A szerző további cikkei

Hatszáz méteres völgyhíd épül Vasszentmihály és Nemesmedves kö­zött, az M8-as gyorsforgalmi út részeként, jórészt természetvédelmi területen. Olyan völgyet ível át, amely korábban nem is létezett. Mes­terségesen hozták létre csak azért, hogy legyen hová völgyhidat építe­ni – adta hírül az Átlátszó szeptember kilencedikén. Elsőre alig hihető, amit leír, de csak azért, mert tamáskodók és cinikusok va­gyunk. Ha kel­lő figyelemmel adóznánk kormányzatunk küzdel­mének, melyet a vi­dék lakosságmegtartó képességének növelése érde­kében vív szakadat­lanul, akkor képesek lehetnénk arra, hogy a felvá­zolt koncepció megin­dítóan humánus voltát egyből felismerjük.

Nemesmedves az ország egyik legkisebb zsákfaluja, huszonvala­hányan lakják, a völgyhíd pedig azért épül, hogy az M8-as a nemes­medvesi bekötőút fölött haladjon el, vagyis hogy a falu (vélhetőleg na­gyobbrészt hajlott korú) lakóinak megszokott országúti közlekedését senki és semmi meg ne zavarhassa.

Tovább
A szerző további cikkei

Tovább
A szerző további cikkei

Tovább
A szerző további cikkei

Tovább
A szerző további cikkei

A lehetetlent nem ismerő Teng Hsziao-ping alkudta ki Hongkongot illetően az akkori londoni kormánynál az „egy ország – két rendszer” eladdig ismeretlen, ám annál kényesebb kompromisszumát. 1997-ben a brit koronagyarmat „visszatért az anyaország kebelére”. Azzal az ígérettel, hogy ötven esztendeig fönntarthatja saját jogrendszerét és fizetőeszközét, többpárti berendezkedését, sajtó-, szólás- és gyülekezési szabadságát.

Tovább
A szerző további cikkei

Tovább
A szerző további cikkei

Tovább
A szerző további cikkei

Tovább
A szerző további cikkei

Tovább
A szerző további cikkei

Athéntól Atlantiszig

Condorcet fő művének címe Az emberi szellem fejlődésének vázlatos története, tehát értelemszerűen a főszereplők a filozófusok és a tudósok, s nem a királyok, hercegek és hadvezérek. Ám a két hatalmi ág – a szellemi fejlődés és a materiális hatalom – viszonya központi kérdés a történelem során. Ez különbözteti meg az európai fejlődést az ázsiai stagnációtól. A hatalomkritikai attitűd a filozófusoknál és a technikai alkalmazás elfogadása, sőt szorgalmazása a természettudósok esetében. Ázsiában ez utóbbi téren nem maradtak el a görögök mögött, de a papi kaszt féltve őrzött titkaként kezelték a felfedezéseiket, míg Görögországban a nyilvános vita elfogadása volt a tudósok társadalmába való belépés előfeltétele – sőt maga a politikai demokrácia is a tudományos viták ezen egalitárius előfeltételén alapult. „Minden embernek egyenlő joga volt az igazság megismerésére. Inkább ez a kedvező körülmény, mint a politikai szabadság teremtette meg az emberi szellem függetlenségét, a gyors és sokoldalú haladás biztos zálogát.” (100. o. Az oldalszámok a Gondolat Kiadónál 1986-ban megjelent kötetre utalnak.)

Tovább
A szerző további cikkei

Tovább
A szerző további cikkei

Tovább
A szerző további cikkei

Tovább
Élet és Irodalom 2019