Kovács Zoltán

Mindennap ugyanabban az időben, délután négy óra körül kanyarodom a nyolcadik kerületi Rezső térről a Delej utcára, az utca egy szakasza a Heim Pál kórház hátsó bejárata. Itt hozzák-viszik a beteg gyerekeket, a környéken parkolnak a halálra rémült szülők, akik biztató szóra várva állnak a kórházi folyosókon órák hosszat, ezért aztán a fővárosi parkolóhatóság büntetési-beszedési rátája a környéken jelentősen meghaladja a fővárosi, az országos, sőt, alighanem az európai átlagot. És itt dohányzik a kórház népe reggeltől estig, itt a kijelölt dohányzási hely.

Tovább

Tovább

Közokirat-hamisítás gyanúsítottjaként hallgatta ki a rendőrség Tóth Miklóst, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánját – értesült a Népszabadság. A rendőrség a lap érdeklődésére annyit közölt, hogy szabadlábon hagyása mellett kihallgattak egy T. Miklós nevű férfit a korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztály nyomozói, aki egyik fővárosi egyetem vezető beosztású tisztségviselőjeként tavaly júniusban három hallgató elektronikus leckekönyvébe valótlan érdemjegyet írt. (Nem mellékesen: Tóth Miklós Schmitt Pál plágiumügyében is feltűnt, sietve közölte: nincs ok feltételezni, hogy az a bizottság, amely elbírálta Schmitt doktoriját, megalapozatlan döntést hozott volna. A tudomány magára még adó ismert embereinek nyomására a testnevelési egyetem vezetése úgy döntött, vizsgálóbizottságot alakít, ennek Tóth maga is a tagja volt. A Schmitt-botrány kellős közepén a MOB alelnökévé választották.)

Tovább

Tovább

Tovább

A kormányportálon tavaly július 27-én megjelent tájékoztatás szerint a Fidesz vezette kormány olyan törvényjavaslatot nyújt be a parlamentben, amely az országgyűlési választásoknál bevezeti az előzetes választási feliratkozást. „Erről szeptemberben dönt a parlament” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök Kossuth rádióbeli nyilatkozatában, és kifejtette, hogy a javaslat szeretné megvédeni a közügyek iránt kevéssé érdeklődő állampolgárt a fölösleges zaklatástól. „Nem kell zargatni, akit nem érdekel.” Hozzátett még valami zavaros eszmefuttatást, hogy, „eddig az állam állította össze a választói névjegyzéket, de ezt most megfordítják, így aki a választásokon részt akar venni, annak fel kell iratkoznia, és ha ezt megteszi, akkor a jelöltállítás első pillanatától kezdve minden információt, ajánlástevési lehetőséget megkap”. Aki pedig nem akar részt venni, az kívül marad ezen, és őt nem fogják „zargatni” választási akciókkal. Hogy ez a regisztráció egyben a választójog szűkítését jelenti, mert fölösleges adminisztrációs lépcsőt épít be, arról Orbán nem beszélt, ezzel szemben többször aláhúzta, hogy az állampolgárt meg kell védeni a fölösleges zargatástól.

Tovább

Tovább

Lógjon! – ezt kiabálta a parlamentben 2010 nyarán egy képviselő Meggyes Tamás mentelmi jogával kapcsolatban. A képviselő ezt nem tagadta, mint kifejtette, a mentelmi jog felfüggesztésére tett megjegyzést, ezért kiabálta, hogy „függesztődjék fel, azaz lógjon”. Hozzátette, hogy a bekiabálás „klasszikus parlamenti műfaj”, és pártja nem bünteti „a radikalizmust, a szókimondást, a humornak ezt a formáját”.

Nemrégiben egy szélsőjobboldali csoport tagjai megálltak egy békásmegyeri templom kerítése mellett, és karlendítéssel rasszista szövegeket ordítottak. A rendőröknek azt mondták, hogy a kerítés magasságát akarták megmérni a karjukkal. Nem lett belőle ügy.

