Isztray Simon

Michel Foucault: Az igazság bátorsága
Alexis de Tocqueville: A demokratikus despotizmus
Kiss Csaba: Forradalom és szabadság
Erdős Virág: Hősöm

Tovább

Philippe Sands: Kelet-nyugati utca. Fordította Farkas Krisztina, szakmailag ellenőrizte Frojimovics Kinga. Park Könyvkiadó, Budapest, 2020, 582 oldal, 4950 Ft

Sands nyomozásai a látszat és a valóság problémáját járják körül. Az egyéneket egyes embernek tekintsük, vagy a kollektívum, egy család, egy nép részének? A Sands édesanyját Bécsből Párizsba mentő misszionárius nő, Miss Tilney például az Újszövetség egyes passzusai nyomán tekintett pozitívan a zsidókra, mégsem egy kollektívum részeként kezelte őket, amit az is bizonyít, hogy nem akarta megtéríteni őket. Minden feltétel nélkül mentett embereket. Ezzel szemben Lauterpacht unokahúgát, Inkát, akinek szüleit tizenévesen a szeme láttára hurcolták el, azzal a feltétellel fogadták be az apácák, ha megkeresztelkedik. Később Inka emiatt bűntudatot érzett: mintha a túlélés érdekében elárulta volna a zsidóságát.

Tovább

Ketten egy új könyvről – Giorgio Agamben: Ami Auschwitzból marad. Fordította Darida Veronika. Kijárat Kiadó, Budapest, 2019, 155 oldal, 3000 Ft

Ismeretes az Auschwitz megnevezés metonimikus volta, amennyiben egyetlen megsemmisítő táborról (valójában Auschwitz I-II-III. komplexum) nevezi el az egész soát. Auschwitz, mint a tábor, amelyből a legtöbb maradt meg, amelynek a legtöbb túlélője van, amely ezáltal tanúskodik. Ugyanakkor az Ami Auschwitzból marad cím a magyar olvasónak valami sajátosat is mond. Agamben legfontosabb olvasmánya, Primo Levi így emlékezik a magyar zsidók érkezésére: „A magyarok nem apránként szállingóztak a táborba, hanem tömegesen érkeztek. Két hónap leforgása alatt, 1944 májusában és júniusában elözönlötték a lágert… betöltötték azt az űrt, amelynek megteremtéséről a szorgalmasan tisztogató németek nem mulasztottak el gondoskodni.” Volt olyan időszak, amikor Auschwitzban többségbe kerültek a magyarok – ugyanakkor a nők, a gyermekek és az idősek nagy része azonnal elpusztult Birkenau gázkamráiban – amikor, ahogy Levi tanúsítja, „a jiddis után a magyart beszélték a legtöbben a táborban”. Ha így van, akkor a cím magyarul nem pusztán metonimikusan szólítja meg az olvasót.

Tovább

Albert Camus: Előadások és be­szé­dek. Üzenet a száműzött ma­gyar íróknak 1937–1958. For­dí­tot­ta Kamocsay Ildikó. Jelenkor Ki­adó, Budapest, 2019, 372 oldal, 3699 Ft

Miben hitt Camus, aki elutasította a marxizmus történelembe vetett hitét, kritikával illette a forradalom mint megváltás eszméjét, és nem álltatta magát a világ kegyetlen valóságát illetően? „Egyesek egy nemzetbe, mások meg egy emberbe vetik reményüket. Én viszont azt hiszem, hogy magányos emberek milliói ébresztik, éltetik, s tartják fenn ezt a reményt, akiknek a tettei folytonosan nemet mondanak a határokra…, hogy futólag felragyogtassák a mindig fenyegetett igazságot, melyet ki-ki a maga szenvedéseiből és örömeiből alkot meg, mindenki számára.”

Tovább

Miklóssy Endre: Vízöntő – vagy amit akartok. Széphalom Könyv­mű­hely, Budapest, 2017, 127 oldal, 2800 Ft

Miklóssy Endre új könyvét olvasva azon gondolkodtam, hogy van másfajta nyugtalanság, amely másban látja a válságot és másban keresi annak okát. Miklóssynak pár éve jelent meg esszékötete az egyszerű, de sokat kifejező A másik ember keresése címmel, mostani kötetének pedig a remek Vízöntő – vagy amit akartok a címe. A témák is hasonlóak, Miklóssy kedvenc szerzői nyomán: Fülep Lajos és Karácsony Sándor, Hamvas Béla és Szabó Lajos, Bibó István stb., de az új kötet sötétebb, szatirikusabb.

