Az olvasás öröme
Heller Ágnes: Olvasónapló (2016–2017), Múlt és Jövő Kiadó, Budapest, 2017, 254 oldal, 3200 Ft
A körülmények azóta sokat változtak, de azt hiszem, mégis itt gyökerezik az olvasásnak az az öröme, amely Heller Ágnes naplóiból árad. Az olvasónapló nem csak olvasmányokról számol be, hanem azt is közvetíti, hogy az olvasás a szabadság gyakorlása: ezért szabad teljesen fölösleges dolgokat is olvasni, és az elemzések szakmaiságát sohasem szabad túlfeszíteni. (Ezért nem szerepelnek az elemzett művek között filozófiai alkotások.)
A szellem visszatérése önmagához
Nagyjából a századforduló körül aztán ez a boldogság-érzés szertefoszlik: jön egyfajta tragikus és mély-szomorú hang, amely a világ elsivatagosodásáról beszél. Ezzel párhuzamosan, sőt ezt bizonyos értelemben ellensúlyozva, születik meg a „kései filozófia”, amelynek legfontosabb dokumentumait A személyes emlékezet című kötet tartalmazza. (Kalligram, 2016 – ez a Válogatott művek zárókötete) E kötetben a szerző négy utolsó könyve szerepel, kiegészítve néhány azóta készült dolgozattal. A mű hangütését egységesen a személyesség jellemzi. Vajda egy interjúban így beszél a maga megközelítéséről: „Számomra nem sokat mond az a filozófia, amely a szó szűkebb értelmében vett tudomány »rangjára« tart igényt, úgy mint állításainak legalábbis a falszifikálhatósága, prediktív erő stb. Ez nem jelenti azt, hogy az ilyesfajta törekvéseket feltétlenül elhibázottnak tartanám: idegenek tőlem. Amit én művelek, annak meg aztán tuti, hogy semmi köze sincs semmifajta tudományhoz (nem megismerés, hanem gondolkodás […].)” (Vulgo, 2005/1-2. 281.)
Filozófiai publicisztika
Rüdiger Safranski: Idő. Amit velünk tesz, és amivé mi tesszük. Fordította Simon József, Typotex Kiadó, Budapest, 2017, 254 oldal, 2900 Ft
Több értelmező is a könyv hatodik fejezetét találta a legérdekesebbnek, melynek címe: Életidő és világidő. A cím Hans Blumenberg 1986-ban megjelent könyvére utal, amely minden bizonnyal az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb idő-elméleti műve. Blumenberg szerint már a Paradicsomból való kiűzetést is úgy kell értelmeznünk, mint az életidő és a világidő közötti olló szétnyílását. És ez a folyamat teljesedik ki a modernségben; pontosabban ebben egyértelműen a világidő uralkodik az életidő felett. Számomra azonban ez a fejezet egyértelműen csalódást okozott: Safranski nem „kapcsolódik” Blumenberghez, még csak meg sem említi. Nagy valószínűséggel azért, mert ez a könyv erősen konkurált volna a saját kordiagnosztikai elképzeléseivel.
Ex libris
Csillaggal nem jó járni most
Illyés Gyula: Naplójegyzetek (1956–1957)
Orbán Ottó: Színpompás ostrom, lángoló házakkal
Dalos György: Tíz esztendő
A szellemtudományok Budapesten
Hans-Ulrich Gumbrecht: Szellemtudományok – mi végre? Budapesti előadások. Fordította Nemeskéri Luca, Lénárt Tamás, Vincze Ferenc, Vásári Melinda, Kelemen Pál. Kijárat Kiadó, Budapest, 2016. 219 oldal, 2600 Ft
2011 őszén történt valami Budapesten: szeptember 14. és 21. között hat előadást tartott a világ egyik vezető irodalomtudósa, Hans-Ulrich Gumbrecht. (Az „irodalomtudós“ talán nem is jó megnevezés, Gumbrecht elméleti jelentőségének egyik fontos alkotóeleme ugyanis, hogy egységben látja az irodalomtudományt, az esztétikát és a filozófiát.) / Az előadásokat az tette hallatlanul érdekessé, hogy Gumbrecht rendkívül jó vendég volt, mozgósította a Magyarországra vonatkozó ismereteit, a szünetekben és esténként elmélyült beszélgetéseket folytatott a kurzus résztvevőivel.
A bölcsességhez vezető út
Heller Ágnes: A filozófia rövid története gólyáknak. I. Az ókor. Múlt és Jövő Kiadó, Budapest, 2016. 296 oldal, 3900 Ft
„A filozófia ugyanolyan egyszerű, mint a szerelem, csak egy kicsit gyakorolni kell.” (166.) Bátorság tehát, induljunk el, mi mint gólyák vagy olvasók. Hegeltől azt is tudjuk, hogy a bátorság a legnehezebb dolog, és a filozófia ezt csak feltételezheti. De jó lenne mégis egy kis kedvet csinálni az előadások elején. Heller ezt írja: „Végül is: mire való egy gólyának a filozófia? Arra, amit kezd vele.“ (11.)
