A tehetetlenség ereje

PUBLICISZTIKA - LXVIII. évfolyam, 16. szám, 2024. április 19.

Ismét olyan helyzetben írok egy cikket, hogy nem tudom, mire megjelenik, milyen újabb események teszik semmissé vagy éppen igazolják a benne szereplő állításokat. De annyira forrong a tudományos, oktatási és kulturális élet, hogy nem lehet halasztani, hogy állást foglaljunk vagy legalábbis véleményt nyilvánítsunk a számunkra fontos ügyekben. Hadd rögzítsem itt az elején, hogy a cím szándékosan kétértelmű: a kézenfekvő egyik értelme az a tehetetlenség, ami miatt sokan csak az utcai demonstrációkban képesek kifejezni elégedetlenségüket, valamint amivel figyelni vagyunk kénytelenek, hogy hozzáértő szakemberek megkérdezése nélkül hoznak olyan döntéseket, amelyek szakmák egészét érintik. Mert noha cikkeimben a rendszerváltás óta és szűkebben az ÉS honlapján követhetően jó húsz éve azt a szakpolitikát hiányolom, amelyet a változó szervezetekben felálló főhatóságok elfelejtenek (?) kidolgozni, és helyette napi ötletrohamok eredményeinek hatását vagyunk kénytelenek a munkánkban tompítani, csak annak a kutyának a szerepét játszom el, amely a fejét csóválva nézi, hogyan téveszt utat a karaván újra és újra.1

De most a cím másik értelmére összpontosítanék: úgy vélem, a (kultusz)kormányzat ellenállhatatlanul halad egy mindent maga alá gyűrő állapot felé, amelyet a törvények áterőszakolásával valósít meg tekintet nélkül arra, mi folyik máshol a szűkebb és tágabb nemzetközi környezetünkben, mit mondanak a hazai (világlátott) szakemberek, vagy mik lennének a rövid és hosszú távú szakmai érdekek. Viták nincsenek, csak kijelentések, és ha néha egy-egy főember hajlandó valódi kérdésekre válaszolni, vagy kinyilatkoztatások, vagy sületlenségek hangzanak el. Maga a folyamat egy túlhajtott központosítás, amelyet nyilván a túlbiztosítás igénye hozott létre, vegyülve a félelemmel, hogy minél kevesebben beszéljenek ki a sorból. És mintha egy tehetetlenségi erő hajtaná őket egyre tovább az úton.

 

Ki miben hisz

Csák János KIM-miniszter interjút adott az ATV-nek, amelynek már a felütése is valóban ütős volt.2 Rónai Egon nyitó kérdésére ezt mondta: „Ez a kormány hisz az autonómiákban.” Majd a beszélgetés egy későbbi pontján közölte, hogy a legutóbb Demeter Szilárd bejelentése után itt is ismertetett Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ ugyan nem jön létre,3 de ugyanazzal a funkcióval a Nemzeti Múzeum alá sorolják be az összes megyei múzeumot és gyűjteményt a fentnevezett főigazgató vezetésével. Miután határozottan tagadta, hogy a tavalyi hasonló elképzelés a színházakkal, zenekarokkal, könyvtárakkal megvalósulna,4 mondván, az már egy túlhaladott javaslat, megjelent az Index lapjain a friss tervezet, amelynek legfontosabb részét idézzük: „Létrejön (…) egy országos kulturális szakmai ellenőrzési rendszer, amely az állami kulturális feladatellátást, a közpénz hatékony, szakmai elvű felhasználását, valamint a szakmai feladat­ellátást ellenőrzi. (…) [A] stratégiai terv, munka- vagy üzleti terv, szolgáltatási terv és a beszámoló elfogadásának feltétele vármegyei hatókörű városi múzeum esetében a Magyar Nemzeti Múzeum, vármegyei hatókörű városi könyvtár esetében az Országos Széchényi Könyvtár, vármegyei hatókörű közösségi központ esetében a nemzeti közművelődési szakmai szolgáltató szervezet, vármegyei hatókörű nemzeti és vármegyei hatókörű városi színházak esetében a Nemzeti Színház Nonprofit Zrt., vármegyei hatókörű városi táncszervezet esetében a Nemzeti Táncszínház Nonprofit Zrt., vármegyei hatókörű városi komolyzenei szervezet esetében a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár, vármegyei hatókörű városi alkotóművészeti szervezet esetében a Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Zrt. véleményezése, és a vélemény alapján a dokumentumok szükséges javításainak elvégzése.”5
Ezek után csak azt nem értem, miért tette első válaszában többes számba az „autonómia” szót, hiszen elég lett volna csak annyit mondania: „Ez a kormány hisz az autonómiában” – a saját autonómiájá­ban. Persze itt még nem volt vége az in­ter­júnak, amelyben büszke volt arra, hogy a független színházak egy fillér ál­la­mi támogatást sem kapnak, mert ugye lát­juk, milyen jól megtámogatják őket a nézők, hála a csökkentett jövedelem- meg társasági adónak – miközben a kedvenc „házi független” színházaiknak csak csurran-cseppen valamennyi, úgy 30 és 110 millió Ft között, mint azt tavaly megírtam.6 (A színházi TAO eltörlé­séről meg az Európa-rekorder 27 százalékos áfáról persze nem emlékezett meg.)

