Az őszinte kormányfő

VISSZHANG - LIX. évfolyam, 15. szám, 2015. április 10.

Mint egy neten közzétett videóból kiderült: a kormányfő a Blikk szerkesztőségében járt, ahol is A miniszterelnök válaszol című operettet adták elő. A főhőst kihangosított telefon kötötte össze a néppel. A nép egyik tagja pedig egyszer csak ezt a kérdést tette föl neki:

– Ön szerint negyvenhétezer forintból meg lehet-e élni ma Magyarországon?

(Előzmény az ÉS-ben Parti Nagy Lajos: Magyar mesék, 2013/7. – a szerk.) A kérdező elhibázta, és negyvennyolcezer forintot mondott, de ez lényegtelen.

A miniszterelnök reflexből úgy reagált, ahogy az operettekben szokás: úgy tett, mint aki még életében nem hallott ilyesfélét:

– Aligha.

Ezzel egyúttal örökre elvágta a kérdező előtt annak lehetőségét, hogy az bármiféle módon is az ő felelősségére apelláljon. Hiszen ő, a miniszterelnök mindezeknek csupán távoli szemlélője. Olyan személy, aki bízvást megengedheti magának, hogy tisztán számtanpéldaként oldjon meg társadalmi helyzeteket. A betelefonáló nem mondta ki nyíltan, hogy „de hiszen ezt az ön pártja és kormánya hirdeti, Matolcsy György után konkrétan Zsiga Marcell mondta, és például a közmunkások ma sem kapnak ennél sokkal többet, hogy a rokkantakat ne is említsük”, hanem csak általánosságban beszélt:

– Aligha... hmm... érdekes válasz. De mindenütt ezt mondják, hogy negyvenhétezer forintból meg lehet élni.

Hát ha ez így van, akkor a miniszterelnöknek ehhez aztán végképp nincs semmi köze:

– Nem tudom, ki mondta ezt önnek, de annak ne higgyen.

– De mindenütt mondják.

Erre aztán a miniszterelnök máshova helyezte a hangsúlyt, és azt emelte ki mondandójából, hogy na, ha itt a népet valaki tényleg ennyire becsapja, akkor – értse már meg, végre – egyszerűen nem kell komolyan venni:

– Aki ezt mondta, annak ne higgyen.

Aminél nyíltabban ki sem lehetett volna jelenteni, amit ez az ember gondol: ha valaki nem hisz abban, amit csinál, azok mi vagyunk. Ti még akkor is hinni fogtok, ha beledöglötök a negyvenhétezer forintotokba.

Az előadás tehát nem operett volt, hanem bűvészprodukció – egyelőre taps és üdvrivalgás. Aztán majd meglátjuk, mi történik, amikor majd a veszélyesebb szabadulószámok kerülnek sorra.

A szerző további cikkei

LXIV. évfolyam, 4. szám, 2020. január 24.
LXIII. évfolyam, 51-52. szám, 2019. december 19.
LXIII. évfolyam, 50. szám, 2019. december 13.
Élet és Irodalom 2020