(Ünnep a tévécsarnákon)

Az viszont egyértelmű, hogy ma már unalmas, fröccsöntött teleregényekkel nem lehet megoldani az ünnepi műsort, ahhoz két hét túl hosszú. Nem véletlen, hogy ha bárhol televízióról esett szó, az összegzés többnyire úgy hangzott: nincs benne semmi. A világ annál valószínűleg sokkal érdekesebb, mint hogy igen unalmas teleregénypárok igen unalmas házivitáit nézzék az emberek, a saját hasonló történeteik valószínűleg érdekesebbek.

(Magyarország vétóz – az unió kommunikációs csatornája)

De miért kell ezt művelni? Orbán egyik legutóbbi rádiós interjújában is úgy nyilatkozott, „Magyarország sosem támogatta a szankciókat, nem is szavaztuk meg őket, minden egyes esetben kivételekért harcoltunk, és sikerült is elérnünk mentesítéseket”. Ez nem igaz: Magyarország Orbán állításával szemben minden Oroszország-ellenes szankciót megszavazott.

(Bayer show)

Itt azonban nem álltak meg, terítékre került Németország. Schmidt Mária szerint a mostani zöldek, akik korábban Amerika, a NATO és az atomfegyverek ellen tüntettek, „a legnagyobb Amerika-csicskák” Németországban, és háborús héják. Ekkor a műsorvezető föltette a nyilvánvalóan már régóta benne motoszkáló kérdést: van még egyáltalán Németország?

(Vitaműsorok a csatornákon, a Baranyi Krisztina-ügy)

Mi okoz ebben a televíziós környezetben feszültséget? Például amikor az ATV élő adásában a PestiSrácok egyik újságírója is a kérdezők közé kerül. Baranyi Krisztina már korábban kijelentette, így köztudott róla, hogy a propagandamédia munkatársainak nem ad interjút, a szerinte oda tartozó Szalai Szilárd kérdéseire nem is válaszolt. Ami engem illet, talán válaszoltam volna, de megértem Baranyi Krisztinát.

(Vadon János tréfálkozik, RTL Klub)

Nem tanult belőle, a bocsánatkérésből az derül ki, hogy fogalomzavarai vannak. Ez az ember még mindig ott tart, „ironizálni” szeretett volna, sajnálja, ha ez nem jött át. Egyszer valaki a környezetében elmagyarázhatná Vadonnak, mi az az irónia, mert láthatóan nem tudja. És mégis mi jött volna át? Hogy milyen vicces megalázni egy gyereket?

(Telex-riportok a YouTube-on)

Képviselők nyilatkoznak arról, mi a véleményük a törvényről (akkor még törvénytervezetről), amely a továbbiakban vármegyének nevezi a megyét, főispánnak a megyei közgyűlés elnökét. Ha valakinek kétsége van afelől, mi az a tőről metszett butaság, a szervilizmus és e kettő elegye, annak minden világos és érthető lesz.

(Geert Wilders kitüntetési ünnepsége a külügyminiszter közösségi oldalán)

2016-ban Geert Wilderst egy 2014-es kampányrendezvényén elhangzott mondatai miatt elítélték, de nem kapott büntetést: diszkrimináció keltéséért és gyűlöletbeszédért perelték be, ez utóbbi azonban a bíróság szerint nem valósult meg a rendezvényen. Ez a per látható Youtube-on, tanulságos felvétel. Részben üdítő, hogy vannak országok, ahol politikusok legalább bíróság elé perelhetők, és védekezni kénytelenek, ráadásul az is látható, hogy mindenki normális marad.

(Hadházy Ákos a Facebookon bemutatja Magyarországot.)

Augusztusban Hadházy beszámolt arról, akkora a tanárhiány, hogy egy fővárostól harminc kilométerre lévő település általános iskolája pedagógusi végzettség nélkül is felvenne tanárokat. Hónapok óta keresnek matematika-, angol- és kémiatanárt. „A kétségbeesett poszt szerzője valósággal könyörög, hogy valaki jelentkezzen végre, az sem baj, ha nincs tanári diplomája, csak konyítson valamennyit ezekhez a tárgyakhoz” – írja Hadházy a közösségi oldalán.