Csák újra meg újra elmondja, hogy a Zeneakadémia a rektorválasztás miatt tavaly „ultimátumot intézett a kormányzathoz”, hogy ne legyen verseny, amikor valójában az történt, hogy a miniszter jelöltjére fazonírozott pályázati kiírás ellen tiltakoztak, vagyis az ellen, hogy a miniszter törvényellenesen maga mondja meg, ki legyen az intézmény rektora – tekintet nélkül arra, mennyire tehetséges a saját jelöltje. Ismétlem: a törvény (ma még) azt írja elő, hogy az állami egyetem szenátusa dönt a rektorjelölt személyéről. A Zeneakadémia pedig éppen amiatt lázadozott, mert a miniszter akadályozta (volna) meg a versenyt a személyre szabott feltételekkel.

Csák azt is emlegeti, hogy a költségvetésüket a rezsikompenzáción túl még 20 százalékkal megemelte, de azt elfelejti hozzátenni, hogy ennek a nagy része a közoktatásban működő Konzervatórium tanárainak béremelésére ment el, továbbá a kecskeméti Kodály Intézet felújítására – egy kb. 25 százalékos inflációt hozó évben. Visszatérő panasza az oktatói munka minőségének alacsony színvonala, aminek egyik vonatkozására múltkor kitértem: a többi hazai művészképző intézmény a nemzetközi rangsorokban mérhetetlen, egyedül a Zeneakadémia van a legjobb 100 között. Sőt a napokban egy nem váratlan szövetségest is kapott a miniszter, mert a friss Kossuth-díjas Vashegyi György (aki mellesleg ugyanott docens) így ostorozza a képzést: „Rengeteg ifjú tehetség, illetve a szülője gondolja, hogy »a Zeneakadémia már nem az igazi«, ezért azt fontolgatja, hogy inkább külföldre megy vagy küldi a gyerekét zenét tanulni. A Nemzeti Filharmonikusoknál a zenekari próbajátékokon részt vevők szakmai színvonala olyannyira vegyes, hogy előfordult, negyvenvalahány jelentkező közül végül egyetlen elsőhegedűst sem tudtunk felvenni. A sikeres próbajátékokon pedig fehéren-feketén kiderült, hogy az utolsó fordulóba bejutó, általában 25–35 éves zenészek kilencven százaléka már biztosan nem itthon végezte a mesterszakot.”7

Ehhez képest a Magyar Narancs tudósítása szerint a QS rangsorában „a Zeneakadémia az újonnan bevezetett, szűkebb szempontú zenei kategóriában egyébként 15. helyezést ért el (…) és maga mögé utasított olyan rangos intézményeket, mint a lipcsei és a berlini zenei egyetemek, a londoni King’s College, a salzburgi Mozarteum, valamint más kelet-közép-európai zeneakadémiák.”8 Vashegyi és a mögötte álló miniszter szándéka nyilvánvaló: a mindent elfoglalni törekvő tehetetlenségi erő célját megvalósítani. Mert, és most idézzük Vashegyit az interjúból: „mit mondjunk azokról, akik ismerik az igazságot, de pillanatnyi érdekből (…) tudatosan a hazugságot tűzik magasra emelt zászlajukra?”

