A szerző további cikkei

A világ tetején hülyék ülnek. Ehhez kell hozzászokni. Persze nem ilyen egyszerű, bővebben a világ állapotáról később, de a lényeg ez.

Miután Trump elsütötte azt a poént, hogy jobb volna, ha Kanada az USA része lenne, Justin Trudeau, az éppen leköszönt kanadai miniszterelnök azzal vágott vissza, hogy ennek annyi az esélye, „mint hógolyónak a pokolban”. Elon Musk riposztja így hangzott a tulajdonában lévő X (azelőtt Twitter) közösségi platformon (igyekszem szó szerint fordítani): „Kislány, te már nem vagy Kanada kormányzója, úgyhogy mindegy, mit mondasz.” A közlés két furcsaságát, azt, hogy Musk kislánynak [girl] és kormányzónak nevezi Trudeau-t, kétféleképpen lehet magyarázni.

Tovább
A szerző további cikkei

Az Új Európai Rend harmincadik évfordulójára

Leszek Kołakowski nemcsak a tudományban alkotott maradandót, hanem szépírói tehetsége is volt, esszéi és bibliai példázatai a lengyel próza élvonalába tartoznak. Publicistaként is hagyott ránk olyan műveket, amelyek nemcsak a megírás pillanatában hatottak, hanem fél évszázaddal később is érdemes újraolvasnunk őket. Ez az apokrif vezércikk is ilyen (Trzydziesta rocznica Noweg Ładu w Europie – zwycięstwo zdrowego rozsądku, Kultura, 1976, 5.). Miłosz szerint a lengyeleknek Kasszandra-komplexusuk van. Nem tudják átadni a nyugati világnak az Oroszországról szerzett tudásukat, mert a birodalomban a szabad országok üzleti fantáziát látnak, ezért érdekükben áll az, hogy civilizált partnerként kezeljék. Erre hívja fel a figyelmet Kołakowski, amikor bemutatja egy gondolatkísérlet segítségével, milyen lenne a Nyugat és a Harmadik Birodalom viszonya harminc évvel azután, hogy Hitler megnyerte a második világháborút. Ma is tanulságos lehet, ha megnézzük egy fiktív példán, miket hazudnak a birodalomról azok, akik jóban akarnak lenni vele.

Tovább
A szerző további cikkei

Tovább
A szerző további cikkei

Tovább
A szerző további cikkei

Tovább
A szerző további cikkei

Tudja, meri, teszi, de ne hagyjuk

Tovább
A szerző további cikkei

avagy: hát a Grönland nem kéne?

A megválasztott amerikai elnököt hallgatva-olvasva az embernek némi kétsége támad afelől, hogy Donald Trump járt-e bármilyen iskolába, ahol elemi történelmi ismereteket tanítottak. Már 2019-ben meg akarta venni a Dániával perszonálunióban lévő Grönlandot (rossz nyelvek szerint egymilliárd dollárért egy konferencia szünetében)1, de akkor igen dühös választ kapott Mette Frederiksen (Szociáldemokraták) dán kormányfőtől: „Grönland nem a dánoké. Grönland a grönlandiaké. Remélem, hogy valami félreértésről van szó.”2 Ám Trump, aki amúgy még azt sem tudta, hogy Finnország része-e Oroszországnak,3 mintha elfelejtette volna a múltat. Ken Howery új dániai nagykövet kijelölésekor, 2024 decemberében kijelentette: „A nemzetbiztonság és a globális béke érdekében a Grönland feletti [amerikai] ellenőrzés és tulajdonjog  abszolút szükségszerűség.”

Tovább
A szerző további cikkei

Pénzt vagy életet!

Tovább
A szerző további cikkei

A beszédek a Karsai Dániel Emlékesten, 2024. december 2-án hangzottak el. Az Emlékest szervezője Karsai László és felesége, Eszes Beáta volt, az eseménynek az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara adott otthont. A Magyar Ügyvédi Kamara 2024. évi „Kiváló Ügyvéd” díjazottjainak egyike posztumusz Dr. Karsai Dániel volt, a díjat édesapja vette át.

Tovább
A szerző további cikkei

A beszédek a Karsai Dániel Emlékesten, 2024. december 2-án hangzottak el. Az Emlékest szervezője Karsai László és felesége, Eszes Beáta volt, az eseménynek az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara adott otthont. A Magyar Ügyvédi Kamara 2024. évi „Kiváló Ügyvéd” díjazottjainak egyike posztumusz Dr. Karsai Dániel volt, a díjat édesapja vette át.

Tovább
A szerző további cikkei

egyre veszélyesebb érlelődéséről

Tovább
A szerző további cikkei

Tovább
A szerző további cikkei

Tovább
Élet és Irodalom 2025