Amire nem emlékszünk
Varró Dániel: Aki szépen butáskodik [Szűcs Édua illusztrációival], Jelenkor Kiadó, Budapest, 2018, 288 oldal, 3499 Ft
Aparegénnyé válik végül is ez a könyv, bár Anya rokonszenves alakja is meg-megjelenik néha, érdekesen ellenpontozva az apafigura álmodozós-költői világát a maga valóságközeliségével (ő az, aki például eligazodik a barkácsszerszámok között). A szöveg a maga keresetlenségével válik meggyőzővé. Könnyedén és örömmel olvasható, s jószerivel végigkuncogja az ember. De legjobban talán mégis a saját esetlenségein derülni tudó felnőtt férfi alakja: ahogyan öniróniával, néha már szarkazmussal tekint saját magára, hibáira és butáskodásaira – értetlenkedéseire a gyerekvilág természetes csodáival szemben.
Egy okos értelmiségi
Lackfi János: Emberszabás. Versek, 2010–2016. Helikon Kiadó, Budapest, 2018, 276 oldal, 3499 Ft
Amilyen egységes tónusú az első rész, a szerelmi ciklus – alighanem ez a kötet legerősebb korpusza –, annyira sokféle hangon szólal meg az utolsó verscsokor (Időbomba). Tréfás gyerekdaloktól a rapversen keresztül az apa-köszöntőkig és apa-siratókig találhatunk benne szövegeket. Az egész kötetet végül egy erős Illyés-parafrázis zárja: „Ahol idő van, ott idő van, / országútban és dűlőútban, a pörgő kamionkerékben / idő dolgozik észrevétlen” (Egy mondat az időről, 263.). Lackfi János hallatlan nyelv-érzékenységéhez nem férhet készség – versei azonban akkor igazán átütő erejűek, ha nem enged a könnyűszer csábításának. Ez a kötet nagy többségében olyan verseket tartalmaz, amelyeknek igazi súlyuk van.
A Túró Rudi éve
Murai András–Tóth Eszter Zsófia: 1968 Magyarországon. Miért hagytuk, hogy így legyen? Scolar Kiadó, Budapest, 2018, 280 oldal, 3990 Ft
A nagy generáció akkori lázadó, tekintélyellenes lelkesedése azonban mára erősen megfakult, az akkori hitek elfogytak. Ma már inkább csak a Patyomkin-paravánok mögötti hazugságok látszanak, a szégyenpír az arcunkon és a disszonanciák bennünk, kérdések, hogy akkor vajon miért nem vettük észre, hogy mennyire vakok voltunk, hogy vajon miért inkább a hűtőszekrényt és a Trabantot választottuk meg a balatoni telket, és nem az igazságot. Vajon miért voltunk gyávák beszélni ’56-ról, miért nem mertük kimondani az igazságokat, miért nem vettük észre a gulyáskommunizmus hamiskás Kádár-mosolya mögé rejtett cinizmust, miért hittük el a szörnyű butaságokat a „fejlett szocializmus”-ról, a „proletárdiktatúrá”-ról, a kommunizmusról? Aligha érthetjük meg akkori önmagunkat. Egy egész rendszer épült a hazugságra, és mi bedőltünk neki(k).
Betűkben a világ?
Ketten egy új könyvről – Különben magyar költő vagyok. Radnóti Miklós levelezése I. Sajtó alá rendezte Bíró-Balogh Tamás, Jaffa Kiadó, Budapest, 2017, 560 oldal, 5990 Ft
Egy olyan korban, melyben az elektronikus levelezés átveszi a kommunikáció legnagyobb részét, szinte felfoghatatlan, mennyi örömmel és érdekességgel ajándékoz meg bennünket egy ilyen kötet. Bíró-Balogh Tamás igényes és pontos munkája révén olyan „titkok”-nak jutunk a nyomára, melyekről sejtelmünk sem volt. (Vajon mit és hogyan fognak kutatni ötven, száz év múlva a filológusok? A papírlevelek eltűnésével végképp le kell mondanunk majd az [ön]dokumentálás egy igen jelentős információforrásáról?)
Némely levelüket mindketten, Fifi és Radnóti is belemásolták naplóikba, hogy így is megőrizzenek fontosnak tartott gondolatokat. Vagy egyszerűen eleve másolatot készítettek leveleikről. Ma mindez egy kattintásba kerül, ugyanakkor azonban szinte bizonyosak lehetünk benne, hogy pár hét vagynéhány hónap múlva eltűnik gépünkről az e-mail szövege. Nos, Radnótiék levelezéskultúrája jellemezhető azzal a talán ki nem mondott, ám mégis tudatos igényükkel, hogy szövegeikből rekonstruálható legyen majd az életük.
