Weiss János

Rüdiger Safranski: Idő. Amit velünk tesz, és amivé mi tesszük. Fordította Simon József, Typotex Kiadó, Budapest, 2017, 254 oldal, 2900 Ft

Több értelmező is a könyv hatodik fejezetét találta a legérdekesebbnek, melynek címe: Életidő és világidő. A cím Hans Blumenberg 1986-ban megjelent könyvére utal, amely minden bizonnyal az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb idő-elméleti műve. Blumenberg szerint már a Paradicsomból való kiűzetést is úgy kell értelmeznünk, mint az életidő és a világidő közötti olló szétnyílását. És ez a folyamat teljesedik ki a modernségben; pontosabban ebben egyértelműen a világidő uralkodik az életidő felett. Számomra azonban ez a fejezet egyértelműen csalódást okozott: Safranski nem „kapcsolódik” Blumenberghez, még csak meg sem említi. Nagy valószínűséggel azért, mert ez a könyv erősen konkurált volna a saját kordiagnosztikai elképzeléseivel.

Tovább

Csillaggal nem jó járni most

Illyés Gyula: Naplójegyzetek (1956–1957)

Orbán Ottó: Színpompás ostrom, lángoló házakkal

Dalos György: Tíz esztendő

Tovább

Hans-Ulrich Gumbrecht: Szellemtudományok – mi végre? Budapesti előadások. Fordította Nemeskéri Luca, Lénárt Tamás, Vincze Ferenc, Vásári Melinda, Kelemen Pál. Kijárat Kiadó, Budapest, 2016. 219 oldal, 2600 Ft

2011 őszén történt valami Budapesten: szeptember 14. és 21. között hat előadást tartott a világ egyik vezető irodalomtudósa, Hans-Ulrich Gumbrecht. (Az „irodalomtudós“ talán nem is jó megnevezés, Gumbrecht elméleti jelentőségének egyik fontos alkotóeleme ugyanis, hogy egységben látja az irodalomtudományt, az esztétikát és a filozófiát.) / Az előadásokat az tette hallatlanul érdekessé, hogy Gumbrecht rendkívül jó vendég volt, mozgósította a Magyarországra vonatkozó ismereteit, a szünetekben és esténként elmélyült beszélgetéseket folytatott a kurzus résztvevőivel.

Tovább

Heller Ágnes: A filozófia rövid története gólyáknak. I. Az ókor. Múlt és Jövő Kiadó, Budapest, 2016. 296 oldal, 3900 Ft


„A filozófia ugyanolyan egyszerű, mint a szerelem, csak egy kicsit gyakorolni kell.” (166.) Bátorság tehát, induljunk el, mi mint gólyák vagy olvasók. Hegeltől azt is tudjuk, hogy a bátorság a legnehezebb dolog, és a filozófia ezt csak feltételezheti. De jó lenne mégis egy kis kedvet csinálni az előadások elején. Heller ezt írja: „Végül is: mire való egy gólyának a filozófia? Arra, amit kezd vele.“ (11.)

Tovább

Heller Ágnes: Olvasónapló 2015–2016. Múlt és Jövő Kiadó, Bu­da­pest, 2016. 309 oldal, 3200 Ft

Tovább

Márton László: Árnyas főutca

Bereményi Géza: Versek

Forgách András: Élő kötet nem marad

Oravecz Imre: Távozó fa

Tovább

Salomon Maimon: Életem története. Fordította Uris Asaf és Rácz Péter, Kalligram Kiadó, Pozsony, 2015. 2900 Ft

Fontos könyvet adott ki a Kalligram Kiadó, ráadásul (ahogy látom) mindenféle külső támogatás nélkül. Ez a kis könyv alapvetően kétféle perspektívából olvasható: egyrészt a XVIII. századbeli lengyel-litván zsidók helyzetének leírásaként, másrészt egy rendkívül tehetséges zsidó fiatalember felemelkedéseként és filozófussá válásaként.