Olvasás-napló
Heller Ágnes: Olvasónapló 2015–2016. Múlt és Jövő Kiadó, Budapest, 2016. 309 oldal, 3200 Ft
Ex libris
Márton László: Árnyas főutca
Bereményi Géza: Versek
Forgách András: Élő kötet nem marad
Oravecz Imre: Távozó fa
A rabbinikus bölcsességtől a filozófiáig
Salomon Maimon: Életem története. Fordította Uris Asaf és Rácz Péter, Kalligram Kiadó, Pozsony, 2015. 2900 Ft
Fontos könyvet adott ki a Kalligram Kiadó, ráadásul (ahogy látom) mindenféle külső támogatás nélkül. Ez a kis könyv alapvetően kétféle perspektívából olvasható: egyrészt a XVIII. századbeli lengyel-litván zsidók helyzetének leírásaként, másrészt egy rendkívül tehetséges zsidó fiatalember felemelkedéseként és filozófussá válásaként.
A kísérteties scherzo
Ketten egy új könyvről - Péteri Lóránt: Mahler, a scherzo és a „kísérteties”, Rózsavölgyi és Társa Kiadó, Budapest, 2015. 251 oldal, 3990 Ft
„Ez a könyv Gustav Mahler 2. szimfóniájának III. tételéről szól, és abban a meggyőződésben íródott, hogy a zene jelentéséről nemcsak lehet, de érdemes is beszélni.” (9.) A szóban forgó tételt Mahler 1893 nyarán írta, de a következő néhány évben legalább háromszor átdolgozta. A könyv merészségét és igényességét akkor láthatjuk a leginkább, ha a megközelítésmódját összevetjük Adorno híres Mahler-könyvével. Adorno bizonyos címszavakat határozott meg (hang – karakter – regény – szétesés és affirmáció), és ezek fényében vette szemügyre az egész mahleri életművet. Péteri Lóránt egyetlen tételt választ, miközben az elemzéseinek mégis van egy esztétikai-fogalmi vezérfonala: a „kísértetiesség”.
Ex libris
Thomas Mann: Doktor Faustus
Rainer Maria Rilke: Levelek egy ifjú költőhöz
J. D. Salinger: Rozsban a fogó
W. G. Sebald: Légiháború és irodalom
A mese
Egressy Zoltán: Lila csík, fehér csík. Európa Könyvkiadó, Budapest 2015. 229 oldal,2990 Ft
Ex libris
Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai
Babits Mihály: Egyetemi előadások 1919
Róna Judit: Nap nap után
Fenyő Miksa: Az elsodort ország
Beszélgetve filozofálni
Vajda Mihály–Kardos András: Kérdő evidenciák. Beszélgetések, Dupress-Líceum–Kalligram Kiadó, Eger–Pozsony, 2015. 130 oldal, ármegjelölés nélkül
A láthatatlan láthatóvá válik
Ungváry Rudolf: A láthatatlan valóság. A fasisztoid mutáció a mai Magyarországon. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2014. 248 oldal, 2990 Ft
Ex libris
Platón: Állam
Epiktétosz összes művei
Idősebb Plinius: Természetrajz, VII–VIII.
Quintus Tullius Cicero: A hivatalra pályázók kis kézikönyve
„Minek nevezzelek?”
Magyar Bálint (szerk.): Magyar polip. A posztkommunista maffiaállam, 2. kötet, Noran Libro Kiadó, Budapest 2014. 439 oldal, 3990 Ft
Ismeri ön Rousseau-t?
Marsó Paula: Jean-Jacques Rousseau és az írás problémája. Kijárat Kiadó, Budapest, 2013. 300 oldal, 2600 Ft
Ex libris
Girolamo Cardano: Életem
Csáth Géza: Méla akkord: hínak lábat mosni
Kosztolányi Dezső Levelezése I. 1901–1907.
Giacomo Casanova: Korai és kései szerelmek
A „hazai” filozófia helyzete tegnap és ma
Ez lenne tehát a feladat, szétnézni és magunkba nézni; a filozófiától ez a feladat nem lehet idegen, hiszen az önvizsgálat mindig is a lényegéhez tartozott. De nekünk itt és most kellene szétnéznünk, Magyarországon, negyedszázaddal a rendszerváltás után. És ha belegondolunk, ez nem is olyan egyszerű, mivel előttünk masszív, nagy tradícióval rendelkező előítélet tornyosul.