Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem professzora, aki meglepő gyakorisággal bukkan fel a pannon lankák között, ezúttal a 444-nek adott tartalmas interjút, amelyben ránk nézve előnyös, sőt már-már hízelgő megállapítások egész sorát kockáztatta meg. Országunk hangulatát derűsnek látja, volt miniszterelnökünk személyiségét viszont meglehetősen veszélyesnek. „Orbán soha nem adja fel. Sok itteni barátom azt mondja, Orbán soha nem fog visszajönni ebből. Tévednek, Orbán vissza fog térni” – jelentette ki. Felidézett egy 1995-ös utat: a Fidesz súlyos veresége után Orbán Viktorral Ukrajnába utazott. „Amikor visszajöttem, azt mondtam egy itteni barátomnak, hogy én ilyen veszélyes emberrel még soha nem találkoztam. Mire ő azzal érvelt, hogy de hát most szenvedett megsemmisítő vereséget, nincs semmi hatalma. De én már akkor is azt láttam, hogy csak azt méregeti, hogyan is térhetne vissza.”

Alig két éve mélyreható folyamatok indultak útjukra. Emberek százezrei jelentek meg a sietősen megszervezett tömeggyűléseken. Egyre többen egyre hangosabbak lettek. A Tisza 2026. április 12-i választási győzelme pillanatában a tizenhat évig folyamatosan regnáló Orbán Viktor állt szemben az alig több mint tizenhat hónapnyi politikai produkciót képviselő Magyar Péterrel, aki korábban dolgos fogaskereke volt a NER-nek.

Megtörténik, amire idehaza kevesen számítottak. A Kelet-Magyarországon létesült és létesülő autógyárak kapacitásban hamarosan messze felülmúlják a Dunántúlon találhatók éves termelését. Kelet-Magyarország rövid időn belül az európai autógyártás egyik jelentős központjává válik, ahol három gyárban – Kecskemét (Mercedes), Debrecen (BMW), Szeged (BYD) – egy naptári év alatt közel 800-900 ezer autó gördül le a futószalagokról. Mi lehet a magyarázata, hogy a rendszerváltást követő közel két évtizeden át befektetési szélárnyékban lévő keleti országrészben olyan nagyságrendben jelentek meg az autógyárak, ahogyan azt az elmúlt években tapasztaljuk? Megtörtént az országrész felfedezése? Lehetséges, hogy az autóipari beruházásokkal akkora működő tőke érkezett a tágan értelmezett Alföldre, ami elindítója lehet a térség felzárkózásának? Két, a térségben élő szakemberrel, Nagy Gáborral és Bodnár Gáborral kerestük a válaszokat ezekre a kérdésekre.

A NER talán elsősorban a minden képzeletet felülmúló korrupció miatt bukott meg. A korrupció nemcsak töméntelen pénzt vitt el, amit kórházakra, iskolákra vagy éppenséggel a klímaváltozás elleni védekezésre lehetett volna fordítani, hanem mélyen sértette az emberek elemi igazságérzetét is. A teljesítmény nélküli meggazdagodás és a mesés vagyonokkal kérkedő életmód indokolt erkölcsi felháborodást váltott ki a választókból. Ez a megsérült igazságérzet értelmezhető a jogállamiság nyelvén is. A jogállamiság egyik alapvető eleme ugyanis a törvény előtti egyenlőség. A NER elitjének törvények felett álló státusa ezt az elvet sértette meg eklatáns módon. A rendszer biztosította a politikai elit büntethetetlenségét. Éppen ezért a lakosság nagy többségének az elszámoltatás iránti igénye jogos és érthető.