Károlyi Csaba

(Aréna, InfoRádió)

Tovább

Maros András: Semmi negyven. Teniszmemoár. Magvető Könyv­kiadó, Budapest, 2013. 277 oldal,2990 Ft

Tovább

(Tiltakozástól a közömbösségig, szerkesztő-műsorvezető ifj. Tóth György. MR1-Kossuth, május 1., Tér-Idő, szerkesztő-műsorvezető Várkonyi Benedek, MR1-Kossuth, május 1–2.)

Tovább

Háy János: A mélygarázs. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2013. 271 oldal,3200 Ft

Tovább

(Új zenei újság, Súgólyuk, MR3-Bartók, március 30.)

Tovább

Szil Ágnes: Tangram. JAK-füzetek 177. József Attila Kör–Prae.hu, Budapest, 2013. 144 oldal,2400 Ft

Tovább

(Gondolat-jel, MR1 – Kossuth, március 10.)

Tovább

Cserna-Szabó András: Szíved helyén épül már a Halálcsillag. Regény. Magvető Könyvkiadó, Bu­­da­pest, 2013. 362 oldal, 3490 Ft

Tovább

(180 perc, MR1 – Kossuth, február 11. hétfő reggel)

Tovább

Tovább

Horváth Péter: Dzsorden. Film­­regény. Noran Libro Kiadó, Bu­­dapest, 2012. 269 oldal,2990 Ft

Tovább

Karafiáth Orsolya: Kicsi Lili. Scolar Kiadó, Budapest, 2012. 267 oldal,3250 Ft

Tovább

A Macskakő szerzője számomra az egyik legnagyobb élő magyar író. Az a regény 1988-ban jelent meg, fontos könyv. Lengyel Péter 1993 óta nem adott ki új kötetet. Pedig sokan várjuk az azóta is készülő regényt. Három nagy interjúból ismerhettük meg eddig valamelyest az írói műhelyt. Csordás Gábor 1992-ben, Rádai Eszter 2007-ben, Nagy Gabriella 2009-ben faggatta ezt a különös embert, aki eredeti nyelveken olvassa folyamatosan a fél világirodalmat, és a nyelvészeten kívül még a történettudománnyal, sőt a természettudományokkal is barátságban van. (2000-ben Láng Zsolt is készített egy többrészes rádióinterjút vele, de az sajnos nincs meg írásban.) Szándékosan nem kérdeztem most az ÉS-hez fűződő viszonyáról (a lapnak 1965–1973 közt belső munkatársa volt), meg apjáról sem, akit nem ismert, Merényi Endre épületgépészről és az ő fotóiról, vagy nevelőapjáról sem, Lengyel Sándorról. Miként a családi háttérről, gyerekkoráról, az árvaságról, a félig utcagyerekségről és a zsidóságról sem kérdeztem újra, a hazafiságról, a hazaszeretet minőségéről sem, ezekről ugyanis már sok mindent elmondott az említett korábbi beszélgetésekben, és nem akartunk ismételni. Elárulta már, hogy szépapja 1848-ban nemzetőr volt, nagyapja az első világháborúban főhadnagy, apja meg a másodikban munkaszolgálatos, ott halt meg a Don-kanyarban. De azt még mindig nem árulta el, mikor lesz már készen az új regény!

Tovább

Vámos Miklós: Szitakötő. Nem­­zedékünk regénye. Európa Könyv­kiadó, Budapest, 2012. 432 oldal,3500 Ft

Tovább

Kováts Judit: Megtagadva. Re­­gény. Magvető Könyvkiadó, Bu­­da­pest, 2012. 255 oldal,2990 Ft

Tovább

Ha jól számolom, huszadik kötete jelent meg Márton Lászlónak a könyvhétre, M. L., a gyilkos címmel a Kalligramnál. Novellák, drámák, tanulmányok mellett tíz regényt, illetve kisregényt adott közre eddig. Az író 1959-ben született Budapesten, pontosabban Pesten, de mintegy harminc éve Budán él, és sokat fordít németből. Pályáját novellákkal kezdte, 1984-ben jelent meg az első kötete a Magvetőnél, majd jó húsz évig nem adott ki novelláskötetet, a legutóbbi három könyve viszont megint novellákat tartalmaz. És most épp készül visszatérni a regényhez.

Tovább

Darvasi Ferenc: Elválik. Novellák. Palatinus Kiadó, Budapest, 2012. 180 oldal,2500 Ft

Tovább

Vida Gábor: A kétely meg a hiába. Novellák. Magvető Könyv­kiadó, Budapest, 2012. 148 oldal,2490 Ft

Tovább

Térey János: Termann hagyatéka. Novellák, 1989–2011. Libri Kiadó, Budapest, 2012. 136 oldal,2490 Ft

Tovább

Györe Balázsnak most jelent meg a Barátaim, akik besúgóim is voltak című regénye. Ez már a tizedik mű, amelyben feldolgozza a saját életét, a családjának és a barátainak az emlékét. Egy Budapestről szóló életkép-, városkép-gyűjteménnyel és három verseskötettel együtt ez a szerző tizennegyedik könyve. Radikálisan csakis valós eseményekről ír, a szereplők pedig mindig a saját nevüket viselik. Regényíró, aki nem enged teret a fikciónak. Ez már önmagában nagyon érdekes. Ráadásul most a magára vonatkozó ügynöki jelentésekkel kellett szembesülnie, ahol mindenki álnéven szerepel, és ahol a besúgó és az állambiztonsági apparátus is kozmetikázza vagy túlfeszíti, túlinterpretálja a tényeket. A besúgás rafinált eljárásainak regényírói feldolgozásában Szántó T. Gábor Mószer című 1997-es kisregénye és Esterházy Péter 2002-es Javított kiadása után a Barátaim... egy harmadik lehetséges utat választ. Az író Pannónia utcai lakásában beszélgettünk, ahová nem olyan régen költözött.

Tovább
Élet és Irodalom 2024