(Celebek a kórházban – videóüzenetek, Facebook-bejegyzések)

De ez mind semmi ahhoz képest, milyen ellátást kapott Nagy Feró. Térdműtétre feküdt be a siófoki kórházba. „Ráadásul az altató főorvos asszony meg egy tündér volt” – írta a zenész  lelkendezve a Facebookon, amit annak idején a hvg.hu vett észre. „Itt mindenki engem ápol-kezel-altat-ellát, egy szuperül felszerelt kórházban. Nekem úgy tűnt, ez a XXI. század. Itt csak gyógyulni lehet” – összegezte tapasztalatait Nagy Feró, aki egyúttal felhívta figyelmet, hogy aki még egyszer  az egészségügyi ellátásról hülyeségeket ír, azt nyakon vágja.

(Biztonsági őrök akcióban – Sziget, Forma1)

Nyilván van olyan helyzet, amikor egy biztonsági őrnek fizikailag meg kell védenie magát, de ez a két szituáció aligha volt ilyen. A szigeti bulizók valamit esetleg beszólhattak a biztonsági embereknek, de bármit mondtak is, a rendet fenntartani odarendelt emberek nem büntethetnek.

(FTC–Slovan meccs az Üllői úton)

A meccs kedd délután elkezdődött, ha szabad így mondai.  A Budapestre megérkező szlovák szurkolókra vadásznak „F.ck you Slovan” feliratú transzparensekkel. Fekete ruhás ultrák vonultak a belvárosban, hogy a szlovák labdarúgó csapat szurkolóinak üzenjenek a szerda este kezdődő meccs előtt. Az ultrák egészen a Szent István Bazilika lépcsőjéig vonultak, miközben éles megjegyzésekkel kezdték el sértegetni a szlovákokat. Szar Szlovákia, utálunk, szar Szlovákia – skandálja a tömeg.

(Szellő István elköszön, az Origo kritizál)

Most azonban a megszokotthoz képest valami más történt, a műsorvezető másként köszönt el – amúgy az RTL Híradó talán az egyetlen, ahol ez nem annyire szokatlan, sőt. A humort elég távolról ismerő Origo valamelyik munkatársa nyomban nádpálcát ragadott és igen komor kritikába kezdett, gondolom, rossz néven vette, hogy valaki humorizált az ezeréves Magyarország szép emlékű intézményével. Így pufogott: „A magát korábban újságírónak nevező, és ezzel az internetezők nagy részét alaposan megnevettető RTL-hírolvasó, Szellő István ismét megalázó utasítást kapott főnökeitől – vagy túlteljesítésképpen, maga jelentkezett erre a feladatra. A héten bejelentett vármegyerendszer felállítására kellett mókásan reagálnia. Nem árulunk el nagy titkot: nem sikerült.”

(A kitakarás joga a nyilvánosságban)

Nem a személyhez fűződő jogok erősítésével van a gond, mert azt csak üdvözölni lehet, hanem azzal a homállyal, ami ennek jogszabálynak a végrehajthatóságát illeti majd. Ha valaki ellátogat a kormányfő valamelyik rendezvényére, aligha lesz kifogása egy fényképen mutatkozni a két közjogi méltóság valamelyikével. Az már kérdésesebb, nem az történik-e majd, hogy bemondásra lehet kiblőrözni embereket fotókról.

