Illyés, a szerkesztő
Horváth István: Szerkesztő a vészkorszakban. Illyés Gyula és a Magyar Csillag. Múlt és Jövő Könyvkiadó, Budapest, 2014, 255 oldal, 3700 Ft
Horváth István: Szerkesztő a vészkorszakban. 2. Levelek Illyés Gyulához 1935–1945. Múlt és Jövő Könyvkiadó, Budapest, 2016, 161 oldal, 3500 Ft
Illyés szerkesztőként megpróbálta elsimítani az irodalmi élet egységét megbontó népi-urbánus ellentétet azzal, hogy mindkét táborból kért fel szerzőket. A szerkesztés munkáját megnehezítette, hogy a második zsidótörvény értelmében a 6%-ot nem haladhatta meg a publikáló szerzők között a zsidók aránya. Illyés ennél sokkal több helyet juttatott nekik a lapban, jogosan mondta több évtizeddel később egy interjúban: „A folyóirat – még utolsó megjelent számának is – huszonegy munkatársa közül csaknem minden harmadik zsidó volt; 1944-ben a szenvedés és halál mélységeiből e folyóirat borítólapja mutatta fel Halász, Pap, Radnóti, Sárközi, Szerb, Vas, Zelk nevét”.
Kettős arckép
Kőbányai János: Kertész-napló, Saul fia-napló. Múlt és Jövő Kiadó, Budapest, 2016. 120 +123 oldal, 3200 Ft
Az anya tekintete
Chaja Polak: Salka. Egy anya portréja. Fordította Gera Judit. Park Könyvkiadó, Budapest, 2016. 235 oldal, 3490 Ft