A szerző további cikkei

(Térey János: Átkelés Budapesten. Elmondja Varga Livius. DIA-hangoskönyvek, 2020)

Az a lelkesedés, amely a szövegmondást átszínezi, pozitív összképet ad. A motiváció, a tenni akarás, a sokoldalúság, a határok keresése, az ambiciózusság mindennek dacára. A kockázat vállalása.

És műfaji kérdésben Varga Livius határozott állásfoglalása. Formai értelemben verses novellákat olvas fel – noha műfaja a rap is, most nem rappel –, amelyek esetében azonban nincs pátosz, Térey szövegei földhöz szegezett prózák az ő előadásában.

Tovább
A szerző további cikkei

(A Néha az óceánnal merülök című kiállítás március 26-ig látható a Deák Erika Galériában.)

Tovább
A szerző további cikkei

(A tárlat március 6-ig a maszkviselési és távolságtartási előírások betartásával a szokásos nyitvatartási időben tekinthető meg a Godot Galériában.)

 

Tovább
A szerző további cikkei

(Rolling Thunder Revue. Amerikai film. Rendező: Martin Scorsese. Főszereplő: Bob Dylan. A Netflix bemutatója.)

Nagy film sejlik fel e kép mögött. Egy nemzedék története, vele a modern Amerika történelme. Martin Scorsese két éve megcsinálta ezt a filmet. Nem kellett hozzá sokkal több, mint hogy levegye a polcról Dylan 1975–76-os Rolling Thunder Revue-turnéjának tekercseit – amelyekből 1978-ban az énekes már rendezett egy négyórás kísérleti mozit (Renaldo and Clara) –, s az anyagból összevágja, részben újraforgassa lenyűgöző ál-, fél és egész dokumentumfilmjét.

Tovább
A szerző további cikkei

De vajon mit olvasna ki egy erre tévedt földönkívüli azokból az online sorozatokból, amelyeket most a színházak oldalán látni? Pécs például folyamatosan jelen van friss tartalommal, bár az Örkény-egyperceseket mérsékelten nevezném húsbavágónak. A Katona kortárs írókat kért fel. Magyarországon ez sajnos ritkaságszámba megy, de azért a színház terjedelmes píárbeszélgetésén elhangzott „új műfaj születik” az első rész alapján túlzás.

Tovább
A szerző további cikkei

(Tóth Viktor Arura Trió: Have no Fear – Fonó, 2020)

Nem szeretném túlujjongani magamat, de a Have no Fear a 2000-es évek egyik legjobb – és nemcsak magyar – jazzlemeze, úgy, hogy tulajdonképpen egyáltalán nem az elmúlt húsz év jellegzetes hangütésével céloz, hanem sokkal régebbivel. Vagy nem is tudom: az anyag időbelisége megfoghatatlan, amiben annak is szerepe van, hogy olyan idolokat választ szellemi megidézettjeiként, akiknek igazsága ma is érvényes. És teszi ezt egy abszolút mai srác, aki így negyven fölött azért lassan a jazz középgenerációjához tartozik már, de aki képes örök értékeket a ma számára lefordítani.

Tovább
A szerző további cikkei

Kurtág 95

Kurtág irodalmi komponista, ismeri a szavak szépségét és erejét. Adja magát a következtetés, hogy a zenéje ott kezdődik, ahol a szavak értelme véget ér, de még ez sincs egészen így. Kurtág értelmezi a mondatokat, ha benne van a jaj, akkor feljajdítja őket. Bizonyos esetekben egyszerűen interpretációs javaslatot tesz. Sokféleképpen el lehet mondani azt, hogy „virág az ember”, egyszer úgy, hogy az ember szépséges volta legyen benne, egyszer úgy, hogy a törékenysége, egyszer úgy, hogy a magánya, a haszontalansága, a világmindenség tévedése. De hogy mindez egyszerre legyen benne, ahhoz el kell ezt énekelni. Kurtág zenéjére.

Tovább
A szerző további cikkei

(Berki és Puzsér a bíróságon – YouTube)

Puzsér mögött sokkal több van. Voltak hamar ellaposodó, ígéretesnek indult televíziós műsorai még a Simicska-féle Hír Tv-ben, aztán belevágott a politizálásba: 2019-ben szeretett volna nagyot alakítani a budapesti főpolgármester-választásban, de nem ment semmire. Ez a per is akkor indult. Legalább annyira szórakoztató, mint amennyire szomorú.

Tovább
A szerző további cikkei

(Willany Leó Improvizációs Táncszínház: Felwillanyozva; Sztrájktévé: Hány élete van egy kérésznek?)

Ezért – bánatomban, csalódottságomban? – az utóbbi hónapokban elkezdtem vadul szörfözni a világhálón, hátha találok mégis valami élvezetes hazai tánceseményt. És néhány valódi kincsre bukkantam, igaz, nem táncra, hanem beszélgetésekre. Olyan pályakezdő és/vagy szabadúszó művészekkel, akiknek a nyilvánosságban jobbára nem hallatszik a hangjuk, akiket alig ismernek a nézők, akikkel ritkán készül interjú (kivéve a Magyar Narancs Rés a présen rovatát). A Felwillanyozva jó hangulatú és gondolatokban gazdag beszélgetéssorozatának ötlete sem újságíróban fogant meg, hanem Grecsó Zoltánban, a Willany Leó Improvizációs Táncszínház vezetőjében. Grecsó kihasználva a járvány okozta kényszerű lelassulás időszakát arra gondolt, bemutatja apró műhelyének táncosait.

Tovább
Élet és Irodalom 2021