A szerző további cikkei

Talpra, magyar, a kormány bliccel.

Akkor, amikor ezt a cikket írom, még nem dőlt el, hogy leáll-e a főváros közösségi közlekedése. Úgyhogy, sajnálom, le kell mondanom az olyan hatásos érvelési fordulatokról, mint a) „ilyen még nem volt, most aztán minden budapesti a bőrén érezheti, hová vezet a kormány aljas politikája”, b) „akárhogy szenvednek a helyi lakosok, a kormánypropagandának rutinfeladat úgy feltüntetni a katasztrófát a Budapesten kívül élő hétmillió választópolgár szemében, mint Karácsony, tehát az ellenzék kormányzásra való képtelenségének újabb bizonyítékát”, vagy éppen c) „megint vaklárma, a kormánynak van annyi esze, hogy ne haragítsa magára még jobban a budapestieket”.

Mire a lap megjelenik, eldől, ezek közül melyik érvényes, vagy esetleg valami más. Az ember rettentő okosnak látszik, ha valamelyik jóslata bejön, de megszégyenül, ha nem. Jósolni kockázatos, maradjunk is a ténynél, amit tudni lehet: önmagában az is botrányos és kétségbeejtő, hogy ez a helyzet előállhatott.

Tovább
A szerző további cikkei

A „haláladó” vagy az adó „halála”

Az elmúlt hetekben két hír ragadta meg a figyelmemet. Az egyik: Elon Musk „trillionaire” lett, tulajdona elérte az egymilliárd dolláros értéket, és ezzel belépett a világ leggazdagabbjainak – az Apple, az Amazon, a Google (Alfabet), a Microsoft és a Facebook tulajdonosainak – exkluzív csoportjába. A másik: bár folyamatosan nő a tudósok száma és a K+F ráfordítás a világban, egy sor területen lassulni látszik a tudomány fejlődése: szűkül az új gondolatok kínálata, és jórészt csupán a már befutottak jutnak esélyekhez (Chu, J. et al.: Slowed canonical progress in large fields of science, 2020). E két, egymástól függetlennek látszó hír a felhalmozott vagyon vagy megszerzett hírnév önmagát gyarapító hatását testesíti meg. Ebben az összefüggésben pedig mindkettő a gyakran hivatkozott – de ellentétes értelmezéseket is megengedő – „Máté-effektusra” utal. 

Tovább
A szerző további cikkei

Tovább
A szerző további cikkei

Tovább
A szerző további cikkei

Tovább
A szerző további cikkei

A keresztény egyházak kétezer éves tapasztalattal rendelkeznek a tár­sa­dalmi attitűdök megváltoztatása terén. Nem érdektelen át­te­kin­teni, hogy az egyik felekezet, a református miként teszi ezt ma az iskolarendszerben és a gyülekezetekben. Példamutató és kevésbé üdvös példák következnek. A témában egy felekezeti konferencián októberre kitűzött előadásunkat az egyház vezetői (köztük Balog Zoltán zsinati elnök) letiltották, ennek rövidített változatát adjuk közre.

Tovább
A szerző további cikkei

Az ellenzéki pártok és Márki-Zay Péter várható választási győzelme előtérbe hozta azt a Magyarország kormányzásának alapjairól szóló kérdéskört, amit a rendszerváltó elit 1990-ben nem vállalt fel, amikor nem élt egy új, demokratikus alkotmány bevezetésének lehetőségével. Ezzel harminckét éven át nem is nagyon foglalkoztunk, hogy aztán arra ébredjünk, a Fidesz által kialakított politikai berendezkedés nem felel meg a demokrácia legalapvetőbb ismérveinek.

Tovább
A szerző további cikkei

Tovább
A szerző további cikkei

Az Alaptörvény leváltása

Tovább
A szerző további cikkei

– ez itt a kérdés

Tovább
Élet és Irodalom 2021