► Bikácsy Gergely: Vad Mecsek 1944. Cserépregény. Múlt és Jövő Könyvkiadó, Budapest, 2022, 166 oldal, 3200 Ft

Különös könyv ez, szövegrészei néha mintha összeállnának egy kirakós játékká, de mégsem alkotnak teljes képet. A szereplők, még ha valóságos személyek nevét viselik is, nem azonosíthatók velük. Gerézdi Rabán – Rabanus barát – bizonyos vonásaiban egyezik a neves reneszánszkutatóval, más tekintetben nem is hasonlít rá. Távolról még Fülep Lajos, Itália nagy ismerője, a tudós és zengővárkonyi lelkipásztor is felbukkan a könyvben, humanista latinsággal említve.

Szergej Geraszimov: Harkivi napló – Feljegyzések egy ostromlott városból

Jeva Szkaliecka: Nem tudod, mi a háború – Egy ukrán kislány naplója

Romsics Ignác – Rácz András – Fedinec Csilla: Az orosz–ukrán konfliktus történelmi háttérrel

Sz. Bíró Zoltán: Putyin háborúja

► Pléh Csaba: Árnyak. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2023, 505 oldal, 5999 Ft

A mostani könyv a személyes jelenlétben különbözik a korábbiaktól, saját magáról, családjáról is ír benne a szerző. Az előszóban megemlíti, hogy ez a kiadó igazgatójának javaslata volt, köszönet érte. Hajdani évfolyamtársai Pléht így jellemezték: „Csaba hallgatott, és mindent tudott.” Az alapos nyelvtudáson alapuló erudíció, a kritikai gondolkodás és a kreativitás tudományos viták hősévé avatták őt, de személyes életébe csak keveseket engedett be.

Most viszont megtudjuk, honnan indult el a tudományos világ csúcsaira vezető útjára. Kiderül, hogy első generációs értelmiségi, szegény családból származott, szülei korán elváltak egymástól. Kisgyermekként megtanult olvasni, az iskolában kitűnő tanuló volt. Szerencséje volt az iskoláival és önművelésre ösztönző tanáraival is.

NEM egyenlő
“So far so good”
Roxane van Iperen: Nővérek Auschwitzban
Kopócsy Anna: Új nyolcak

► Tóth Szergej: Tünettan és identitás. Szemiotikaközeli albumkönyv. AJ Téka Kiadó, Szeged, 2022, 321 oldal, 3990 Ft

Oroszországban mintegy száz éve a cárok emlékművei adtak helyet a forradalom vezéreinek, a Szovjetunió széthullása után viszont ezek kerültek a szobortemetőkbe. Ha figyelmesen végignézünk a budapesti Kossuth tér szobrain, megérjük, milyen múltat és jövőt vízionál magának és mindannyiunknak a mai politikai elit. 

A nyelvi manipuláció olcsóbb a köztérinél, és talán hatásosabban is szolgálja az identitásformálást.