Tanévkezdő kaleidoszkóp

PUBLICISZTIKA - LXVII. évfolyam, 34. szám, 2023. augusztus 25.

Bevallom, gyerekkoromban sose örültem, amikor kaleidoszkóppal kedveskedtek nekem: nem értettem, mi a pláne a csőbe illesztett színes üvegdarabok forgatásával előálló alakzatok félszemmel való nézegetésében. Ezzel szemben azok a dirib-darabok, amelyeket itt próbálok felvillantani, remélhetőleg a végén egységes képbe fognak illeszkedni – legyen az bármilyen szomorú is. Az elmúlt pár hónap egyetemi-tudományos híreiben nehéz találni egyetlen irányvonalat, bár már az is meglepő, hogy a nyár tele van egyetemi hírekkel, hiszen máskor az egyedüli izgalomra okot adó esemény a „vonalhúzás”, azaz a felvételi létszámokról való döntés volt – ami legalább olyan életbevágó volt az intézményeknek, mint az oda bejutni vágyakozó diákoknak, hiszen a finanszírozás, következésképpen az oktatók állása is attól függött, a magasságos minisztérium milyen szakra melyik egyetemen hány fő állami ösztöndíjas, illetve fizető hallgatót engedélyez, sokszor önkényesen szabva meg a létszámokat.

„Vegyünk magunknak hallgatót!”

Ami az idei felvételiket illeti, ez sokaknál megrezegtette a biztosíték áramköreit és csak azért nem vágta ki, mert bár ilyen csekély (200 alatti!)  pontszámokkal, azaz tudással egy átlagos gimnáziumba is alig lehetne bekerülni, de hála az emiatti nagy létszámoknak, legalább az új tanév pénzügyileg rendben lesz.[1] Ha a sikeres felvételi szezont aszerint mérjük, hányan jutottak be, akkor egyetérthetünk Hankó Balázs államtitkárral, hogy „az elmúlt tíz év legjobb felvételije a mostani.”[2] De alaposabb elemzésekkel egyrészt a létszámok is más fénybe kerülnek, másrészt a felvételi eredmények sem adnak okot a bizakodásra, miszerint „a felvettek nagy része várhatóan diplomát is szerez, ugyanis az egyetemekkel olyan minőségi és teljesítmény-elszámolási rendszert alakítottak ki, ami csökkenti a lemorzsolódást és segíti a diplomaszerzést.”[3] Mert a 40%-os érettségi és a csupa 2-es érdemjegy a felvételi tárgyakból, amiból egy 180 alatti pontszám kijön, aligha garantálja, hogy a ma még boldog új egyetemista nem bukik ki az első vizsgaidőszakban.

            Persze mindez annak köszönhető, hogy a felvételikben nagyobb önállóságot kaptak az intézmények, amelyek tisztában voltak vele, hogy a több hallgató több támogatást, illetve bevételt jelent, tehát nem kérték a központilag amúgy is eltörölt nyelvvizsgát és leengedték a ponthatárokat, amihez az oktatási kormányzat készségesen asszisztált, mert az utolsó pillanatban úgy döntöttek, hogy megemelik az idei létszámkereteket. Azért mondom, hogy az utolsó pillanatban, mert júniusban sok dékán még pánikban volt, hiszen azt a hiteles információt kapták, hogy radikálisan csökkentik egyes szakok létszámait. De hát ez csupán a mindennapi kapkodás egyik illusztrációja.

            Az oktatáspolitikának pedig direkt jólesik a bírálat, mert az államtitkár maga is átvette a vitát helyettesítő bolsevik stílusú replikát, ugyanis Tusványoson ezt nyilatkozta: „Sok támadás éri a magyar felsőoktatást, ami azt jelenti, hogy jó irányba megyünk”.[4] És a tudósítás szerint még hozzátette: „ha ma valaki diplomát szerez, 36 nap alatt elhelyezkedik, ha ma valaki diplomát szerez, az másfélszeres bérszorzó. Azt kell mondjam, nem rossz modell az, amit összepakoltunk. Ezt a viszonylag összetett, komplex rendszert néhány év alatt sikerült egészen jó irányba továbbvinnünkennek A Kulcsa [így, kiemelve – a Telex megjegyzése, K.I.] a modellváltás volt, amikor vagyonkezelői alapítványokba szervezték ki az egyetemeket.” Lehetséges lenne, hogy az államtitkár úgy gondolja, a diploma azért biztosít gyors és jövedelmező elhelyezkedést, mert végrehajtották az ún. „modellváltást”? És akkor az ELTE vagy a BME diákjai mind munkanélküliek maradnak? Nem hiszek a szememnek, hogy egy friss professzor mivel képes érvelni…

