A szerző további cikkei

Tovább
A szerző további cikkei

Tovább
A szerző további cikkei

Tovább
A szerző további cikkei

Tovább
A szerző további cikkei

Tovább
A szerző további cikkei

Király László 75. születésnapjára

Tovább
A szerző további cikkei

Tovább
A szerző további cikkei

Donald Trump választási kampánykörútjának egyik állomásán, a nevadai Elko városának repülőterén jelentette be október 21-én, hogy az Egyesült Államok kész felmondani az 1987 decemberében megkötött INF-szerződést, amely az amerikai és szovjet rövid és közepes hatótávolságú szárazföldi indítású rakéták megsemmisítéséről rendelkezett. Sokak szerint ez volt az a megállapodás, amelyhez leginkább köthető – és nem csak szimbolikus értelemben – a hidegháború lezárulta. S ez volt az a szerződés, amely nemcsak korlátokat szabott a fegyverkezési versenynek, de két fegyvertípust fel is számolt, megnyitva ezzel az utat a hadászati nukleáris fegyverek fokozatos leszerelése előtt.

Tovább
A szerző további cikkei

Tovább
A szerző további cikkei

Mostantól Eurázsiát építünk, jelentette be múlt hét pénteken a miniszter­elnök, némiképp váratlanul. Fél éve még „a lélekben és kultúrában törté­nelmi sorsközösséget alkotó Közép-Európát” terveztük tető alá hozni, az is szép feladatnak látszott, Eurázsia építésének új ideája viszont min­dent elhomályosít. Függetlenül attól, hogy ez a gondolat valójában se nem új, se nem magyar, hanem használt és orosz. Ötletgazdája Putyin, első ma­gyar követője pedig a még szélsőjobbos korszakát élő Vona Gá­bor, aki egy orosz netes orgánumnak adott 2014-es interjúban vallotta be, hogy immár ő is eurázsiainak érzi magát, s közben nyilván szemér­mesen pis­logott.

Persze miniszterelnökünk nem úgy eurázsiai, mint Vona volt egyko­ron, hanem mint Nagy Sándor vagy Dzsingisz kán, csak nekik nem jött össze. Ő majd megoldja. Birodalom, amely a Dél-kínai-tengertől az Atlan­ti-óceánig ér, lelki-szellemi erőközpontja a felcsúti stadion, ütere a transz­eurázsiai méretre nyújtott kisvasút leend.

Építésének zászlaját a kínai és kelet-közép-európai orszá­gok jegy­bank­elnökeinek találkozóján bontotta ki, rámutatva, hogy Ma­gyarország és Kína hetven évvel ezelőtt létesített egymással diplomáciai kapcsolatot. „Ez ha nem is világrekord, de előre rangsorol bennünket azon országok sorában, amelyek nem tegnap kezdték fölismerni, hogy Kínának egyszer még lesz világgazdasági és világtörténelmi jelentősége” – mondta nyilván rezzenetlen arccal, mint mindig, amikor olyan földren­gető hülyeségekkel hozakodik elő, hogy abba Árpád apánk lova is belepi­rul.

Tovább
A szerző további cikkei

Levél egy román barátomhoz

Tovább
A szerző további cikkei

Tovább
Élet és Irodalom 2018