Az ATV-interjú további részleteire, például hogy a Fazekas gyakorlóiskola-e (Csák szerint nem az), vagy hogy minden egyetemen van kancellár (mert nincsen), itt nem tudok kitérni, de zárásként betűhíven idecitálok a minisztertől egy nekem elsőre nehezen érthető úgymond amerikai mondást: „A talentumot, a tehetséget követi a pénz, nem pedig a pénz a talentumot.”9

 

Minden borul

Legutóbb említettem, hogy a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) mandátuma már jó hónapja lejárt, de még nincs információ az új tagok kinevezéséről. Azóta elterjedt a hír, hogy nemcsak megvannak a tagok (és az elnök), de gyökerestül átalakul a MAB szervezete, amely eddig egy 19 tagú plénumból, 9 szakmai bizottságból és más testületekből állt. Az új rendben a plénum egyfajta panelként működik, amely az egyes ügyekhez a paneltagok által megjelölt szakértőket rendel ki. Az elmúlt években a MAB jogosítványai és ezzel párhuzamosan a tekintélye csökkenőben voltak, például a szakalapítások előzetes miniszteri szűrése vagy a Kossuth-díjas művészeknek a MAB-ot kikerülő professzori kinevezése miatt.

A MAB plénumának 9 tagját a miniszter delegálja, ami akkor még indokolható volt, amikor az oktatók és hallgatók számát tekintve az egyetemek 80 százaléka állami fenntartásban volt, de ma, amikor mindössze négy egyetem maradt a minisztérium kezelésében, ez a túlsúly indokolhatatlan. Arra persze ne számítsunk, hogy ez megváltozik, hiszen ahhoz törvényt kellene módosítani, de a MAB saját szervezetének átalakításához még csak kormányrendelet sem kell. Ha az átalakulás valóban megtörténik, a MAB szigorúsága valószínűleg tovább enyhül, nemcsak a szakok vagy doktori iskolák, de például az egyetemi tanárok kinevezésében is. Akárhogy lesz is, az a tény, hogy a plénum mandátumának a lejártakor nem volt képes felállni az új testület, a minden téren tapasztalható előkészítetlenséget és kapkodást illusztrálja.

Nemcsak a MAB, de a pályázati rendszer is változni fog. Ami biztos: a kutatások támogatására fordítható 147 milliárdos összeg a tavalyihoz képest valóban jelentősen növekedett, de 2021-ben még 191 milliárdot osztottak szét.10 A „folyosói hírek” szerint az elbírálás rendjét radikálisan megváltoztatják. Az MTA Régészeti Bizottsága egy elkeseredett levelet körözött a napokban, amelyben felhívják a figyelmet, hogy a bölcsészettudományokban beláthatatlan következményei lehetnek a pályázati rendszer tervezett átalakításának: „a javaslat szerint az OTKA pályázati kiírásokra beérkezett pá­lyázatok a jövőben egy előzsűrizésen mennének ke­resztül, amely lényegében a vezető kutatóknak a tudománymetriai adataik alapján történő rang­so­rolását jelentené”. Ismeretes, hogy a Nobel-díjas Krausz Ferenc vezetésével mű­kö­dő Kutatási Kiválósági Tanács (KKT) feladata lett „a kiválósági alapú kuta­tási támogatások rendszerének kialakítása (…), annak érdekében, hogy vonzó, kiszámítható, a nemzetközi színvonalú teljesítményt középpontba állító kutatói életpálya jöjjön létre Magyarországon”.11 A hazai tudós közösség már jó ideje lobbizott azért, hogy legyen egy nemzetközileg elfogadott „kutatási tanács” (research council), amely alá a teljes pályázati rendszer odatartozik, mert jelenleg az Akadémia és az állami irányítású kutatási hivatal (NKFIH) között oszlik meg a feladat. Emlékeztetek arra, hogy 2015-ig az OTKA (vagyis az Országos Tudományos Kutatási Alap, majd Alapprogramok) az MTA fejezetében, de önálló költségvetéssel és szervezettel jelent meg. Ekkor az MTA 2014-ig szolgáló elnöke az általa vezetett NKFIH alá tagozta be, amivel az OTKA elvesztette függetlenségét, még ha Pálinkás József nem szólt is bele a pályázati döntésekbe (szemben az ITM később erről is elhíresült miniszterével, Palkovics Lászlóval).12