            Látjuk tehát, hogyan kell hallgatót venni, hogy eltartsuk az egyetemet. De van, amikor más miatt veszünk hallgatót. Már tavaly is megírtam, hogy a Mathias Corvinus Collegium orbitális ösztöndíjakkal csábít társadalomtudományi doktoranduszokat, hogy saját köreikből társtémavezetőt kijelölve az MCC urainak kedves témák és ideológiák felé irányítsa őket.[5] Körlevelük az idén is megérkezett minden érintett doktori iskolába, akár 600 ezer Ft havi támogatást igérve a sikeres pályázóknak, amikor a jelenlegi állami ösztöndíj lényegében évfolyamtól függően 140e, illetve 180e Ft lehet.[6] Tavaly az egykori „Foxi-Maxi” esti egyeteméhez hasonlítottam az MCC tanügyi programját, pedig a Rákosi-időkben működött Gorkij-iskolával is rokonítható az a törekvése, hogy az általános iskolásoktól a gimnazistákon át a teljes egyetemi vertikumból toborozzon diákokat. És ugyanúgy állami forrásokat, tehát közpénzt térítenek el az egy pártot, illetve vezért szolgáló gondolatrendszer indoktrinálására, és ugyanúgy a saját utánpótlásukat akarják így biztosítani, mint akkor. De legalább ezt annakidején nyilvánosan képviselték és mondták ki, míg ma csupán annak örülhetünk, hogy akik mindezt ellenzik, azokat nem viszi el a rendőr.

Rektorok a ringlispílen

Csak kapkodjuk a fejünket, mi minden történik ebben az uborkaszezonben a rektorok körül. Miközben a radar alatt több rektort is kineveztek, például a Milton Friedman, illetve a Neumann János Egyetemen, olyanokat, akiknek egyetlen külföldi publikációjuk sincs, de magyar nyelvű munkásságuk is alig észrevehető,[7] máshol nagyobb port ver föl egy ilyen esemény. A sort időrendben a Tokaj-Hegyaljai Egyetem (THE) komoly következményekkel járó kuratóriumi ülése nyitotta meg, amelyen az erősebb akarat győzedelmeskedett.[8] Mint azóta kiderült, tényleg csak az akaratról és nem a rektor személyéről volt szó, hiszen alig két hónap múltán a konfliktus forrásaként megjelölt mb. rektort, az oktatók ellenszenvét rég kivívott Horváth Ágnest felmentette ugyanaz a testület, amely a szenátusi többséggel (és Stumpf elnökkel) szemben megbízta.[9] Vagyis Stumpf, és nem az általa javasolt rektor volt az útjában a testület új elnökének, Waberer Györgynek, aki menedzsernek lehet, hogy elsőrangú, de akadémiai múltja a nullához közelít, a kuratórium többi tagjához hasonlóan, ami még plasztikusabban mutatja, hogy a THE esetében nem egyetemről, hanem üzleti vállalkozásról van szó.[10] Mivel két olyan aktor van itt érintve, akik a kormányfő jóvoltából kerültek minden pozíciójukba, az eljárás engem Kádár személyi politikájára, az embereivel való „sakkozására” emlékeztet.

            Ma már nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Corvinus rektora a tavaly decemberben indult „vizsgaügy” miatt mondott le, nem pedig, mint nyilatkozta, az inflációkutatás és egy jobb ajánlat csábította el.[11] Erre a protekciós eljárást kifogásoló Ádám Zoltán docens a 444-nek adott hosszú interjújából következtethetünk, amelyből kiderült: Takáts Előd közvetlenül érintett volt a botrányos esetben, emiatt fegyelmi felelősségét is megállapították, jóllehet az utóbb mb. rektorrá tett helyettese, Szabó Lajos végül mindenkit felmentett.[12] Kötve hiszem, hogy ilyen előzmények után a pár héttel korábban még az egyetemmel kapcsolatos terveiről nyilatkozó rektor hirtelen ráébredt volna, milyen kevés ideje jut a szakmájára. Ádám nemcsak az etikai vizsgálatot indította el, de annak szerinte indokolatlan lezárása miatt bírósághoz fordult, mintegy felidézve Kohlhaas Mihály történetét – bár reméljük, hozzá hasonló áldozatot nem kell hoznia az igazáért.

