Uraim! Köszönöm!

Az elmúlt pár héten a következők intéztek ellenem éles támadást - elnézést, ha valakit kifelejtettem -: Farkas Zoltán, Kállai R. Gábor, Magas István, Bretter Zoltán, Gavra Gábor, Szendrei Lőrinc, a hungary.indymedia.org több szerzője, kuruc.info (a más portálokról már ismert gyilkossági fölhívás, kezdőlapon fényképem a távcsöves puska célkeresztjében), Rácz Péter, Tomcat (gyilkossági fantáziák), Lovas István (kétszer), Csontos János (a Magyar Nemzet publicistája: cikke azonos a Debreczeniével, az antigyurcsányista ortodoxia szemszögéből), index.hu (manipulált interjú), Nemzeti Hírháló (javaslat kivégzésemre*), Stróbl Alajos, Debreczeni József (cikke azonos a Csontoséval, az antiorbánista ortodoxia szemszögéből).

(Ismeretterjesztés: az Autonomia Operaia nem kis értelmiségi csoport volt, hanem sok tízezres proletármozgalom, bázisa a Fiat Művekben, egyik vezetője Antonio Negri volt, akinek a műveit [a leghíresebbeket legalább: Empire; Multitude] mindenki tanulmányozza ma, gondolom, az említettek is.** Az államkapitalizmusról szóló hipotézisemet Resnick és Wolff - kitűnő - könyve előtt három évvel publikáltam. Suszter, kaptafához.)

(A "Boldog a Hon, Ahol Nincs TGM" Mozgalom már Romániára is átterjedt, vö. Mircea Mihaies, Evenimentul zilei, Andrei Cornea, 22, ejtsd: Doua's'doi, tkp. Douazeci si doi, folyt. nyilván köv.)

S még azt mondják, Magyarország megosztott.

Büszke és boldog vagyok, hogy sikerült - legalább az értelmiség körében - megteremtenem a teljes és maradéktalan nemzeti egységet. Kérem, uraim, kéz a kézben (továbbá: kart karba öltve, s ha lehet: vállvetve) lépdeljenek föl a hófödte, egyben verőfényben fürdő, napfényes csúcsokra.

Hadd integessek önöknek innen lentről, a mély, árnyékos szurdokból.

Hollárió!

T. G. M.

* Tisztelet Ertsey-Ravasz Ferencnek, aki a kolozsvári Szabadság (www.szabadsag.ro) szeptember 7-ei számában ezt kikérte - ki merte kérni - magának. Csonka-Magyarországon az efféle már nem szokás. György Péter írt ellenkritikát Bretter Zoltán dr. egyetemi docensnek, az SZDSZ pécsi elnökének szerénységem ellen intézett filippikájára a Magyar Narancsban, de Bretter dr. írásában - ismerjük el - történetesen nem volt különös kegyetlenséggel, társtettességben és bűnszövetkezetben, előre megfontoltan, szándékosan elkövetendő emberölésre való költői buzdítás.

** Vö. Steve Wright: Storming Heaven: Class Composition and Struggle in Italian Autonomist Marxism, London: Pluto, 2002; Martin Birkner, Robert Foltin: Post-Operaismus: Von der Arbeiterautonomie zur Multitude, theorie.org. Stuttgart: Schmetterling-Verlag, 2006. Antonio Negri munkáiról magam is írtam, itt az ÉS-ben, nem olyan nehéz "utánanézni". Ajánlatos volna, ha szerzőink, mielőtt kortárs nyugati fejleményekbe akasztanák a tollukat, legalább némi szótáracskákba, kislexikonokba belepillantanának, pl. David Macey: Dictionary of Critical Theory, London: Penguin, 2001. A terjedelmes Historisch-kritisches Wörterbuch des Marxismus (Argument-Verlag, Hamburg; eddig 6+1 kötet, a 7.1. következik) még nem teljes. Ennél kezelhetőbb: Jacques Bidet, Eustache Kouvélakis, szerk.: Dictionnaire Marx contemporain, Párizs: Presses Universitaires de France, 2001, vagy: Konrad Lotter, Reinhard Meiners, Elmar Treptow, szerk.: Das Marx-Engels-Lexikon, Köln: PapyRossa Verlag, 2006, vagy: Christoph Henning, szerk.: Marxglossar, Berlin: Edition Freitag, 2006. Vö. még: Alison M. Jaggar, Iris Marion Young, szerk.: A Companion to Feminist Philosophy, Oxford: Blackwell, 2000; Sandra Kemp, Judith Squires, szerk.: Feminisms, Oxford: Oxford University Press, 1997. (És az utóbbi ötöt csak a saját polcomról emeltem le...) A forrásokhoz hozzá lehet férni, de itt a "vitapartnereim" alap- és középfokú oktatása nem lehet a föladatom.