KERÍTÉSTŐL KERÍTÉSIG

PÁRATLAN OLDAL - LX. évfolyam, 28. szám, 2016. július 15.

Orbán Viktor miniszterelnök Schäub­le német pénzügyminiszter, Ivan Krasz­tev bolgár politológus és mások után tizenkettedikként szólt hozzá a Frankfurter Allgemeine Zeitung Európa lehetséges széteséséről szóló eszmecseréjéhez.

Patetikusan indít, arról beszél, mennyire élénkek benne azok a felemelő érzések, amelyek Kohl oggersheimi otthonában s Adenauer rhöndorfi szobra láttán fogták el. Ennek szellemében érez magában „elég becsületességet és bátorságot”, hogy szembenézzen az Európai Unió jövőjével, melyet napjainkban a migránsválság és a pénzügyi fegyelem hiánya fenyeget leginkább. Emlékezteti német olvasóit arra, hogy 1989-ben „mi, magyarok” bontottuk meg az Európa két részét elválasztó kerítést, s ezzel mindenki másnál többet tettünk a német egységért. „Ha valakinek, nekünk van erkölcsi alapunk arra, hogy megmagyarázzuk német barátainknak”, miért is húztunk fel a déli határokon 2015-ben egy újabb kerítést, amikor „naponta több tízezer migráns” lépett országunk földjére. Ezzel is példát mutattunk Európának, hiszen „az Európára nehezedő migrációs terhet nem szétosztani kell, hanem megszüntetni”.

Egyébként pedig nem kívánunk részt venni a „népvándorlás” által a kontinensre került emberek befogadásában, hiszen nekünk több százezer roma honfitársunkat kell bevezetnünk a munka világába. Magunk akarjuk meghatározni, kivel élünk együtt, van nekünk tizenhárom saját kisebbségünk, és a budapesti katolikus bazilikától alig kőhajításnyira egy zsinagógánk is.

Orbán egyébként hisz az európai gondolat reneszánszában, és minden erejével dolgozni fog annak megvalósításán.

Majd nézhetjük a rácsokon keresztül.

A szerző további cikkei

LXVII. évfolyam, 2. szám, 2023. január 13.
LXVII. évfolyam, 2. szám, 2023. január 13.
LXVI. évfolyam, 48. szám, 2022. december 2.
Élet és Irodalom 2023