A szlovén politikai elit, amint arról a Dnevnik című napilap 2021. március 19-i száma címlapon tudósít, AstraZenecával oltatta be magát. Ilyen vakcinát kapott a kormány- és az államfő, a parlament alsó- (Državni zbor) és kvázifelsőháza, az Államtanács (Državni svet)1 elnöke. Ahhoz képest, hogy néhány nappal azelőtt még leállíttatták az oltást ezzel a vakcinával, a tett akár hősinek, de leginkább példamutatónak tekinthető.

Néhány nappal korábban, március 10-én tárgyalta az Európai Parlament plenáris ülésén a lengyel és a magyar helyzettel együtt a szlovén sajtószabadság ügyét. Ez viszont a legkevésbé sem bizonyult példamutatónak.

„Tekintet nélkül arra, mekkora vakcinaszállítmányról van szó, (...) lehetetlen az egész lakosságot egyszerre beoltatnunk. Emellett azt sem lehet még tudni, hogy a lakosság különböző csoportjaiban mekkora az igény az oltás iránt, és hogy mennyire nyújt a vakcina tartós védelmet... Az egészségügyi törvény 158. §. 2. bekezdése szerint az Egészségügyi Hatóság szakvéleménye alapján, a Gyógyszer-engedélyezési Hatósággal és az Állami Oltóanyag Intézettel együttműködve az egészség- és idősügyi miniszter határozza meg a prioritási sorrendet.” Ezek az idézetek a dán Egészségügyi Hatóság (Sundhedstyrelse) negyvenhat oldalas oltási tervéből valók.1 A terv 2020 novemberében készült, tehát még az EMA (European Medicines Agency – Európai Gyógyszerügynökség) által jóváhagyott vakcina ismerete nélkül, és később, a helyzetnek megfelelően korszerűsödött. Pontosan meghatározza a teendőket és felelősöket. Fegyveres testület sehol. És a belügyminiszter sincs benne.

Úgy 1989–1990 táján járta a következő vicc Jugoszláviában: „egy ember kiugrik a tizedik emeletről. Az ötödik emelet magasságában elkiáltja magát: „ez még nem a vég!”

Október elején két népszerű szlovén ellenzéki újság, a Necenzurirano című napilap és az Orbán-karikatúráról is híres Mladina című folyóirat hasonló című vezércikkel jelent meg: „Janez Janša kormánya végének kezdete?”, írta az előbbi1, „Az első lépések Janez Janša kormányának összeomlása felé?”, írta az utóbbi2. Miután számos más, ellenzéki vagy független hírlap is hasonló hangnemű cikkeket közölt, nagyon valószínű, hogy ezeket nem egymással hangolták össze, hanem maga a helyzet tette időszerűvé. Janša jobboldali koalíciója 2020. március 14-e óta van kormányon. Bár Szlovéniában az elmúlt évtizedben nem volt szokatlan a kérészéletű kormány, azért az ottani politika nagy veteránjának (és Orbán Viktor barátjának) hamari bukása eléggé meglepő lenne. De nem lehetetlen.

Kevés a jó vicc mostanában Janez Janša szlovén kormányfőről, írja a Dnevnik című napilap. Mégis van néhány, amelyet közlésre tart érdemesnek1, ámbár hozzáteszi, hogy mintha hasonlóak volnának a Tito-éra alatt a Goli otokról, azaz a jugoszláv Gulagról szóló viccekhez. Ezek közül az egyik: „– Janša már nem ül hűvösön. – De hát két évre ítélték! – Igen, de a börtönben megkezdődött a fűtési szezon.” Vagy: „Éppen a börtönbe tart kocsijával, mikor megállítja a rendőr. – Janša úr, a kocsiján nincs matrica! – Ez csak a maga elfogult véleménye! – válaszolja a kormányfő.” Vagy, ami a legdurvább: „Üzenet a cellatárstól: Janša tényleg ártatlan volt.”

„Emberek haltak meg, muszáj volt azonnal cselekedni”, ismételgette pontosan tizenkétszer, szemmel láthatóan zavartan, bizonytalanul és kétségbeesve Zdravko Počivalšek (Modern Centrum Pártja, SMC)1, a Janša-kormány gazdasági minisztere a szlovén közszolgálati televízió negyedik csatornája (RTV 4) Tarča (Céltábla) című riportműsorának a Covid–19-járvány elleni védőeszközök beszerzéséről szóló, 2020. április 30-i műsorában. A csatorna Studio 3 nevű tényfeltáró rovatának adásában2 a minisztert és az ügy számos más érintettjét dokumentumokat bemutatva a tényekkel szembesítették. Ekkor kezdett felszínre emelkedni az a polip, amelynek szerteágazó csápjai még a korábbi korrupciós botrányokhoz (például a finn Patria lövészpáncélosok Janša miniszterelnök által fémjelzett beszerzéséhez)3 képest is lélegzetelállítónak mondhatók.

A tervek szerint ősszel megindul Magyarországon a diplomataképzés. Posztgraduális oktatásról van szó, amelyért államtitkár a felelős.  Honlapja szerint „a Magyar Diplomáciai Akadémia a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alatt működő oktatási intézmény. Ez az első olyan magyar diplomataképző, amely biztosítani tudja a magyar diplomáciai szolgálat egységes, magas szintű elméleti és gyakorlati képzését és az utánpótlásnevelést”1. Némi kétséget ébreszthet talán, hogy a leendő oktatók nevét nem ismerjük (bár a sajtóban Schmitt Pál és Gyurta Dániel neve is fölmerült). A tanulmányutak közül egyedül Erdélyt említették („erdélyi és egy választható határon túli tanulmányi kirándulás”)2. Ennek hasznos és szükséges jellegét nem vonva kétségbe a legalább ilyen hasznos Brüsszel (EU, NATO) és talán Genf (ENSZ-szervezetek, WTO), London (EBRD), valamint Bécs (EBESZ) közül legalább az egyik mintha hiányozna. Könnyen lehetséges, hogy ez a magyar külpolitika jelenlegi prioritásait tükrözi. De még azt sem igazán, mert ugyancsak kimaradt Trieszt, a Közép-európai Kezdeményezés (CEI) székhelye, úgyhogy e tekintetben most tanácstalan vagyok.

Egészen a közelmúltig mélyen meg voltam győződve arról, hogy a magyar kormány döntéseit legalább a tengeri kikötő megválasztásakor azért mégiscsak a gazdaságosság vezérli. Ez a szempont ugyanis meghatározó, közvetlen hatással van az áru kezelésére, minőségére, árára, s bár mint mindenütt, itt is lehetnek politikai megfontolások, a gazdaságosság szempontja az elsődleges.