(Magyar–angol, olasz–magyar a televízióban)

A stadionban így 30 ezernél több gyerek volt, és tizedannyi felnőtt. Ennek aztán az lett a vége, hogy a rasszizmus ellen térdepeléssel tiltakozó angol játékosokat az iskolások fütyülték ki. Az angol szövetségi kapitánynak, mint meccs után elmondta, eleinte tetszett a gyerekekkel teli stadion, aztán meglepődött a pfujoláson. Gareth Southgate angol szövetségi kapitány azt mondta: „Azért térdelünk, hogy ezzel is nevelni próbáljunk. Úgy gondolom, hogy a fiatalokat csak az idősebbek tudják befolyásolni, így a füttyszó nekem öröklött gondolkodásnak tűnik. (…)”

(Elnökök a képernyőn)

Néhány perccel korábban a Híradóban Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin és Aljakszandr Lukasenka belarusz államfő ült egy asztalnál, ők is beszélgettek. Putyinnak láthatóan nincs szerencséje a képi tudósításokkal. Ő többnyire tábornokaival konzultál, akik általában egykorúak vele, vagy idősebbek. Oroszokon kívül nincs partnere, pontosabban egy állandó partnere van, a már említett Lukasenka. Ezek a partnerek nem egyenrangú partnerei az orosz elnöknek, már hogy is lennének, amikor például Belaruszban jelentős orosz haderő állomásozik, olykor onnét indítanak akciót, nem vagyok abban biztos, hogy a belarusz elnök ezekről egyáltalán kap-e naprakész információt. Így viszont nehéz azonos súllyal beszélgetni.

(Egy csatorna megszűnése)

Személy szerint az a véleményem, bármelyik orgánum megszűnése a sajtó egészének vesztesége, még akkor is, ha a két most elgyengült műhely oszlopos tagjai a Népszabadság megszűnését például lelkesen ünnepelték, de hát az is egy kultúra, meg az is, amelyik úgy gondolja, hogy a sajtó akkor erős, és akkor bír alakító erővel, ha kiadói, üzemeltetői egyenlő versenyhelyzetben működnek, és jelen van az összes politikai irányzat szereplője. 

(Bencsik Gábor az M1-ről)

Nem tudom, hol élt eddig Bencsik Gábor, és miért évtizeddel később írta ezt a bejegyzést, mint amióta ez az állapot létezik. Most vette észre? Vagy eddig másként látta? Úgy érezte, hogy az M1 és kapcsolt társai kiegyensúlyozottan tájékoztatták a közvéleményt? Ez így nagyon kevés, sokkal érdekesebb lett volna, ha megírja, miért nem látta ezt korábban, vagy ha látta, miért nem írta ezt meg.

(A kormány és embereinek elsumákolt válaszai a tévében)

Pedig ne feledjük, ez a kormány az összes minisztériumával együtt a nyitottság, az őszinteség és az alázat meg a szolgálat programját hirdette meg. A kormányfő szűzbeszédében külön kiemelte, miniszernek lenni annyi, mint vállalni a szolgálatot, hiszen a szó maga is szolgálatot jelent. Elhiszem azt is, sok a kérdés, időt, energiát igényel a válasz szakszerű megadása, de azt is tudom, hogy a magyar kormányszervek olyan mértékben felduzzasztottak, hogy bizonyára akad ott néhány ember, akit erre a munkára be lehet állítani.

(Diáktüntetés, RTL Klub, mérce.hu)

Lapzárta napján diákok tüntettek tanáraik mellett, ami azt mutatja, hogy az iskolákban a tanár-diák viszonyban alighanem új kötőelem képződött: egy egymás iránti szolidaritás (mérce.hu). Ez aligha jelenthet mást, mint hosszabb távú személyi érdekszövetséget, mert csak a vak nem látja, hogy itt valóban valami közös jövőről van szó. Ez a szövetség az erő oldaláról persze érezhető kevésnek is, de ez a sok-kevés, elég-nem elég viszonyrendszer képes egyik pillanatról a másikra is megbomlani.

(Csatt, Voks 2022, ATV)

A harmadik olyan műsor, amelyikben szakértők vitatkoztak, azt érzékelteti, hogy ez valamiféle koncepcióváltás: nem az innen-onnan érkező, igazi szakterülettel nem rendelkező hályogkovácsok mondanak véleményt, hanem olyanok, akiknek a téma a kutatási területük, esetleg hivatásukhoz amúgy is közel áll. Mindhárom külpolitikai szakértő naprakész adatokkal, a legfrissebb újságcikkek ismeretében vitatkozott és győzhetett meg minden nézőt: a szakismeretnél nincs izgalmasabb.