Menni vagy maradni?
Fábián László: Kiált a kő a falból. Szülőföld Kiadó, Szombathely, 2017, 264 oldal, ár nélkül
A Kiált a kő a falból című regény szakít a klasszikus prózaformálás hagyományaival, ám részben meg is tartja azokat. Az idősíkokat itt is felbontja a szerző, a szöveg mikroszerkezete azonban mondatok szintjén nem enged a „lírai linearitás”-ból. A szenvedélynek, melyet megfogalmazni, érzékeltetni szeretne, sugallatokra van szüksége, a sugallatokat és sejtelmeket pedig csak aprólékos gonddal megformált mondatokban lehet megfogalmazni. Ezek a mondatok ilyenek: úgy jellemzőjük a spontaneitás, hogy észrevehetetlenül mégiscsak alaposan végiggondoltak.
A főszereplő fiú egy rendes munkásember, a lány operaénekes és zsidó származású – Budapesten, közvetlenül a második világháború után… Ennél távolabb aligha állhatnának egymástól. Ám a szerelemnek nem lehet parancsolni, mint tudjuk. Menni vagy maradni? – vetődik fel nemsokára a kérdés mindkettejükben.
Levélbarátság
Praznovszky Mihály: Madách arany évei. Madách és Arany irodalmi barátsága. Magyar Irodalmi Emlékházak Egyesülete, h. n., 2017, 120 oldal, ár nélkül
Madáchot Arany vezette be az irodalmi életbe, ahogyan ezt mondani szokás. Ő mutatta be a Tragédiát a Kisfaludy Társaságban, ő gondozta és közölte Madách más írásait is lapjaiban. A Tragédia kapcsán bizonyosan tisztában volt vele, hogy remekművel van dolga, más Madách-művek esetében – mint ez a levélváltásokból szintén látható – pedig nyilvánvalóvá tette (akár szerkesztői üzenetben is), hogy azok nem a „nagy mű” színvonalán készültek.
Ex libris
Gabriel García Márquez: Utazás Kelet-Európában
Veress Ferenc: Michelangelo és a vatikáni Pietà
Szív Ernő: Az irodalom ellenségei
Tolnai Ottó: Nem könnyű
Színháztörténet
Sirató Ildikó: A magyar színjátszás rövid története. Holnap Kiadó, Budapest, 2017, 272 oldal, 3500 Ft
Sirató Ildikó izgalmasan mutatja be az 1900 körüli, majd az azt követő évtizedek színházművészetét, továbbá kitérőket tesz a táncjátékok, a balett, a bábszínházak világába, de főképpen az operett, a musical és az opera (illetve az Opera) magyarországi történetét jellemzi pontos ecsetvonásokkal.
Mindvégig érezhető: a szerző mondandója mögött olyan hatalmas háttértudás húzódik meg, amelynek eredményeképpen az alkotó magabiztosan és otthonosan mozog az elmúlt harmadfélszáz év magyar színjátszásának deszkáin.
Hősök és világok
Visy Beatrix: „Nem ahogy ma szokás”. A narráció jegyei, szépirodalmi elbeszélőszerkezetek Babits Mihály Az európai irodalom története című művében. Balassi Kiadó, Budapest, 2017, 184 oldal, 2900 Ft
Az európai irodalom történetének elbeszélője „erőteljes vonásokkal jellemezhető” (49.), s ennek következtében a mű – nem kis örömet okozva e sorok írójának – „a hipertextualitással is kapcsolatba hozható” (51.). A szöveg maga pedig lehet regény, memoár, sőt, még dráma is – vélik a korabeli s a későbbi értelmezők, s erre a nézetrendszerre építi fel Visy Beatrix (szerinte nem, szerintünk azért meglehetősen újszerű) meglátásait: „Az európai irodalom története mint (nemzeti) eposz” (57.), mint „családregény” (74.), illetve mint „memoár, önvallomás” (106.). De sem a pozitivizmus, sem a szellemtörténet „nem elég” Babitsnak (105.): a „világirodalom” (értsd: európai irodalom) legnagyobb értékeit szerinte egyszerűen ama legkiemelkedőbb alkotók, a „hegycsúcsok” életművei hordozzák magukban.