Tovább

Ketten egy új könyvről - Péteri Lóránt: Mahler, a scherzo és a „kísérteties”, Rózsavölgyi és Társa Kiadó, Budapest, 2015. 251 oldal, 3990 Ft

„Ez a könyv Gustav Mahler 2. szimfóniájának III. tételéről szól, és abban a meggyőződésben íródott, hogy a zene jelentéséről nemcsak lehet, de érdemes is beszélni.” (9.) A szóban forgó tételt Mahler 1893 nyarán írta, de a következő néhány évben legalább háromszor átdolgozta. A könyv merészségét és igényességét akkor láthatjuk a leginkább, ha a megközelítésmódját összevetjük Adorno híres Mahler-könyvével. Adorno bizonyos címszavakat határozott meg (hang – karakter – regény – szétesés és affirmáció), és ezek fényében vette szemügyre az egész mahleri életművet. Péteri Lóránt egyetlen tételt választ, miközben az elemzéseinek mégis van egy esztétikai-fogalmi vezérfonala: a „kísértetiesség”.

Tovább

Thomas Mann: Doktor Faustus

Rainer Maria Rilke: Levelek egy ifjú költőhöz

J. D. Salinger: Rozsban a fogó

W. G. Sebald: Légiháború és irodalom

Tovább

Egressy Zoltán: Lila csík, fehér csík. Európa Könyvkiadó, Budapest 2015. 229 oldal,2990 Ft

Tovább

Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai

Babits Mihály: Egyetemi előadások 1919

Róna Judit: Nap nap után

Fenyő Miksa: Az elsodort ország

Tovább

Vajda Mihály–Kardos András: Kérdő evidenciák. Beszélgetések, Dupress-Líceum–Kalligram Kiadó, Eger–Pozsony, 2015. 130 oldal, ármegjelölés nélkül  

Tovább

Ungváry Rudolf: A láthatatlan valóság. A fasisztoid mutáció a mai Magyarországon. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2014. 248 oldal, 2990 Ft 

Tovább

Platón: Állam 

Epiktétosz összes művei

Idősebb Plinius: Természetrajz, VII–VIII.

Quintus Tullius Cicero: A hivatalra pályázók kis kézikönyve

Tovább

Magyar Bálint (szerk.): Magyar po­lip. A posztkommunista maffiaál­lam, 2. kötet, Noran Libro Kiadó, Bu­da­pest 2014. 439 oldal, 3990 Ft

Tovább

Marsó Paula: Jean-Jacques Rousseau és az írás problémája. Kijárat Kiadó, Budapest, 2013. 300 oldal, 2600 Ft

Tovább

Girolamo Cardano: Életem

Csáth Géza: Méla akkord: hínak lábat mosni

Kosztolányi Dezső Levelezése I. 1901–1907.

Giacomo Casanova: Korai és kései szerelmek

Tovább

Ez lenne tehát a feladat, szétnézni és magunkba nézni; a filozófiától ez a feladat nem lehet idegen, hiszen az önvizsgálat mindig is a lényegéhez tartozott. De nekünk itt és most kellene szétnéznünk, Magyarországon, negyedszázaddal a rendszerváltás után. És ha belegondolunk, ez nem is olyan egyszerű, mivel előttünk masszív, nagy tradícióval rendelkező előítélet tornyosul. 

Tovább

Michael-Thomas Liske: Gottfried Wilhelm Leibniz. Fordította Felkai Gábor. Typotex Kiadó, Budapest 2013. 315 oldal,4800 Ft

Tovább

Denis Diderot: Esztétika, filozófia, politika. Fordította Bartha-Kovács Katalin, Szűr Zsófia, Penke Olga, Székesi Dóra, Kovács Eszter, Szász Géza, Balázs Péter. L’Harmattan Kiadó–Szegedi Tudományegyetem Filozófia Tanszék, Budapest, 2013. 149 oldal,2700 Ft

Tovább
Élet és Irodalom 2021