Esik az eső, írta meg Frank a nővérének Pestre. Londonban mindig?, kérdezett vissza ő. Nem mindig, de gyakran. Van a szemerkélő változat, lassú, unalmas, átláthatatlan, a drizzle, mintha csak permeteznének fentről, aztán van a kitartó, folyamatos, amikor az ember azt hiszi, hogy soha nem áll el, és ez lesz a világban az állandó időjárás, eső éjjel-nappal, és az angolok úgy tesznek, mintha ez lenne a normális, mintha nem is érdekelné őket, de már a pakisztániak és a tanzánok is hozzászoktak, hogy ebben az országban örökké ázni kell, aztán van az ablakbeverő, az erős tengeri széllel, mintha korbáccsal ütnék az üveget, az esernyőkicsavaró, abból aztán végképp nincs menekvés. Soha nem volt ernyője, mert mindig csak gond van vele, ha csukva van, nem nyílik, ha nyitva van, nem csukódik, és mindig csöpög valahol, inkább a fejére húzta a kapucnit, ami nélkül Londonban a kurva eső miatt nem lehet létezni. Igen, tényleg majdnem mindig.

► Bojár Iván András: A Tisza áradása. KAS Kiadó, Budapest, 2026, 256 oldal, fotókkal, 5490 Ft

Bojár nem csupán rátekint a kétségbeesett, másfelől szomorú országra, hanem pontosan elemzi a belső folyamatokat. Szinte kitapintható a könyv oldalain, ahogy a mindennapokon túl kezdett körvonalazódni a jövő, és változott Magyar megítélése is. Eleinte sokan elhúzták a szájukat, mások csodálkoztak.

► A letépett maszk mögött. Szer­kesz­tet­te Gerevich József (Szabó T. An­na, Túry Ferenc, D. Rácz Ist­ván, Bókay Antal, Horváth Ani­kó, Marjai Kamilla, Lá­zár Júlia, Ma­tuszka Balázs, Ja­ko­bo­vits Kitti, Szabó Blanka). Kal­lig­ram Kiadó, 2025, 301 oldal, 4500 Ft

Gerevich társszerzőként és szerkesztőként jelenik meg. Ez az első magyarul megjelent tanulmánykötet a vallomásos költészetről. Találó a címe: A letépett maszk mögött. Hogy ez pontosan mit is jelent, arra az egyik társszerző, a neves költő, Szabó T. Anna pontos definíciót ad, már a kötet úgynevezett elöljáró beszédében: „Ahogyan a gyóntató pap helyét átvette a pszichológus, az ördögűző helyét a pszichiáter, úgy a vallásosság helyét is átvette a vallomásosság, vagyis az isteni rítusok helyén megjelent az emberi esendőség húsbavágóan intim, horizontális feltárása, a rituális kitárulkozás általi megtisztulás vágya.”

09:02 Fanni mindenáron ablak mellé szeretett volna ülni, mint minden gyerek, szemmel követni a repülés valamennyi pillanatát, az ő dolga, gondolta Vrábel Ricsi, hogy ezt elintézze, nem pedig hivatkozni arra, hogy későn vették a jegyet, mert ezt egy hatéves kislány számára, különösen, ha először repül, és pláne először az ikertestvére nélkül, nem érdemes. Tele volt a gép, mint a londoni járatok általában, kellett tehát egy kis ügyeskedés, meg kimondatlanul is visszaélés azzal, hogy ismert ember, sikeres színész, meg azt is gondolta magáról, hogy ő a mindent elintéző apuka. Gurulóút. Megállás, gurulás, csak ne késsünk. Végre felszállnak.

► Szunyogh Szabolcs: Máglya In­diá­ban. Amrita Sher-Gil szenve­dé­lyes élete. KAS Kiadó, Budapest, 2025, 221 oldal, 4440 Ft

Tudatos, elszánt, a saját útját kereső művész, forradalmi lelkületű nő, aki számos szerelmi kalandba bonyolódott, ám – és ez pontosan kiderül Szunyogh ragyogó karakterábrázolásából – képtelen volt őszintén és igazán megbízni valakiben. Alakját leginkább Frida Kahlóhoz hasonlítanám, akinek művei szintén igazolták különleges életformáját.