Pár hete újságok címoldalán jelent meg a hír, hogy a Dunamelléki Református Egyházkerület egy nyaralót vásárolt Balatonbogláron.1 Az ár nem volt kevés, 1,1 milliárd forint, de illetéket úgysem kellett fizetniük, ez alól az egyházak egységesen mentesülnek Magyarországon. Kérdés persze, szüksége van-e az egyházkerületnek ekkora üdülőingatlanra a magyar tenger partján. A 2022-es népszámlálás adatai ugyanis jelentős csökkenést mutattak az egyházakhoz kapcsolódó hívek számában.

► Pelle János: Molnár Ferenc és a „konvencionális hazugságok”. Joshua Könyvkiadó, Budapest, 2025, 243 oldal, 4200 Ft

Molnárnak meg kellett élnie a boldog és békés asszimilációról szóló álmainak gonosz megcsúfolását. Éppenhogy sikerült kimenekülnie a halálos csapdaként a magyar zsidókra záruló országból. Élete alkonyát a New York-i Plaza Hotelben töltötte, biztonságban, de csalódott keserűségben.

► Csillag István: „Hozott anyagból” és más írások. Kalligram Kiadó, Budapest, 2025, 356 oldal, 4500 Ft

Csillag írásait a látószög különbözteti meg a hasonló témájú publicisztikáktól. Nem ragad le a jelenségeknél, elemzői szempontból mutatja be az egész összefüggés-hálózatot. Hogy Orbán és köre szállodaláncként hasznosítja a főváros legpatinásabb épületeit, az nemcsak önmagában baj, hanem azért is, mert a mesterségesen kialakított monopolhelyzet magasan tartja az árakat a szállodaiparban. A piaci verseny megszűnése következtében emelkednek az építési költségek, a lakások és az ingatlanbérletek ára is. A következmény: „a polgár minden minőségében veszít: mint bérlő, mint építtető, mint kölcsönfelvevő adós, mint adófizető. És veszít mint megtakarító és mint vásárló” (42.).

Orbán Viktor idei kötcsei beszédében megállapította, tavalyi jóslatai beigazolódtak. Oroszország megnyerte a háborút, Ukrajnát pedig éppen most osztják fel három részre. Putyin marad Oroszország élén, hiába szerette volna eltávolítani őt az azóta már megbukott amerikai elnök. A V4-et nemsokára együttes erővel feltámasztják, hiszen már győztek és győzni fognak a vele egyetértők. Az unió gyenge és végóráit éli, a harmincas években várható a teljes felbomlása, hacsak nem fogadják meg az ő tanácsát, és nem alakítják át körkörös szerkezetűvé. Kína egyre erősebb lesz, és aki le akarja erről az egyre hatalmasabb világhatalomról választani Oroszországot, az a lehetetlenre vállalkozik. Más időket élünk, mint korábban, mondta, most nagyhatalmi politizálás zajlik. Nincsenek már mindenkire érvényes szabályok, a nyugati civilizáció amúgy is Közép-Európába húzódott vissza, mert csak itt valósult meg a hit és az értelem egysége.

► Kőbányai János: Háborúk idején. Naplók, ünnepek, nekrológok és vendégszövegek. Múlt és Jövő Könyvkiadó, Budapest, 2025, 334 oldal, 5900 Ft

Az egész világ Gázára figyelt 2023 októberében. A gyász, a megrendülés mellett felhorgadtak a gyűlölet, a bosszú gyilkos indulatai is. Kőbányai az izraeli társadalomban gyökeret vert emberként, de kívülről, közép-európaiként is tekint az eseményekre és az általuk kiváltott reakciókra. Izraeli otthonukban a pedagógus feleség zoomos tanfolyamon tanulja, hogyan készítse fel a gyerekeket a háborúra. A felnőttek ott nem foghatják be gyengéd kezekkel a gyerekszemeket, hiszen bármikor  ellenséges rakéta robbanhat mellettük, a családtagjaik, a szomszédaik mellett.

A Fidesz politikai stílusát mindig egyfajta populizmus jellemezte; egyik emlékezetes szólamuk szerint fő feladatuknak a „keményen dolgozó kisemberek” érdekeinek védelmét tekintették. De milyen ellenségekkel szemben kellett védeniük őket? Orbán személyes legendáriumának alapköve, hogy ő volt, aki „kikergette a szovjet csapatokat”. Jól tudjuk, hogy a kivonulás 1989. június közepén előzetes kormányközi megállapodások alapján zajlott már, de a legendák nem tények alapos ismerete alapján születnek, hanem mítoszok, vágyak és ezekre épülő narratívák táplálják őket, és a szüntelen ismétlés nyomán vernek mély gyökeret a közösségi emlékezetben. Orbán és a Fidesz tehát a rendszerváltás elsődleges végrehajtójaként határozza meg magát, ennek következtében ellenségként számukra először a magukat átmentett szocialisták jelentek meg a velük szövetségre lépő szabad demokratákkal együtt.

► Gervai András: Átvilágítás. Gondolat Kiadó, Budapest, 2025, 348 oldal, 5500 Ft

A legtöbb meglepetéssel a Svájc roppant kiterjedt titkosrendőr­sé­gé­nek tevékenységét Dürrenmatt példáján bemutató rész szolgál. A svájci korrektségről alkotott pozitív előítéleteinket alaposan megtépázza, amikor megtudjuk, hány helyit és külföldit figyeltek meg ebben a semleges országban.

Marguerite A. Peeters: Genderőrület
Ú​​​tmutató a globális mesterterv megértéséhez
Nina Power: Mit akar a férfi?
Szabó Krisztina: Megölték Hippokratészt
Szilvay Gergely: A genderelmélet kritikája
Töprengések az antropológiai forradalomról a feminizmustól a transzneműségig

--------------------------------------------------------------------------------------