Ami a mostani történelmi pillanatban történik velünk, lehet régi nemzeti adósságunk törlesztése, sőt a Bibó által remélt „emberi méltóság forradalmának” kezdőlépése. Önismétlés: megkésve bár, csatlakozhatunk azokhoz a szabad nemzetekhez, amelyek úgy lettek nagykorúak, hogy nem mint eddig mi, (vesztes) szabadságharcokat vívtak az idegen elnyomókkal, hanem azzal, hogy végre saját hitvány uraikat zavarták el. Most csak rajtunk múlik. A harmadik köztársaságon a József Attilától vett fordulattal szólva „nem volt áldás”, talán mert akkor a forgandó történelmi jószerencse ajándékaként sült galamb hullott a csodálkozva kitátott nemzeti szájba. A negyedik köztársaság végre a mi művünk lehetne.

► Ketten egy új könyvről – Komoróczy Géza: Jogot, mert emberek vagyunk – Zsidó történeti tanulmányok. Kalligram Kiadó, Budapest, 2023, 340 oldal, 4990 Ft

A kötet egyenesen szívet melengető címe az 1848 nyarán az első népképviseleti Országgyűléshez az izraelita lakosok képviselete által küldött levelet idézi, amelynek fogalmazói szerint „Mi azért kívánjuk jogainkat, mert emberek vagyunk – mi egyenlők akarunk lenni e haza minden lakosaival”. Szépen rímel ez a mondat Montesquieu híres szavaira: „…elsősorban ember vagyok s azután francia; szükségszerűen vagyok ember s véletlenül francia”.  Ugyanaz az igazság, de eltérő beszélőhelyzet. A francia a születési és pénzarisztokrácia magasából, a zsidó magyarok, akik a jogfosztottak pozíciójából szólnak, hasonló pátosszal.