            A legnagyobb – és folyamatos – figyelmet a Zeneakadémia rektorválasztása kapta az elmúlt két hónapban, elsősorban az Index jól informált munkatársa révén.[13] Az LFZE szenátusával történt februári egyeztetést figyelmen kívül hagyó pályázati szöveget csak július 3-án publikálták, majd miután túl sokan háborodtak fel, hogy egyetlen szakma művelőinek szólt, pár hét múlva egy módosított szöveg került ki – egy másik portálra, miközben az első kiírást elfelejtették visszavonni.[14] Ezt Kutnyánszky Csaba észrevette és a határidő napján személyesen nyújtotta be pályázatát a minisztériumban, s ezután még aznap eltűnt az eredeti szöveg a honlapról.[15] Ha nem is hírportálos frissességgel, de az ÉS is követte az eseményeket, főleg az elvi kérdésekre, köztük a miniszter vélt és valós jogosítványaira koncentrálva. Lapzárta után került nyilvánosságra, hogy a szegedi zeneszerző Tóth Péter adta be a pályázatát az új kiírásra.[16]

            A híradások alapján eleinte úgy tűnt, a főszereplő a korábbi konfliktusa miatt revansra vágyó Keller András, akit Csák János azért támogat, hogy az ő révén LFZE-t is betuszkolja egy alapítványba.

Ám időközben az addig mellékszereplőnek vélt Magyar Művészeti Akadémia zenész elnőke, Vashegyi György is felbukkant, mint tárgyaló- és levelezőpartner, miután Csák bejelentette, hogy Keller mellett vele is beszélt, illetve nyilvánosságra hozták két levelét, melyet az MMA zenei tagozata tagjainak írt először elmagyarázva, őket miért nem vonta be a tárgyalásokba, utána pedig megfenyegetve őket, mert kiadták a levelét.[17]

            Bár a múltkor arra alapoztam az időközben valóra vált új pályázat kiírására tett jóslatomat, hogy Keller politikai kapcsolatait tekintve nem olyan súlyos személyiség, mint az SZFE ügyét kiprovokáló Vidnyánszky, nem vettem észre, hogy a Zeneakadémia ügye mögött egy másik sértett fél is megtalálható, és ez maga Vashegyi, akit oktatói pályafutása alatt nem terjesztettek fel professzori címre. Ugyan doktorátusa neki sem volt, de Kossuth-díja alapján akár alkalmas is lehetett volna rá. Mindenestre most, hogy meg kell válnia az MMA elnöki székétől és mint közismert, szereti gyűjteni a pozíciókat, üres kapacitásainak már nem az amúgy elinflálódott egyetemi tanári stallum felelne meg a legjobban, hanem az átalakuló alapítványi egyetem kuratóriumi elnöki tiszte. Nyilván ezért ment egyedül tárgyalni a miniszterhez, hiszen az MMA zenésztagjai között ott vannak az LFZE oktatói is, akik már többször kinyilvánították tiltakozásukat az alapítványosítás ellen.

            Most már elkerülhetetlenül politikai ügy lett a rektori pályázatból, amelyben a sajtó jórészt lövészárkok szerint cikkezik az ügyről. [18] A miniszter, Vashegyi, Keller és a többiek  kritikájának a legfőbb pontja, a Zeneakadémia alacsony oktatási színvonala, amelyet az intézmény a közleményével és a társegyetemek nyilatkozataival próbál ellensúlyozni,[19] illetve állítólagos rossz nemzetközi teljesítménye, amit azonban könnyű egy olyan kontextusba helyezni, amely a kritikusok öngóljával ér fel, mint alább látni fogjuk.

