Egyetemvárosok

VISSZHANG - LXVIII. évfolyam, 2. szám, 2024. január 12.

Igaza van Kenesei Istvánnak (A kapkodás éve, ÉS, 2023/51–52., dec. 21.), „az egyetemek finanszírozása nem követte az inflációt”. Kivételek mégis akadtak, a „bevett egyházak” fenntartásában működő intézmények. Az ő esetükben sem feltétlenül az oktatói bérekre vagy a kutatástámogatásra kell gondolni, hanem cementre, malterre, kampuszépítésre gavallérosan odaajándékozott közpénzekre.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem kampuszt épít a Bródy Sándor és a Szentkirályi utca környékén. Ezt mondhatjuk így, kijelentő módban, hiszen láthatólag sem az egyetem, sem a kormányzat illetékeseit nem zavarja a kerületi lakosok tiltakozása. Elég egy jogszabály-módosítás, és nyugodtan ledózerolhatják a rádió volt épületeit, elszállíttathatják a sittet, építkezhetnek, és kész. Arról nem esik szó, miért is van szükség egyáltalán erre, hiszen az 1992-ben alapított Pázmánynak van, vagy legalábbis volt már kampusza. 1994-ben adták át Piliscsabán a Makovecz Imre tervezte épületet, amelyet a korabeli sajtó a nemzeti organikus művészet kimagasló remekeként ünnepelt. Időközben kiderült, hogy az épület fűthetetlen, beázik, penészes és dohos. A hallgatók lábbal szavaztak, eszükben sem volt egyetemre járva a zsúfolt helyközi buszokon utazgatni. A Pázmány egyre több egysége talált magának bérelt helyet a fővárosban, így született végül a döntés az új kampusz építéséről. A Makovecz-ház eladósorba került, de senki nem jelentkezett rá, így drága pénzen őrzött kísértetkastélyként díszíti tovább a pilisi dombokat. Az egykori döntés duplán megbosszulja magát: nemcsak a használhatatlan épületegyüttes őrzése kerül pénzbe, hanem az új kampusz építése is.

A Józsefvárosban épül tehát a katolikus egyetemváros, a szomszédos Ferencvárosban pedig már kiírták a pályázatot református párjának megtervezésére. A Markusovszky téren építik fel az új épületegyüttest, amelyet a felekezeti sajtó „befektetés a jövőbe” néven ünnepel. A kormány már 2023-ban 90 milliárd forint közpénzt utalt a projektre (portal.kre.hu, dec. 19.).

Feltehetjük a kérdést, mi szükség van felekezeti egyetemekre egy, a 2022-es népszámlálás adatai alapján erősen szekularizálódott országban? Csakugyan fontos ennyi közpénzt költeni az ifjúságnak „az egyetemes keresztény erkölcsi és szellemi értékek, valamint a bibliai ige szellemében” való nevelésére? Mára már belátható, a magukat vallásosnak tekintők országos szinten milliós nagyságrendű csökkenését nem állította meg sem ennek a két – már krisztusi korba jutott – egyetemnek három évtizedes működése, sem a közoktatás jó részének egyházi kezekbe juttatása.

És végül egy szerény kérdés: a KSH adatai szerint többségben levő, magukat sem katolikusnak, sem reformátusnak, sem hívőnek nem tartó magyar állampolgárok közös pénzéből miért nem a mindenki számára hozzáférhető állami egyetemeket támogatják, fejlesztik?

A szerző további cikkei

LXVIII. évfolyam, 16. szám, 2024. április 19.
LXVIII. évfolyam, 14. szám, 2024. április 5.
LXVIII. évfolyam, 13. szám, 2024. március 28.
Élet és Irodalom 2024