, nem tudtam kihagyni a Gyergyai-változatot sem. Nem csupán az összehasonlítgatás kedvéért (mikor, melyikük talált jobb megoldást), hanem azért, mert így észleljük a különbséget a magyar nyelv második világháborút megelőző, illetve mai állapota között. Magától értetődőnek tekintem ugyanis, hogy a kortárs fordító a mai magyar nyelv szókincséből, szólástárából, kifejezésrétegeiből merítve próbálja tolmácsolni az eredetit. Proust szövege nincs olyan messze tőlünk „az időben”, hogy archaizáló fordulatokhoz kellene folyamodni az átültetéséhez. Ugyanakkor persze arra is vigyázni kell, hogy a nyelvi aktualizálás ne legyen túl erőszakos. Magyarán: ne az jusson az olvasó eszébe, hogy ez vagy az a kifejezés nagyon nem illik a narrátor vagy valamelyik szereplő szájába.

Összességében véve a Virágzó lányok árnyékában jól, sőt helyenként nagyon szépen szól magyarul. Aki olvasott már Proustot bármilyen nyelven, föl tudja mérni, hogy ez milyen nagy teljesítmény. Egyetlen olyan szöveghelyet sem találtam, ahol a fél oldalt is meghaladó, alá- és mellérendelésekkel teletűzdelt mondatmonstrumok követhetetlenné váltak volna.

Tovább
A szerző további cikkei

Keresztes Zoltán oroszországi fényképeiről

(Keresztes Zoltán kamaratárlata október 22-ig látható a Bartók Béla úti Kis Présházban.)

Tovább
A szerző további cikkei

 (Kol-Labor ’21., Godot Labor, megtekinthető október 31-ig.)

Tovább
A szerző további cikkei

(Pauer Gyula kiállítása az acb Galériában október 29-ig látogatható.)

Tovább
A szerző további cikkei

(Fabricius Gábor: Eltörölni Frankot)

Feltűnő ugyanis, hogy a mai Magyarország társadalmi létének érzékeny és kritikus játékfilmes és dokumentumfilmes leírását csak a független, gyakran minimális költségvetésű alkotásoktól kapjuk meg, miközben az elmúlt évtizedben jócskán elszaporodtak az államszocializmus sötét napjairól szóló történetek. Jelentős részben a kommunista múlt csak kulissza a fordulatos bűnügyi történethez, de néha az elnyomás emberi tapasztalatának megrajzolása a tulajdonképpeni alkotói tét – ez utóbbiak közé tartozik a most bemutatott Eltörölni Frankot című film is. S miközben az óvatos megalkuvás vagy a kérlelhetetlen szembenállás kérdéseit érinti, a Frank nyilvánvalóan rólunk is szól.

Tovább
A szerző további cikkei

(Orchester Wiener Akademie, Thomas Hampson, Martin Haselböck – Művészetek Palotája, október 12.)

A motivikus elemek nagyívű egymásra vonatkoztatásából megszülető szerkezet logikája, elevensége, drámai monumentalitása éppúgy meggyengült Haselböck keze alatt, mint a Liszt-dalok elhitető ereje, az életteli, határozottan megformált részletek felragyogó pillanatai rendre kissé kusza szakaszokba fulladtak, az előadás pedig a program által felvázolt, historizáló tárlaton való végigvezetés helyett nagyrészt magára hagyta a közönséget az értelmezés kérdéseivel.

Tovább
A szerző további cikkei

(33 álom, Örkény Színház, október 3., 33 változat Haydn-koponyára, Örkény Stúdió, október 10.)

A futurizmus és a szürrealizmus színházeszményének felidézése a háttéranyagban, a Marinetti- és Artaud-szemelvények ugyanis teljességgel levédik Bodó Viktor rendezői eljárását, Wolfram Lotz pedig még fel is menti: a színpadon nemhogy mindent szabad, de kell is! A nézőnek itt (és most) annyi a dolga, hogy félretegye a rációt – elvégre az álomfejtés sem egzakt tudomány –, engedje működni a kollektív tudattalant, feküdjön fel az árra, és hagyja, hogy a sorjázó képek és villanások magukkal sodorják.

Tovább
A szerző további cikkei

(Muszorgszkij: Borisz Godunov – a Metropolitan előadásának közvetítése a Müpában – október 9.)

Az ember azt hinné, hogy ebben a változatban a Borisz Godunov akkor jó, ha masszív szenvedéstörténet, ha arról szól, hogy a nagy embernek a bűnei is nagyok, a bűnhődése is nagy, hogy csak a Jóisten tudja, vajon megelégszik-e azzal a vezekléssel, amire egy cár képes, hogy az utolsó óráira vagy perceire hozzák a szerzetesi ruhát. Milyen jó, hogy nem vagyunk nagy emberek. Ám ha ez az életnagyságnál nagyobb érzés nem élhető át, az opera akkor is megszólítja a sötétben ülőket.

Tovább
A szerző további cikkei

(Telex, Mindegy, hogy stop Gyurcsány vagy stop Micimackó, október 11.)

Elment a Telex Kisvárdára, amit Fábián Tamás riporter a felvezetőjében a keleti régió Felcsútjának nevez, nem is egészen alaptalanul, és Karácsony Gergely lemondása után arról kérdezi az utca emberét, kivétel nélkül kormánypárti szavazóját, hogy mi értelme most már a „Stop Karácsony!” kampánynak, ha a pesti főpolgármester kiszállt a vágtából. Az utca embere érti, hogy mindent és mindenkit Gyurcsány irányít a háttérből, ezen már említésre méltó dolog sincsen, és hamar kiderül, igazából eddig sem az volt a tét, hogy meg kell állítani valakit, hanem hogy jelezni kell a feltétlen odaadást. Az egyik megszólaló ötvenes férfi arról beszél, hogy ő akkor is aláírta volna, ha Micimackót kellett volna megállítani, és még csak el sem mosolyodik. 

Tovább
A szerző további cikkei

(Ladányi Andrea: Divided Time – Nemzeti Táncszínház, október 1.)

Ladányi generációknak tanította meg győri balettes indulásától fogva akár idehaza, akár külföldön (Finnország, USA, Spanyolország stb.), társulati tagként, szabadúszóként vagy később saját együttese, a LA Dance Company élén, mit jelent a magas színtű technikai tudással párosuló szakmai maximalizmus és szuggesztív előadói jelenlét – s az ábra szerint taníthatná még ma is. Ladányi ezúttal azonban nemcsak magának kér helyet a színpadon, hanem azoknak a meghatározó férfi alkotóknak és táncosoknak is, szám szerint hatnak (az előadás zenei szerkesztéséért felelős, de aktorként is közreműködő Borlaival együtt hétnek), akikhez valamiért – és ez személyenként változó – erős szakmai kötelékek fűzik vagy fűzték a pályája során.

Tovább
Élet és Irodalom 2021