            Az SZFE is kiesett már a figyelem homlokteréből: mind „modellváltó” rektoruk, Rátóti Zoltán (egészségügyi okokból történt) lemondása, mind Szarka Gábor kancellár távozása fölött gyorsan napirendre tértek,[20] pedig úgy hírlik, az utóbbi eset nem volt konfliktusoktól mentes. A rektori pályázatot június 6-án 30 napos határidővel írták ki, ám akkor senki nem vette észre, hogy a pályázati feltételek között ez a passzus is szerepel: „Egyetemi tanári vagy egyetemi docensi munkakörben foglalkoztatható vagy … magas állami kitüntetéssel – különösen Kossuth-díj -, középdíjjal – különösen Kiváló Művész, Érdemes Művész – rendelkező személy.”[21] Ami azért is furcsa követelmény, mert egyrészt az SZFE-nek csak egyetemi tanár lehet a rektora, docens nem, másrészt ha ma még csak a kitüntetése van meg, de a professzori címe nem, akkor szintén nem nevezhető ki, ld. Keller András expressz eljárását, hogy időben célba érjen a Zeneakadémián.

            Nyilván nem volt (kölcsönösen megfelelő) jelentkező, mert – szintén elkerülve a sajtó figyelmét – július 24-én ugyanazt a pályázatot újra megjelentették, azzal az apró különbséggel, hogy most már nem határozott, hanem határozatlan időre szólna a nyertes oktatói (de persze nem rektori) kinevezése. Szarka lemondása az első pályázat határideje és a második kiírása között történt, ami elég okot ad a találgatásokra. Az már csak technikai furcsaság, hogy akár szeptember 1-vel is kinevezhetőnek vélik az új rektort, noha az augusztus 24-i beadási határidő után mindössze egyetlen hét állna rendelkezésre, hogy megejtsék a szenátus ülését, amelyen rangsorolják a jelölteket, döntsön a kuratórium a bárhányadik helyre sorolt jelölt mellett, felterjessze a miniszternek, aki az államfőnél eléri, hogy ne csak aláírja a kinevezést, de fogadja és át is adja az okmányt neki. Mintha egy gyorsított filmet néznénk…[22]

            De itt szerepel először rektori pályázatban a kitüntetés mint (diszkriminatív) feltétel, s gondolom, Csák miniszternek ez adta az ötletet, hogyan lehetne még kedvezőbb helyzetbe hozni saját jelöltjét a Zeneakadémián a július 21-i második pályázat révén. Annyit azért sikerült elérnie, hogy most már nemzetközi figyelem is kíséri az ügyet a Times Higher Education cikke jóvoltából.[23]

A siker titka

Az biztos, hogy az alapítványosodás szabad kezet adott az intézmények gazdasági ügyeinek intézésére. Nyilván ennek volt köszönhető, hogy a győri Széchenyi István Egyetem megvásárolta a veterán futballista Dzsudzsák Balázs gyakorlatilag veszteséges egészségügyi cégét, noha ilyen irányú képzése, tevékenysége nincsen. De volt felesleges (?) 370 milliója és (akkor még) Szijjártó külügyminiszter személyében a focistával baráti viszont ápoló kuratóriumi tagja.[24] Az ilyen üzletek ellenőrzésére lenne hivatott a volt budapesti főpolgármester Tarlós István vezette felügyelőbizottság. és ha minden kötél szakad, van még egy ún. vagyonellenőr is. Csakhogy ha mindenki rábólint az ügyletre, akkor nincs tovább: a közpénzből finanszírozott magánegyetem azt vásárol vagy ad el, amit akar, amint azt jó két éve megjósoltam.[25]

            Látjuk, hogy az állami béklyóktól mentes gazdálkodásnak sokan örülnek, de nem értjük, az úgymond „sikeres modellváltás” miért nem tükröződik az egyetemek eredményességében. Egymás után érkeznek ugyanis a rangsorok és bennük a magyar intézmények többnyire elkeserítő helyezései. A QS jelentésében egyetlen egyetem van, amely (csekély mértékben) javított a helyezésén: mindegyikük, beleértve a relatív legjobbat, a szegedit is, a 600-as szint alatt van, de például a távozó rektora által dicsért Corvinus igen sokat romlott: a QS-ből látható, hogy 2012 óta az 550. helyről az 1100. körülire esett vissza.[26] A rangsorokkal persze sok gond van, erre hazai szakértők is felhívták már a figyelmet.[27] Viszont egy másik friss rangsor, a „sanghaji” vagy hivatalos nevén az ARWU is ugyanazt a négy egyetemet hozta ki a legjobbnak, mint a QS.[28] Az ő sorrendjük: ELTE, Semmelweis, Szeged és BME – és mögöttük senki, vagyis náluk csak ők négyen vannak jegyezve a legjobb 1000 versenyében.[29] Jelzem, csak két kekva-egyetem van köztük, a másik kettő állami.

