A szerző további cikkei

Tovább
A szerző további cikkei

Tovább
A szerző további cikkei

A világ első alagútja Mezopotámiában épült időszámításunk előtt 2180 és 2160 között, legalábbis a Britannica szerint, avval a céllal, hogy a királyi palotát az Eufrátesz túlpartján levő templommal összekösse. Hossza kilencszáz méter körüli volt, a folyó medre alatt vezetett át, megépítésének nehézségei pedig az emberi képzelőerő határain messze túlmutatnak. Gyakorlati hasznáról vagy értelméről nemigen beszélhetünk, hiszen a problémát hídépítéssel jóval egyszerűbben lehetett volna megoldani, arról nem is szólva, hogy a kompot már az ősember feltalálta. Más kérdés, hogy a született uralkodó tudatában ilyesfajta megfontolások fel se ködlenek.

Ő azért építtet alagutat a nappalija és a temploma közé, mert megteheti, és csak akkor, ha a beruházás kellőképp sokba kerül.

Kormányzó urunk számára az igazi szentély a stadion, joggal várhatja el tehát, hogy ne a profanum vulgus sűrűjén kelljen magát átverekednie akkor, amikor az ő saját katedrálisába igyekszik, hanem nyíljon meg számára egy csakugyan királyi út. A helikopter-leszállóhely, lévén olcsó és pórias megoldás, szóba se jöhet, a kozmodróm talán igen, de az a következő ciklusok valamelyikében esedékes.

Tovább
A szerző további cikkei

(1930–2021)

Tovább
A szerző további cikkei

Sokáig úgy látszott, a közhatalommal való visszaélésként felfogott korrupció csak a fejlődő országokra meg Európa keleti végeire jellemző. Ezzel szemben a nyugat-európai országok nagy részét jó ideig a közerkölcs példaképének tartották, bár igazság szerint ezek sem teljesen mentesek a korrupciótól, amely egyik legszembeötlőbb tünete és fokmérője a modern képviseleti demokráciák válságának. Franciaország például tavaly már huszonharmadik lett a Transparency International által összeállított korrupcióérzékelési index listáján...

Tovább
A szerző további cikkei

Tovább
A szerző további cikkei

Tovább
A szerző további cikkei

Tovább
A szerző további cikkei

Kirekesztő populista nacionalizmus az Egyesült Királyságban és Magyarországon

A 2008-as gazdasági válságot követően világszerte különböző globális, regionális és helyi társadalmi folyamatok hatásai segítették a kirekesztő populista nacionalista mozgalmak térfoglalását. A következőkben a Brexit és a 2010 utáni magyar autoriter közjogi fordulat példáján keresztül írok a kirekesztő populista nacionalizmus veszélyeiről és a két jelenség összehasonlíthatóságáról. A két országban zajló folyamatok annak ellenére is párhuzamba állíthatók, hogy nyilvánvaló különbségek vannak egy autoriter állam (Magyarország) és egy alkotmányos demokrácia (az Egyesült Királyság) között.

Tovább
A szerző további cikkei

Az obi ugorok által lakott terület a cári Oroszországban közigazgatásilag a tobolszki területi egységhez (губерния) tartozott. Az 1917-ben lezajlott októberi forradalom közvetlen hatása, a bekövetkezett társadalmi változások következményei az obi ugorok mindennapi életében csak egy évtizeddel később kezdtek tapintható módon megjelenni.

Tovább
A szerző további cikkei

Nyilasterror Budapesten, 1944–1945

Tovább
A szerző további cikkei

Tovább
A szerző további cikkei

Tovább
A szerző további cikkei

Tovább
Élet és Irodalom 2021