BALTÁS­BARÁT

PÁRATLAN OLDAL - LXVII. évfolyam, 46. szám, 2023. november 17.

„Svédország csatlakozhat a NATO- hoz, amilyen hamar csak lehetséges” – közölte Novák Katalin Jens Stoltenberggel közösen tartott sajtótájékoztatóján Brüsszelben november 8-án. Az államfő hozzátette: nem az ő, és nem is Orbán Viktor miniszterelnök döntése a kérelem elfogadása (hvg.hu, november 8.).

A rendszerváltozás óta érvényes jogrend szerint Novák Katalin valóban nem dönthet ebben a kérdésben. A miniszterelnököt azonban nem kellett volna belekevernie ebbe a diskurzusba. Az elnök asszony is része ennek az álnok, illiberális demokráciának nevezett rendszernek, és tudja: az országot érintő fontos kérdés 2010 óta Orbán Viktor beleegyezése nélkül nem dőlhet el. Kapitális hazugság volt az, amikor Kocsis Máté ez év február 23-án közölte: a miniszterelnök azt szeretné, hogy fogadják el Svédország és Finnország NATO- csatlakozását, azonban a Fidesz–KDNP-frakció megosztott a kérdésben. Az undorító színjátékot lassan másfél éve látjuk-halljuk, időnként a darab bővül például annak mantrázásával, hogy több tiszteletet követelnek a magyaroknak, majd egy magyar demokráciát kritizáló svéd oktatófilm miatti sértődéssel.

Orbán testbeszéde is sokat elárul: ha szája szegletében megjelenik egy apró mosoly, tudni lehet, hogy olyat fog mondani, ami híveinek nagyon tetszik, ám sértő, megosztó, s legfőképpen hazug.

Nyolc éve egy turistacsoporttal Ör­ményországban jártam. Egy kis falu közvécéjét őrző idős ember oroszul szólt hozzánk, amikor megtudta, hogy magyarok vagyunk: „A maguk vezetője szabadon engedte a honfitársamat meggyilkoló azeri katonát!” Szomorúan széttártam a kezem, és csak azt tudtam mondani: nem én választottam.

A szerző további cikkei

LXVIII. évfolyam, 25. szám, 2024. június 21.
LXVIII. évfolyam, 22. szám, 2024. május 31.
LXVIII. évfolyam, 19. szám, 2024. május 10.
Élet és Irodalom 2024