            Ha már a rangsorok kerültek szóba: felhívnám a KIM urainak a figyelmét, hogy a QS szakmai listáiban, ahol a minisztérium és önkéntes szószólói szerint a Zeneakadémia rosszul szerepel, mert most„csak” a második 50 közé tudott bekerülni, ugyanebben az előadóművészeti (performing arts) rovatban sehol sem látható a Színház és Filmművészeti Egyetem, de a képző- és iparművészeti (art and design) oldalon sem látni sem az (állami) Magyar Képzőművészeti Egyetemet, sem az új modelljére és nemzetközi beágyazottságára oly büszke MOME-t. Nos akkor mi is a baj a Zeneakadémiával, az egyetlen művészeti képzőhellyel, amelynek sikerült az ezernyi intézményből kilistázott kb. 300 legjobb között előkelő helyezést elérni? Miért nem a többieket piszkálják?

A magyar modell

Cseh tudósok a napokban egy petíciót kezdtek körözni, mert az eddig akadémiai fennhatóság alatt, illetve nagyfokú önállósággal működő kutatóintézeteiket egy törvényjavaslat lényegében alapítványi formába öltöztetné át megfosztva őket eddigi autonómiájuktól, azaz önkormányzati jogaikról, az új tulajdonosokra ruházva nemcsak az igazgatók kiválasztásának, de az egyes intézetek alapításának és megszüntetésének a jogát is.[30] Attól is tartanak, hogy a politikusok által kijelölt új fenntartók politikai elfogultságuk szerint nyúlnak bele a kutatóhelyek programjaiba, sőt munkatársaik alkalmazási feltételeibe. Nem véletlen, hogy az átalakulás iránya olyannyira emlékezteti a hazai tudósokat az akadémiai intézethálózat pontosan öt éve elindult és viharos előzmények után, továbbá erős ellenállás dacára lezajlott kiszervezésére, amit az ÉS-ben is szorosan követtünk.[31]

            Amint ezt utoljára Maróth Miklós távozásakor is elismertük, a (ma még) Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnak nevezett szervezet végül is jórészt ellen tudott állni a közvetlen állami  befolyásnak, amely sok befolyásos politikus tudománytalan nézeteit ismerve igazán szép fegyvertény,[32] de tagadhatatlan, hogy az MTA felügyelete alatt bizonyos autokratikus döntések, különösen az intézeti átalakítások vonatkozásában nem születtek volna meg olyan könnyen, hiszen ezekhez közgyűlési jóváhagyás kellett volna.

            Az ELKH helyett szeptembertől Magyar Kutatási Hálózat néven továbbélő intézmény új vezetője, Gulyás Balázs még a nyáron elkezdte meglátogatni a kutatóhelyeket, miután Csák János miniszter és Freund Tamás MTA-elnök egyeztetése révén kinevezték a nyolc tagú új Irányító Testületet.[33] Közülük 3-3 tagot elég jól lehet a két előterjesztőhöz kötni, csak közben arról feledkeztek el, hogy a törvény ezt írja elő: „(a) nyolc főből legalább két fő a … kutatóközpontok és kutatóintézetek vezetői vagy munkavállalói közül kerüljön kiválasztásra.” Márpedig én csak egy olyan tagot látok, aki ennek a feltételnek megfelel.