Viszont sem az NKFIH, sem a KTT nem független a kormánytól, ezért kutatásfinanszírozó szervezetként nem lehetnek tagjai az európai tudománytámogatói, valamint kutatási szervezetnek, a Science Europe-nak, amelybe 29 országból 40 intézmény tartozik, közöttük a kutatói oldalról az ex-MTA kutatóhálózat („magyar” nevén: HUN-REN), valamint a valóban kormányfüggetlen MTA.13 A helyzet hasonló ahhoz, ahogy a kormány elszabotálta az Erasmus és Horizont programokba való visszacsatlakozást, mert nem hajlandó az alapítványi egyetemek kuratóriumaira vonatkozó szabályozást az Európai Bizottság követelményei szerint módosítani. A nagy garral bejelentett Pannon és HU-rizont (!) programok pedig, a megígért február végi eredményhirdetés dacára továbbra sem indultak el.14 A Klubrádió brüsszeli tudósítója szerint a kormány arra vár, hátha a júniusi EP-választáson számára kedvező eredmény születik, és akkor szeptemberre már meg is indulhatnak a diákok és a kutatók.15 Ha egyszer a többszörösen hiú reménynek szobrot állítanak, itt kiváló modellt találnának rá.

 

Ötletrohamcsapatok az egyetemeken

A BME rektorválasztási ügyének tárgyalását azon a ponton kellett megszakítanunk, amikor a KIM elküldte szűkre szabott pályázati feltételeit az egyetemnek.16 Miután a szenátus nagy többséggel megszavazta a pályázati kiírás feltételeinek a módosítását úgy, hogy ne csak egyetlen szakterület művelőjének legyen esélye, a fenntartó (a tavalyi előzmények ismeretében számomra váratlanul) szó nélkül elfogadta a javaslatukat, és június végi döntéssel meghirdette a rektori pályázatot (ez alkalommal nyelvtani hibák nélkül).17 Ha szűken is, az eljárás időben még éppenhogy lebonyolítható, hiszen a jelölteknek a sze­ná­tusi döntés előtt még be kell mutatkozniuk az egyetem nyolc karán, és nyilvános vitát is folytatnak egymással – miközben folynak a szenátusi választások is, de az új rektort még a most hivatalban lévő régi szenátus választja meg.18

A BME-nek még van kancellárja, de nem mondhatjuk, hogy nagy szerencsé­je lett volna velük. Épp most elevenítet­ték fel a kettővel ezelőtti kancellárjuk, Barta-Eke Gyula korrupciós ügyét,19 az őt követő és nem túl népszerű Kotán Attilától pedig igen nehezen sikerült megválniuk. Kotán, mint ismeretes, a Zeneakadémiára került bő egy éve, és ottani tevékenységét sem övezte általános elismerés. Mindamellett Csák János, akinek a bizalma Kotánban nemhogy töretlen, de kiváló kancellárnak tartja, maga mellé vette a KIM-be „kiemelt feladatra a Neumann János programban”.20 Ha jól meggondolom, a HUN-REN öszvérnévre keresztelt kutatóhálózat Központnak nevezett adminisztrációs részlegében, ahol havonta változnak a főszereplők (márciusban épp a Zeneakadémiáról igazoltak új kommunikációs vezetőt), már jó ideje nincsen gazdasági igazgató. Ha Csáknak ez a fülébe jut, akkor esetleg bezárulhat a kör: Kotán, aki valaha Pálinkás kinevezettjeként az MTA gazdasági igazgatójaként működött, most ismét ugyanannak a kutatóhálózatnak lehet a pénzügyi vezetője. Aminek persze nem biztos, hogy ott mindenki örülni fog…