Tovább

Tovább

Tovább

Beszéljünk a képmutató arroganciáról, itt van mindjárt a Professzorok Bat­thyány Köre pécsi csoportjának nemrégi nyilatkozata, amit a Hallgatói Hálózat februári tüntetéseivel kapcsolatban adott ki: „(a professzorok csoportja) aggodalommal figyeli a PTE Bölcsészettudományi és Természettudományi Karán a Hallgatói Hálózat által február 11–12-re tervezett »Szabadegyetem« rendezvényt. A HaHa egy senki által meg nem választott, a hallgatók képviseletére fel nem jogosított csoportosulás, amelyről rövid idő alatt kiderült, hogy külföldről támogatott politikai erők játékszerévé vált. (...) Reméljük, hogy azok az oktató kollégák, akik a Hallgatói Hálózat mozgalmához csatlakoztak, felismerik a helyzet fonákságát, és céljaikat nem a diákság hátára felkapaszkodva, egy illegitim szervezet útján próbálják meg elérni.” (Pécs, 2013. február 7.)

Tovább

Tovább

Kormánypárti képviselő nyilatkozik a televízióban, rendkívül elégedett: olyan törvényjavaslatot tervez benyújtani, amelyik rögzíti a kormány nemrég hozott tízszázalékos rezsicsökkentő intézkedésének a tényét, és azt, hogy a szolgáltatók a számlákon mutassák ki, mégpedig fogyasztóra lebontva, „hogyan valósult meg a rezsicsökkentés”. A képviselő szerint azért kell törvénybe foglalni ezt, mert így magasabb szintű jogszabály rögzíti az intézkedést, és semmiféle kibúvóra nem lesz lehetőségük a szolgáltatóknak, és az esetleges átterhelési gondolatok is „el fognak illanni”. A politikus elmondta, a törvényt kivételes sürgősségi eljárásban akarják elfogadni az Országgyűlés tavaszi ülésszakán.

Tovább

Tovább

Tovább

Áder János köztársasági elnök ünnepi beszéde után érdemes volna elgondolkodni, hogy a továbbiakban egyáltalán van-e szükség az újévi elnöki köszöntőre. A kérdés föltehető egyszerűbben is: mindenképpen kell-e beszélnie olyan embernek, akinek szemmel láthatóan semmi gondolata nincsen az ország aktuális ügyeit illetően, csak üres tekintettel néz a kamerába. Szilveszteri produkciójáról a legtöbb jó, ami elmondható, hogy legalább nem járkált föl-alá egyszerre vagy három nagyméretű teremben, mint hivatali elődje. Ugyan miről is beszélt volna, de főképp, kinek? 

Tovább

(Az év közéleti fotója sorozat: A kormányfő fiatalokkal találkozik az Ötkert nevű romkocsmában. Forrás: Orbán Viktor Facebook-oldala)

Tovább

Tovább

Egy hét eleji hír szerint hamarosan a rendszerváltás utáni legsúlyosabb tandíjtervezet kerül a kormány elé: az MTI úgy értesült, hogy a humántárca javaslata alapján jövőre harmadára csökkenne az állami teljes ösztöndíjas, vagyis a százszázalékosan finanszírozott egyetemi helyek száma, a mostani 27 250 helyett 10 480-an vehetnének részt ebben a képzési formában. Ugyanakkor az előterjesztés szerint az ideinél csaknem tízszer több, 46 330 részösztöndíjas helyet osztanának szét a felsőoktatási intézmények között, de ez a lényegen túl sokat nem javít, mert épp ez a képzési rendszer bukott meg az idén. E finanszírozási formában ugyanis a képzés költségeinek felét a hallgatók, a másik felét az állam állja, viszont a részösztöndíjasoknak ugyanúgy alá kell írniuk a magyarországi munkavállalásra kötelező hallgatói szerződést, mint azoknak, akik nem fizetnek: tehát képzési idejük kétszeresét kell idehaza ledolgozniuk. Nem meglepő, ha az így meghirdetett helyeknek mindössze alig több mint egyharmadát sikerült feltölteni.

Tovább

Tovább
Élet és Irodalom 2024