            Sebaj, egy további tag majdcsak meghozza azt az áldozatot, hogy munkaviszonyt létesít a szakmája szerinti kutatóintézettel. A magyar modellbe ez is belefér…

 

 


[1] https://24.hu/belfold/2023/07/28/felsooktatas-alacsony-felveteli-ponthatarok/ https://www.atv.hu/videok/20230815/komolytalan-ponthatarokkal-is-be-lehetett-jutni-bizonyos-egyetemekre

https://eduline.hu/felsooktatas/20230807_Polonyi_Istvan_oktataskutato_felsooktatasi_felveteli_pontszamok

[2] https://24.hu/belfold/2023/07/26/felveteli-ponthatarok-2023/

[3] https://hirado.hu/belfold/cikk/2023/07/27/hanko-balazs-28-szazalekkal-nott-a-felvettek-szama

[4] https://telex.hu/belfold/2023/07/20/tusvanyos-2023-navracsics-tibor

[5] https://www.es.hu/cikk/2022-09-02/kenesei-istvan/a-kor-bezarul.html

[6] https://mcc.hu/mcc-phd-program-jelentkezes-2023

[7] Hirsch-indexük, amely a hivatkozások számán alapul 3, ami tanársegédi színvonal.

Schottner Krisztina (MFE): https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10052875&view=pubTable

Fülöp Tamás (NJE): https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10012856&view=pubTable

[8] https://www.es.hu/cikk/2023-06-23/kenesei-istvan/erisz-aranyalmaja-kozottunk.html

[9] https://hvg.hu/itthon/20230804_Felmentettek_a_TokajHegyalja_Egyetem_rektorat

[10] https://www.szabadeuropa.hu/a/nem-csak-a-rektorvalasztas-miatt-hagyta-hatra-a-tokaj-hegyalja-egyetemet-stumpf-istvan/32487042.html

[11] https://www.portfolio.hu/gazdasag/20230725/vizsgabotrany-es-nemzetkoziesedes-ertekel-a-corvinus-egyetem-tavozo-rektora-629023

[12] https://444.hu/tldr/2023/08/09/elod-azt-mondta-hogy-oldjuk-ezt-meg-a-corvinus-vizsgabotranya-belulrol

https://24.hu/belfold/2023/07/11/budapesti-corvinus-egyetem-megbizott-rektor-szabo-lajos-szakszervezet-felhaborodas-modellvaltas-felsooktatas/

Ld. még Ádám Zoltán egyórás interjúját itt: Műsorok Archívum | Klubrádió (klubradio.hu)

[13] https://index.hu/kultur/2023/05/23/zeneakademia-rektorvaltas-vigh-andrea-keller-andras-kelemen-barnabas-kutnyanszky-csaba/

https://index.hu/kultur/2023/07/04/zeneakademia-rektori-palyazat-szenatus-jogkor-botrany/

[14] https://index.hu/kultur/2023/07/22/zeneakademia-rektori-palyazat-uj-kiiras-kizartak-az-egyetem-jeloltjet/

[15] https://index.hu/kultur/2023/08/10/zeneakademia-rektori-palyazat-valaki-beadta-elso-palyazat-hatarido/

[16] https://www.es.hu/cikk/2023-07-21/kenesei-istvan/rektorvalasztasok-magyarorszagon.html

https://www.es.hu/cikk/2023-07-28/kenesei-istvan/rektorvalasztas-dzsungariaban.html

Tóth Péter egyetemi tanár és Érdemes Művész, tehát megfelel a második kiírás (szokatlan) minimumfeltételeinek. Emellett nemcsak az MMA Zeneművészeti Tagozatának az elnöke, hanem a közelmúltig a szegedi egyetem művészeti karának dékánja volt (ahol most is dékánhelyettes), valamint 2018 óta a MAB Művészeti Bizottságának az elnöke. Itt beszél a pályázatáról: https://kultura.hu/nem-a-kapitany-fedezi-fel-amerikat-hanem-a-teljes-legenyseg-egyutt-toth-peter-is-palyazik-a-zeneakademia-rektori-szekere/

Keller András pedig közzétette a pályázatát: https://www.andraskeller.com/

Az az augusztus 25-i információ már csak ide fért be, hogy addig összesen öt pályázat érkezett a KIM-be, az ismert neveken, tehát Keller Andráson, Kutnyánszky Csabán és Tóth Péteren kívül még Győriványi (Ráth) György Sándor, illetve Marosi László karmesterek: https://telex.hu/belfold/2023/08/23/zeneakademia-rektor-palyazat-ot-jelentkezo-kim

További információk róluk itt: https://www.rath.info.hu/; https://www.laszlomarosi.com/about

[17] https://hvg.hu/elet/20230817_MMA_belharc_Zeneakademia_rektori_palyazat https://index.hu/kultur/2023/08/17/mma-zeneakademia-rektori-palyazat-birosag-fenyegetes-level/