Tovább

Martin Buber: Istenfogyatkozás. Vizsgálódások vallás és filozófia kapcsolatáról. Fordította Gáspár Csa­ba László. Typotex Kiadó, Bu­da­pest, 2017, 167 oldal, 2600 Ft

Buber saját helyzete is nyilvánvalóan köztes, egyszerre szól hívőkhöz és nem hívőkhöz, s szövegében jelen van a filozófia absztrakciós lendülete éppúgy, mint a vallási közvetlenség tapasztalata. És ezt a pozíciót képes átvilágítani az Előszó két példázatában és a Hermann Cohenről írt fejezetben is. A könyv egyik fő erénye eleven nyelve, amely a filozófiai és vallási problémákat plasztikusan ábrázolja, a terminológiát visszabontja, a mögöttes vonatkozásokat megszólaltatja. Buber remek kritikus: Sartre-ról és Heideggerről például mélyreható kritikát ad pár oldalon, lényegi pontokon idézve és megkérdőjelezve őket.

Tovább

Ferge Zsuzsa: Magyar társadalom- és szociálpolitika 1990–2015. Osiris Kiadó, Budapest, 2017, 510 oldal, 4980 Ft

A kötet összefoglaló részeit Ferge Zsuzsa készítette, szakpolitikai fejezeteit kiváló szociológus kollégái írták: Velkey Gábor (önkormányzati rendszer, a foglalkoztatás és az iskola), Darvas Ágnes és Szikra Dorottya (családpolitika és társadalombiztosítás), Nagy Ádám, Bán Dóra, Folmeg Balázs és Schmidt Richárd (ifjúságpolitika), Tausz Katalin (segélyezés), Misetics Bálint (lakáspolitika), és Farkas Zsombor (cigányság ügye). Ferge a rendszerváltozás utáni évek alapos elemzése nyomán izgalmas következtetésre jut: nemhogy kormányzati ciklusokon átívelve, de még azokon belül sem alakult ki semmiféle megalapozott, konszenzusos társadalompolitika.

Tovább

Hévizi Ottó: Próbakövek

Lengyel Zoltán: A sors kritikájáról

Poszler György: Zuhanás a végkifejlet felé

Sándor Iván: A forradalom visszanéz 1956–2016

Tovább

Pier Paolo Pasolini: Olaj. For­dí­totta Puskás István. Kalligram Ki­adó, Pozsony, 2015. 659 oldal,3990 Ft

Tovább

Søren Kierkegaard. Az ismétlés / Félelem és reszketés / Filozófiai morzsák / A szorongás fogalma / Előszók. Jelenkor Kiadó, Pécs, 2014. 752 oldal,4200 Ft

Tovább

Egy totális rendszerben nincsen lehetőség a szabad nyilvános beszédre vagy publikálásra. A szó az állam, a központi hatalom privilégiuma. A manipulált beszéd, a propaganda minden formája központilag támogatott és a befogadók számára kötelező. Az ellenállás számára ezért sajátos utak nyílnak meg, amelyekben a szó fontos szerepet kap. A totális rendszer alapja, hogy saját állampolgárai között megkülönböztet barátot és ellenséget, ez utóbbiakat először károsnak és alacsonyabb rendűnek, majd megsemmisítendőknek ítélve. 

Tovább

Gróf Bánffy Miklós: Egy erdélyi gróf emlékiratai. Helikon Kiadó, Budapest, 2013. 624 oldal, 3990 Ft

Tovább

Leonyid Cipkin: Nyár Badenben. Fordította Gábor Sámuel. Gondolat Kiadó, Budapest, 2012. 248 oldal,2950 Ft

Tovább

Simone Weil: Begyökerezettség. Fordította Gutbrod Gizella. Gondolat Kiadó, Budapest, 2012. 318 oldal,2990 Ft

Tovább

Jürgen Habermas: A kommunikatív cselekvés elmélete. Fordította Ábrahám Zoltán, Berényi Gábor, Felkai Gábor és Király Edit. Gondolat Kiadó, Budapest, 2011. 612 oldal,5990 Ft

Tovább

(A Karamazov testvérek, orosz tévéfilm, Duna TV)

Tovább

Søren Kierkegaard: Stádiumok az élet útján. Fordította Soós Anita.

Tovább
Élet és Irodalom 2021