Várkonyi György úrnak
VISSZHANG - XLIX. évfolyam 40. szám, 2005. október 7.
az NKA Képzőművészeti
Kollégiumának elnöke
Tisztelt Uram!
Az ÉS múlt heti számában közzétett nyílt levelében felmentését kérte kollégiumi elnöki és kurátori megbízatása alól. Kérelmének eleget teszek, elkötelezett munkáját megköszönöm.
Természetesen tisztában vagyok mindazon terhekkel és problémákkal, amelyek az NKA-ban az elmúlt évek során felhalmozódtak. A bajok gyökere még 1999-re nyúlik vissza, amikor az Orbán-kormány megszüntette a Nemzeti Kulturális Alap függetlenségét és Nemzeti Kulturális Alapprogramként egyszerű költségvetési fejezetté fokozta le. Ennek folytán az alapprogram sem mentesülhetett a költségvetés egészét érintő pénzügyi megszorítások alól.
A jelenkori kultúrafinanszírozás egészét érintő, Ön által is leírt strukturális problémák megoldásában elsősorban az segít, ha az NKA visszakapja autonómiáját. Ezt a célt szolgálja az a törekvésünk, hogy törvényben erősítsük meg az NKA függetlenségét. A változásnak ez a lényege, s ez széles szakmai konszenzusra épül. Ugyancsak fontos eleme a törvénynek az összeférhetetlenség jelenleginél szigorúbb szabályozása annak érdekében, hogy átláthatóbb struktúrát, tisztességesebb viszonyokat teremtsünk.
Minden más javaslat vagy szóbeszéd, amely az NKA kapcsán napvilágot látott, természetesen nem lesz része a törvénynek. Habár Harsányi Lászlóval, az NKA elnökével egyetértve úgy gondolom, hogy az NKA kollégiumi rendszere távolról sem tökéletes és - tizenkét év működés után - lenne rajta javítani való, beláttam, hogy e téren bármilyen gyors döntés inkább ártana, mint használna a pályázati rendszer megítélésének. A kulturális ágazati érdekegyeztető tanács szeptember 15-i ülésén a résztvevőkkel megállapodtunk abban, hogy a további újító elképzelések kidolgozásában akkor lépünk tovább, ha azok bírják a szakmai szervezetek támogatását. Fontolva haladunk. A kollégiumi rendszer átalakítása lekerült a napirendről. A strukturális átalakítással kapcsolatos közös gondolkodásról, az ésszerű alternatívák kimunkálásáról azonban sem Önt, sem mást nem kívánok lebeszélni.
És kérem, álljon meg egy pillanatra, mielőtt szót emel a "pisszegő teremőr" védelmében. Tényleg muszáj egy teremőrnek pisszegnie?
Tisztelettel üdvözli,
Bozóki András
kulturális miniszter