Mielőtt a Közszolgálati Egyetem (NKE) első látásra hagymázas tanárképzési terveiről szót ejtenék, hadd mutassak rá egy időrendbe helyezett folyamatra, amely némi támpontot adhat a továbbiakra nézve. A Kommentár folyóirat tavalyi 4. számában jelent meg a magát alkotmányjogászként aposztrofáló és korábban a Migrációkutató Intézetet főigazgató, majd onnan üstökösként emelkedő Orbán Balázs, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) elnöke, az NKE tanácsadó testületének a vezetője, a király személye körüli miniszter, akarom mondani, a miniszterelnök politikai igazgatója tollából egy terjedelmes, csaknem 50 ezer karakternyi (kb. három ÉS-lapnyi) cikk Visszavezetni az oktatást konzervatív gyökereihez cím alatt.21 Idén januárban azután az MCC vezető oktatásügyi szakértője, Setényi János jelentkezett a konzervatív oktatásról szóló elaborátummal és programmal,22 majd március 19-én bejelentették, hogy az NKE tanárképző kart indít, a tanárképzés szakterületétől eddig érintetlen Veszelszki Ágnes mint „a tanárképzés elindításáért felelős rektori megbízott” irányításával.23 (Itt nem érdemes felvetni, hogy a készülő bölcsészközpontú képzés mennyire fogja orvosolni a legfájóbb természettudományi tanárhiányt.)

Az összefüggés nyilvánvaló: a minimum 500 milliárdnyi közpénzből (!) finanszírozott magánalapítvány24 vezetője felfedezte, hogy nem elég az MCC úgynevezett tehetséggondozó programjait futtatni, hanem olyan tanárokat is kell képezni, akiknek kellő hivatástudata lesz, hogy az ún. konzervatív gondolkodásmódba beavassák jövendő diákjaikat: így az MCC közvetlenül beléphet a felsőoktatásba. Mindezt egy polihisztorként is feltűnő politikus eltervezi, egy oktatáskutató megideologizálja és egy kommunikáció- és médiakutató (az MCC-t és az NKE-t ismerve korlátlan pénzeszközökből) megvalósítja – hiszen egy villámtörvény jóvoltából máris folyik a környékbeli házak kisajátítása, tekintet nélkül arra, hogy az ott lakóknak nincs hova költözniük.25

A kar jövő szeptemberben elkezdi a képzést, a várható háromszoros fizetésért nyilván könnyen találnak kiváló oktatókat is, mondjuk a kiéheztetett ELTE-ről, bár ha meghallják, ki lesz a főnökük, nem tudom, a lelkesedésük töretlen marad-e. Ugyanis úgy hírlik, Takaró Mihályt nézték ki alapító szaktanácsadónak, de az is lehet, hogy a tanárképző központ igazgatója lesz.26 Akik az új intézményt gründolják, nem is tagadják, hogy elitképzés a céljuk.27 Szíves figyelmükbe csak azt az előadást ajánlanám, amelyet L. Ritók Nóra tartott egy hete a Széchenyi-emlékbeszédek sorában, s amelynek a szövege múlt pénteken jelent meg e lapban28 (Hol a felelősség?, 2024/15., ápr. 12.).

*

De hogy egy jó hírrel végezzem: Pál Csaba és Stipsicz András is elnyerte az Európai Kutatási Tanács (ERC) legrangosabb pályázatát,29 ami csak azért érdekes, mert utóbbi annak a Rényi Intézetnek az igazgatója, amelyben ez a sokadik ilyen siker, de amelytől egy tavalyi döntéssel elvonták az idei költségvetésük egy jelentős részét, mert úgy ítélték meg, nem teljesítenek eléggé magas szinten.30

Erről nekem egy másik amerikai mondás jut az eszembe: First rate minds hire first rate minds, second rate minds hire third rate minds. Ami nagyjából így szól magyarul: Elsőrendű elmék elsőrendű elméket alkalmaznak, másodrendű elmék harmadrangúakat.

