GYŰLÖLJÜK BAKÁT IS!

PÁRATLAN OLDAL - LXI. évfolyam, 47. szám, 2017. november 24.

„Van ebben az országban egy bíró, aki nagyon haragszik Magyarország kormányára és a Fideszre, Baka Andrásnak hívják, akinek a hivatali státuszváltásából adódóan óriási a sértettsége, és rejtélyes véletlen okán az összes taoügy a Baka-féle tanácsba került a Kúrián” – mondta Lázár János a 104. kormányinfón. A kancelláriaminiszter azzal nem foglalkozott, hogy korábban a Fővárosi Ítélőtábla a Kúriával megegyezően közpénznek minősítette a társasági nyereségadót (tao), aminek felhasználását nyilvánosságra kell hozni.

A tao-pénzek – vagyis az, hogy a cégek társaságiadó-kedvezményt kapnak, ha adójuk egy részét látványsportokra és/vagy kultúrára költik – 2011 óta politikai és jogi viták tárgya. Orbán Viktor 2014-ben a kommunista gondolkodás örökségének tartotta azt a nézetet, amely szerint a vállalkozók által megtermelt pénz közpénz lenne, amikor ők termelik meg. A XXI. század eddig ismert legnagyobb politikai teoretikusa azt nem tette hozzá, hogy eredetileg adózott pénzről van szó, amit az állam a törvény szerint meghatározott közcélokra enged el. Mivel a költségvetésből esik ki a bevétel, a taót, annak bevezetésekor állami támogatásként kellett engedélyeztetni az Európai Unióval. Rögzítsük továbbá: az így elköltött, eddig közel 400 milliárd forintnyi összeg fontos pillére a fideszes mutyik rendszerének (FMR).

Baka András régóta szálka a kormány szemében. Bár 2009-ben még a Fidesz támogatásával lett az akkori Legfelsőbb Bíróság elnöke, hat évre szóló mandátumának csak egyharmadát tudta kitölteni. Ennek magyarázata az, hogy Baka többször is bírálta a hatalom kísérleteit a bíróságok elfoglalására. Eltávolításának hivatalos indoklása az volt, hogy 2011‑ben a Legfelsőbb Bíróság jogutóda a Kúria lett. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) első és másodfokon is elmarasztalta Magyarországot: az ítélet szerint az ő és helyettesének leváltása az európai joggal ellentétes volt. Az EJEB döntésének része volt az is, hogy a magyar hatóságok megsértették a Legfelsőbb Bíróság volt elnökének a véleménynyilvánítási szabadsághoz fűződő jogát. A magyar államnak  különböző jogcímeken összesen 100 ezer eurót, azaz mintegy 31,5 millió forintot és annak kamatait kellett megfizetnie a sértettnek.

Tekintettel arra, hogy Baka – Sorossal szemben – pénzt vett ki a magyar emberek zsebéből, nem mellesleg van némi része abban, hogy a hatalmi ágak közül csak a bíróságok őrizték meg függetlenségüket, érdemes lenne őt is gyűlölni! Lázár megadta az alaphangot.

A szerző további cikkei

LXVIII. évfolyam, 9. szám, 2024. március 1.
LXVIII. évfolyam, 4. szám, 2024. január 26.
LXVII. évfolyam, 46. szám, 2023. november 17.
Élet és Irodalom 2024