Hatalmi szóval

Kenesei István azt írja kitűnő cikkében (Tilt, tűr, támogat, ÉS, 2023/39., szept. 29.), hogy „hatalmi szóval, tehát kormánydöntéssel tiltották be a gender szakokat is, még a magánegyetemeken is”. Így történt. Tanulságos a történteket részletesebben felidézni.

A dolog úgy kezdődött, hogy Nacsa Lőrinc, még az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) elnökeként 2017. február 17-én nyílt levéllel fordult dr. Mezey Barnához, az ELTE rektorához. Ebben tiltakozott az ellen, hogy az egyetemen bevezetik a gender studies (a társadalmi nemek tudománya) oktatását. „Önök, a vezetőség, úgy döntöttek, hogy a magyar társadalom számára semmilyen haszonnal nem bíró, egy politikai korrektségtől megfojtott, tudománynak álcázott, félrecsúszott témával szeretnének foglalkozni mesterképzés keretében. Nem gondoljuk, hogy Magyarország megengedheti magának azt a luxust, amit néhány skandináv ország (...) Szögezzük le, hogy biológiai nemek vannak, nem társadalmi nemek, így az elnevezés is megtévesztő, hamis” (kerdem.blog.hu).

Tehát Nacsa Lőrinc fiatal politikusként úgy gondolta, joga van utasítást adni Magyarország egyik legnagyobb egyeteme vezetőjének a tekintetben, hogy mit oktassanak és kutassanak az intézményben. Mivel pedig az ELTE nevében benne van, hogy „tudományegyetem”, Nacsa nolens volens állást foglalt abban is, mi tekinthető tudománynak, és mi, az ő szavával: „nonszensz őrültség”-nek.

Nacsa Lőrinc levele megírásakor nyilván nem ismerte az Alaptörvény X. cikkét. Ennek (1) bekezdése kimondja, hogy „Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és a művészet szabadságát”, (2) bekezdése pedig azt, hogy „a tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak”.

A politikai hatalom azonban nem tágított céljától, a társadalmi nemek tudományának eltörlésétől a felsőoktatásban. Erről egy kormányülésen döntöttek. Hogy pontosan hogyan, arról nem adtak ki közleményt, mindössze Balog Zoltán EMMI-miniszter nőnapi köszöntőjéből következtethetünk rá: „Az emberek férfinak és nőnek születnek, ezért a kormány nemet mond a társadalmi nemekre, igent mond azonban a változó társadalmi szerepekre” (444.hu).

A központi határozat 2018 nyarán, az oktatói szabadságolások idején jött ki. Ennek értelmében sem az ELTE- n, sem a CEU-n nem indulhat a társadalmi nemek tanulmánya mesterszak. Az indoklás szerint azért, mert, úgymond, „nem volt rá kereslet”. Valójában a politikai hatalom vindikálta magának azt a jogot, ami az Alaptörvény szerint a tudományos közösség konszenzusának jár.

A hatalom nem maradt támogatók nélkül a(z ál)civil szférában. Itt van a világszerte tevékenykedő CitizenGo mozgalom, amely fő céljaként „az emberi élet, a család és a szabadság védelmét” nevezi meg (citizengo.org). Leginkább az LMBTQ „népszerűsítése” ellen küzdenek. Ennek jegyében harcolnak a Disney cég ellen, mert rajzfilmjeikben néha meleg karakterek jelennek meg, és bojkottot hirdettek a Lego játékgyár ellen is. Levélben követelték tőlük egyik játékuk visszavonását, mert, bár a bábuk ugyanabból az öntőformából kerültek ki, aktivistáik éles szemmel transzneműként azonosították a sötétlilákat.

A citizengósok éberen figyelték az ELTE tevékenységét is. 2021. június utolsó szerdáján például telefonterrort indítottak az egyetem ellen, mivel a BTK Instagram-oldalán szerintük „tudománytalan képtelenségek” jelentek meg, például: „A nemi identitás vagy megfelel az ember születési nemének, vagy nem.” A CitizenGO közölte híveivel az ELTE rektorának, a BTK dékánjának és más egyetemi vezetőknek a telefonszámát, e-mail-címét, és arra buzdította őket, hogy személyesen tiltakozzanak az Instagram-oldalon megjelentek ellen. Az ELTE vezetői nem bírták sokáig a telefonterrort, levetették az inkriminált szöveget az Instagram-oldalukról.

A politikai hatalom gyakorlói – a híveik egyre nagyobb tömegét elvesztő keresztény egyházakkal együtt – tehát harcot hirdettek Magyarországon a genderszemléletű tudományos kutatás és eredményeinek oktatása ellen. Pillanatnyilag ők látszanak győztesnek. De ez nem marad feltétlenül így. Érdemes egy pillantást vetni keletre, egy szomszédos ország joggyakorlatára. Romániában is történtek kísérletek a gendertudomány betiltására az oktatáson belül. 2020-ban azonban született ott egy alkotmánybírósági döntés, amelynek értelmében ez sérti a vélemény és a tudományos nézetek szabadságának alkotmányos elvét. (Elhangzott Varga Attila romániai alkotmánybíró hozzászólásában az Alkotmánybíráskodás a Kárpát-medencében című konferencián a Károli Gáspár Református Egyetemen, 2023. szeptember 29-én.) 

Talán nekünk is az alkotmánybírákhoz kéne fordulnunk.