A Semmi üzenetei
Csepeli György: A meg nem gondolt gondolat. Kossuth Kiadó, Budapest, 2016, 256 oldal, 2990 Ft
„Minden népirtás a Semmi üzenete az embernek, aki az üzenetet hol meghallja, hol nem hallja meg. A holokauszt egyedisége az identitását a görög-zsidó-keresztény hagyományból merítő emberben van, akinek nem lehet az üzenetet nem meghallania. A holokauszt tagadja az emberi létezés nyugati felfogását, mely mindenki számára ígéri az életet. A holokauszt rettenete arra figyelmezteti a nyugati embert, hogy nem lehetünk annyira idegenek egymás között, hogy azt higgyük, a másik halála más, mint a miénk.” (245.) A kötet esszészerűen fogalmaz, a nem szakember számára is világos és érthető a stílusa és a gondolatvezetése, beszéljen akár a „politikai antiszemitizmus”-ról, „Bibó István antiszemitizmus-elméleté”-ről vagy az „új antiszemitizmus”-ról. E fejezetcímek mellett olvashatunk például Trianon és az antiszemitizmus összefüggéseiről is, mely szempont talán meg is lepi kissé az olvasót, hiszen aligha szoktunk a közbeszédben e témával foglalkozni.
Agyag és márvány
kukorelly endre [sic!]: porcelánbolt. Kedvenxcekről. Olvasókönyv. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2016, 520 oldal, 4499 Ft
Jó volna hosszas passzusokat idézni az irodalomtanításról szóló szövegekből, mert Kukorelly itt is példátlan éleslátással szól az iskolai irodalomtanítás visszásságairól. „A gyerekek rendben vannak, romlottságuk romlatlan, hibátlanok, zseniálisak, még minden visszacsinálható, kicsalogathatod őket a zsákutcából. […] 33 perc múlva 33 potenciális író ül veled szemben.” (247.) Ám sajnos „[i]rodalmat tanulva nem irodalmat tanulnak, hanem irodalomtörténetet. // Legyen ez írásom legsúlyosabb tétele.” (247.) Úgy tűnik, hiába minden modernizáló szándék, a magyar irodalomtanítást az oktatásirányítás mára végképp visszataszította a múltba.
Ex libris
Sipos Lajos: Berda József
G. Komoróczy Emőke: Avantgárd kontinuitás a XX. században
Dérczy Péter: Között
Orbán Ottó: Színpompás ostrom
Kint és bent
Faragó Kornélia: Idők, terek, intenzitások. Forum Kiadó, Újvidék, 2016. 320 oldal,2990 Ft
Különösen értékesnek és fontosnak gondolom mindazt, amit a szerb irodalomról elmond Faragó Kornélia. Egyfelől azért, mert oly ritkán olvashatunk mély elemzéseket a szomszéd országok, nemzetek, nyelvek irodalmáról, másfelől pedig azért, mert az eleganciát, mellyel szerzőnk a szerb irodalomra tekint, egyetemeken kellene tanítani. Izgalmasak „az autobiografikus műfajok szerb változatairól” mondottak, de nem kevésbé köti le figyelmünket ama tanulmányok sora sem, amelyek geokulturális nézőpontból tárgyalják irodalmainkat.
Gyerektudósok
Kamarás István OJD: Titkos kutatónapló. Luther Kiadó, Budapest, 2015. 236 oldal, 2200 Ft
Élet és irodalom
Markó Béla: Csatolmány. Versek 2011–2013. Book-Art Kiadó, Csíkszereda, 2013. 104 oldal,2790 Ft, 30 lej
Szép irodalom A-tól Z-ig
Szlovákiai magyar szép irodalom. Összeállította Nagy Erika, Szlovákiai Magyar Írók Társasága, Pozsony, 2013. 260 oldal, 10 euró
Öttucatnyi végtelen
Markó Béla: Egy mondat a szeretetről. Hatvan vers Szávai Géza válogatásában, Pont Kiadó, Budapest, 2013. 120 oldal, 2520 Ft
A nyitott szöveg bűvöletében
Szűts Zoltán: A világháló metaforái. Osiris Kiadó, Budapest, 2013. 232 oldal, 3480 Ft
Jókedvű istenek
Markó Béla: Festékfoltok az éjszakán. Jelenkor Kiadó, Pécs, 2012. 104 oldal, 2500 Ft