 

1 https://www.es.hu/szerzo/65449/kenesei-istvan
2 https://www.youtube.com/watch?v=uB7C6e2WAjM
3 https://www.es.hu/cikk/2024-03-22/kenesei-istvan/kakofonia-a-zurzavarban.html
4 https://index.hu/kultur/2024/03/20/keszulo-kulturalis-torveny-totalis-kozpontositas-agazati-intezmenyrendszer/
5 https://index.hu/kultur/2024/04/03/kulturalis-feladatellatasrol-szolo-torveny-kozpontositas-csak-janos-nemzeti-kulturalis-tanacs/
6 https://www.es.hu/cikk/2023-09-29/kenesei-istvan/tilt-tur-tamogat.html
A részletekért ld.: https://index.hu/kultur/2023/06/06/eloado-muveszeti-szervezetek-tamogatasa-2023-magyar-teatrumi-tarsasag-fuggetlenek/
7 https://mandiner.hu/belfold/2024/04/zeneakademiaugy-egyesek-tudatosan-a-hazugsagot-tuzik-zaszlajukra-vashegyi-gyorgy-korabbi-mma-elnok-a-mandinernek
8 https://magyarnarancs.hu/belpol/csak-janos-siralmasnak-nevezte-a-teljesitmenyet-megis-a-zeneakademia-az-egyetlen-magyar-egyetem-a-qs-rangsorban-267133
A Zeneakadémia közleménye ennél részletesebb:
https://lfze.hu/hirek/javitott-nemzetkozi-helyezesen-a-zeneakademia-a-hazai-egyetemek-kozott-az-egyetlen-az-elso-szazban-125944
9 Csák János legfrissebb interjújára már nem tudunk reagálni itt, pedig a riporter megkérdezhette volna tőle, hogy például az állami egyetemek miért nem kaphatják meg ugyanazokat a feltételeket és finanszírozási rendet, mint az alapítványiak. De azt is megtudtuk, hogy az Erasmus és Horizon programokból azért zárták ki a magyar (de csak az alapítványi!) egyetemeket, mert „félnek a versenytől.” Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter - Infostart.hu
10 https://nkfih.gov.hu/hivatalrol/online-sajto/147-milliard-forint-kutatasra-innovaciora; https://nkfih.gov.hu/hivatalrol/kfi-szakpolitika/kfi-versenypalyazati
11 https://nkfih.gov.hu/hivatalrol/hivatal-hirei/krausz-ferenc-reszvetelevel-megalakult-a-kutatasi-kivalosagi-tanacs
12 https://www.es.hu/cikk/2020-10-02/kenesei-istvan/level-a-miniszterhez.html
13 https://scienceeurope.org/
14 https://www.es.hu/cikk/2024-01-19/kenesei-istvan/a-pannon-puma-ugrani-keszul.html
15 https://www.klubradio.hu/adasok/nem-szivesen-allnak-szoba-a-magyar-kutatokkal-kulfoldon-a-kerdeses-finanszirozas-miatt-143352
16 https://www.es.hu/cikk/2024-03-22/kenesei-istvan/kakofonia-a-zurzavarban.html
17 https://kozszolgallas.ksz.gov.hu/JobAd/Info/55666
18 „A legutóbbi rektorválasztáskor lényegesen több idő volt a véleményezésre és az egész folyamatra, most a pályázási időszak ki van centizve.” – mondta Aszódi Attila dékán. https://index.hu/belfold/2024/04/10/bme-rektorvalasztas-czigany-tibor-kulturalis-es-innovacios-miniszterium-felsooktatas/
19 https://24.hu/kozelet/2024/04/09/varga-mihaly-penzugyminiszterium-volt-helyettes-allamtitkar-karsai-tamas-palkovics-laszlo-barta-eke-gyula-korrupcio-eu-palyazat-kenopenz-vesztegetes-borton-vadirat/
20 https://telex.hu/kult/2024/03/28/tavozik-a-zeneakademia-kancellarja-kotan-attila-kiemelt-miniszteri-feladat
21 http://www.kommentar.info.hu/cikk/2023/4/visszavezetni-az-oktatast-konzervativ-gyokereihez Szerencsére van, aki szakértőként tud vitába szállni e nézetekkel, ld. Radó Péter írását: https://www.tani-tani.info/a_konzervativ_oktatastudomany_vedelmeben
22 https://tanulaskutatointezet.hu/hir/mi-a-konzervativ-oktatas
23 https://www.uni-nke.hu/hirek/2024/03/19/tanarkepzo-kart-indit-a-nemzeti-kozszolgalati-egyetemhttps://index.hu/belfold/2024/03/29/nemzeti-kozszolgalati-egyetem-tanarkepzes-atalakitas-elte-pedagogusok-szakszervezete/?token=9784db2ec166e234892498218900da10 Veszelszki munkásságát ld. itt: https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10022812&view=simpleList
24 https://telex.hu/komplex/2023/06/19/mcc-ideologiamentes-elitkepzes-a-kulturalis-hegemoniaepites-arnyekaban; https://telex.hu/komplex/2023/06/21/szazmilliardos-nagysagrendu-orszagos-ingatlanbirodalmat-epit-ki-az-mcc
25 https://frisshirek.hu/hirek/ai-cikkek/2024/04/10/Nemzeti_Kozszolgalati_Egyetem_reagal_a_jozsefvarosi_berlakasok_allamositasara
26 Dékán nem lehet, mert hiába tervezte ő a NAT teljes magyarságtudományi részét, tudományos fokozata nincsen. Viszont a tanárképző központ vezetését a törvény szerint (ma) minden egyetemen a BM hagyja jóvá. https://hvg.hu/kultura/20210728_A_Nat_utan_a_tanarkepzest_is_Takaro_Mihaly_vezenyletevel_alakitjak_at