[18] https://magyarnemzet.hu/kultura/2023/08/nincs-bocsanat-fiuk-lanyok-bocsanat-csak-akkor-van-ha-bocsanatot-kertek

https://demokrata.hu/kultura/quo-vadis-zeneakademia-715428/

https://nepszava.hu/3205620_zeneakademia-rektorvalasztas-palyazat

[19] https://lfze.hu/hirek/a-zeneakademia-oktatoinak-kozlemenye-125179

[20] https://index.hu/belfold/2023/04/18/ratoti-zoltan-szfe-rektor-lemondas-egeszseg/

https://24.hu/kultura/2023/07/14/lemondott-szfe-kancellar-szarka-gabor/

[21] https://szfe.hu/wp-content/uploads/2023/06/Palyazati-kiiras-rektori-megbizas-ellatasara.pdf

[22] Az ellenkező véglet a Zeneakadémia (mindkét) rektori pályázata, amelyeket a dokumentumok szerint az augusztus 10-i, illetve 21-i beadási határidőkhöz képest jó sokára, október 31-ig bírálnak el, de november 1-jével már ki is neveznék az új rektort. Ha addig húzzák az időt, akkor eseménydús őszi éjszakának nézünk majd elébe.

[23] https://www.timeshighereducation.com/news/final-government-takeovers-feared-amid-hungary-rector-search 

Az ÉS megjelenése napján érkezett a hír, hogy az SZFE rektori pályázatára egy jelentkező van: Sepsi Enikő, a Károli Gáspár Egyetem professzora, aki a korábbi kiírásra is beadta anyagát, de mivel a kancellária teljes átszervezését, pontosabban leépítését tervezte, Szarka kancellár vezetésével összefogtak ellene és a szenátuson
leszavazták. Ez vezetett a Vidnyánszky kuratóriumi elnökkel kialakult konfliktushoz és Szarka feltehetően nem önkéntes távozásához, ami után a kancellárián is sokan felmondtak. A szenátus az augusztus 28-i ülésén dönt, most már nyilván pozitívan a pályázatról. Sepsi Enikő munkásságát ld. itt: https://sepsieniko.hu/;
https://doktori.hu/index.php?menuid=192&lang=HU&sz_ID=9589

[24] https://24.hu/belfold/2023/07/26/dzsudzsak-balazs-szijjarto-peter-370-millio-gyori-egyetem-raba-medical-simon-robert-balazsne/

[25] https://www.es.hu/cikk/2021-04-09/kenesei-istvan/viszem-a-bankot-viszem-a-palmat.html

[26] https://www.topuniversities.com/university-rankings/world-university-rankings/2024?&tab=indicators&region=Europe&countries=hu&sort_by=rank&order_by=asc

Az évenkénti helyezéseket az egyes egyetemekre kattintva lehet látni. A helyezéseket átlagoltuk. A rövid magyar nyelvű összefoglalót ld. itt: https://hvg.hu/itthon/20230628_legjobb_egyetemek_QS_rangsor_Szegedi_Tudomanyegyetem_SZTE_MIT

[27] https://qubit.hu/2022/10/18/az-egyetemi-rangsorok-ezer-sebbol-vereznek-megis-hatalmas-siker-a-semmelweis-idei-201-250-helyezese

https://doi.org/10.15196/TS630202

[28] https://www.shanghairanking.com/rankings/arwu/2023

[29] https://eduline.hu/felsooktatas/20230706_QS_rangsor_modellvalto_egyetemek_teljesitmenye

[30] https://www.branmeceskouvedu.cz/PETITION-ENGLISH-VERSION.html

[31] https://www.es.hu/cikk/2019-12-19/kenesei-istvan/70-1-ev-a-magyar-tudomanyban.html

[32] https://www.es.hu/cikk/2023-04-28/kenesei-istvan/karmelitologia-az-uj-tudomany.html

[33] https://elkh.org/az-elkh-rol/iranyito-testulet

A szerző további cikkei

LXVII. évfolyam, 45. szám, 2023. november 10.
LXVII. évfolyam, 42. szám, 2023. október 20.
LXVII. évfolyam, 39. szám, 2023. szeptember 29.
Élet és Irodalom 2023