A szerző további cikkei

Ha körülnézünk Európában, azt látjuk, hogy Ausztriától Szlovákiáig, Olaszországtól Bulgáriáig gyengülnek, inognak vagy buknak a kormányok és kormányfők. Akár profik, akár amatőrök, akár jók, akár rosszak. Mintha ez volna a dolgok rendes menete. Egy, csak egy kormány ül a helyén kimozdíthatatlanul, mint egy bölcsességfog. A mienk. Kicsit szuvas, kicsit lukas, néha marhára fáj, de akihez tartozik, aki elvben dönthet a sorsáról, annak esze ágában sincs fogorvoshoz menni, sőt még azt se tudja, hol a rendelő.

A választás után egy-két hónappal kiderült, hogy a hatalommaximálás bombabiztosnak hitt magyar modellje – az adófizetők szavazatainak és bizalmának nagybani megvásárlása a saját pénzükből – mégse működik tökéletesen.

A kampányidőszakban gátlástalanul nyomtatott pénz nagy részét hamar benyelik a háztartások, elmegy régóta szükséges holmikra, hiteltörlesztésre, nyaralásra. És már az első ocsúdás másnapján jöttek a tüntetések a KATA visszavétele miatt. A csirke far-hát ársapka nem volt elég a KSH szerint is 27 százalékos élelmiszer-áremelkedés megállításához. Bár a politikában nem ajánlatos jósolni, nem nehéz elképzelnünk, milyen lesz az energiaárakat kilencévnyi hazudozás után hívebben tükröző közüzemi számlák fogadtatása. A benzinárstopot részben már visszavonták – nem kell nagy matektudás ahhoz, hogy megbecsüljük, milyen inflációs hatással –, a maradékot ki tudja, meddig sikerül tartani.

Tovább
A szerző további cikkei

Tovább
A szerző további cikkei

Orbán Viktor minapi tusványosi programadó beszédének „a fajok keveredésére” és a migrációra vonatkozó eszmefuttatásai okkal és előre sejthetően felháborodást váltottak ki a liberális demokrácia hívei körében Magyarországon, az Európai Unióban, Európában és az Egyesült Államokban is. Ami ott elhangzott, az – hogy stílusosan fogalmazzunk – Schwarz auf Weiß rasszista, náci beszéd volt. Csakhogy sem társadalomkutatóként, sem köznapi emberként nem hunyhatunk szemet efelett. Nem mondhatjuk – az ismert magyar történelmi szófordulatra hajazva –, hogy boszorkányok (azaz különböző emberi fajok) pedig nincsenek. Mint azt a közelmúltban kirobbant Black Lives Matter mozgalom, illetve az azt megelőző rendőri erőszak jelezte, még a világ legerősebb és legbefolyásosabb demokráciájában, a 235 éves alkotmányára méltán büszke Egyesült Államokban is élő probléma a faji megkülönböztetés, amit ekként is neveznek (racial discrimination).

Tovább
A szerző további cikkei

Tovább
A szerző további cikkei

Tovább
A szerző további cikkei

Tovább
A szerző további cikkei

Oroszországgal szemben 2014 tavasza, a Krím félsziget annektálása óta vannak érvényben nyugati szankciók, amelyeket 2022. február 24., az Ukrajna elleni háború kezdete után több hullámban kiterjesztettek és szigorítottak. A szankciók nemcsak a korlátozásokat elszenvedő, hanem az azokat kivető országokra is hátrányosak. Bizonyos tovagyűrűző hatásokon, például a globális ellátási láncok zavarain, a nemzetközi nagyvállalatok reakcióin és a világpiaci árak alakulásán keresztül harmadik országokat is kedvezőtlenül érintenek. Az eddigi tapasztalatok alapján Oroszországot jóval nagyobb mértékben sújtják a szankciók, mint azok nemkívánt mellékhatásai a Nyugatot. A szankciók jelentős része hosszabb idő alatt fejti ki hatását, ennek nyomán romlanak az orosz gazdaság közép- és hosszú távú fejlődésének feltételei.

Tovább
A szerző további cikkei

Tovább
A szerző további cikkei

Hol, mikor, ki és miképp őrizze azt?

Megyesi Gusztáv emlékének

Tovább
A szerző további cikkei

Nemsokára lesz egy esztendeje, hogy az ultraradikális iszlamista tálibok alig húsz év után visszatértek a hatalomba Afganisztánban. Egy apró robbanás, szinte semmi. Csak a „szokásos”. Mindössze ennyi történt július legvégén Kabul belvárosának előkelő Serpúr negyedében, nagykövetségek közelében. Ám hamar robbant az igazi hír: a célzott áldozat ezúttal az al-Káida eddigi első embere, az ott rejtőzködő Ajman az-Zavahiri volt.

Tovább
A szerző további cikkei

avagy mikor lesz már háború?

Tovább
A szerző további cikkei

Tovább
A szerző további cikkei

(Orbánról Dániában)

Eszterhás Péter tizenhat évesen került Dániába, 1956-ban. Olyan fokon megtanult dánul, hogy színész lett a második legnagyobb dán városban, Aarhusban. Rendezett is: Shakespeare-t, Pintert, Brechtet, sőt Verdi-operát. A rendszerváltozás után látogatott haza először, de akkor családostul, évente. Fordított Esterházyt, Nádast, Márait, Vámost, Kertész Imrét (igen, a Sorstalanságot is), és ő mutatta be a dánoknak a varázslatos Esti Kornélt. 1.  Az  általa alapított, Hamvas Béláról elnevezett koppenhágai magyar klubban az összejövetelek a péntek esték örömét jelentették számunkra.
De mostanában nem hajlandó Magyarországra jönni. Erre a Magyarországra nem. Az egyik legnagyobb dán polgári napilap, a Berlingske Tidende 2014 júniusában készített vele keserűséggel teli interjút. 2.
Ennek címét adtam a cikkemnek.

Tovább
Élet és Irodalom 2022