Lapzárta után derült ki, hogy április 2-án a szokásos éjszakai Semjén-akcióval benyújtottak egy szokásos salátatörvényt „az oktatási, családügyi, kulturális tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról”, amelyben elrejtették az NKE rendkívüli felhatalmazását, hogy a tanárképzésben bármit művelhessen. Hosszú lenne minden felháborító kitételt idézni belőle, de például náluk a félállású is egész állásúnak számít majd, a szabályoktól eltérő képzési és kimeneti követelményeket határozhat meg, továbbá „az oktatási hivatal a képzés indítását, valamint az eltérő követelményeket a (MAB) szakvéleményének beszerzése nélkül, az Egyetem kérelmében foglaltak szerint nyilvántartásba veszi.” Megszülték a „rendkívüli és meghatalmazott egyetem” fogalmát, gratulálunk! https://www.parlament.hu/web/guest/folyamatban-levo-torvenyjavaslatok?p_p_id= hu_parlament_cms_pair_portlet_PairProxy_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_auth=uBk1aiPc&_hu_parlament_cms_pair_portlet_PairProxy_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8_pairAction=%2Finternet%2Fcplsql%2Fogy_irom.irom_adat%3Fp_ckl%3D42%26p_izon%3D8005

27 https://telex.hu/direkt36/2024/04/04/kiszivarogtak-az-mcc-luxuskoltesei-a-100-millios-teli-tabortol-a-kirivoan-draga-fogadasokig
28 https://www.es.hu/cikk/2024-04-12/l-ritok-nora/hol-a-felelosseg-.html
29 https://mta.hu/mta_hirei/stipsicz-andras-es-pal-csaba-akademikusok-elnyertek-az-europai-kutatasi-tanacs-advanced-grantjet-113631
30 https://www.es.hu/cikk/2023-11-10/kenesei-istvan/regi-tortenetek-uj-fenyben.html

 

A szerző további cikkei

LXVIII. évfolyam, 27. szám, 2024. július 5.
LXVIII. évfolyam, 22. szám, 2024. május 31.
LXVIII. évfolyam, 19. szám, 2024. május 10.
Élet és Irodalom 2024