Goethe regénye kapcsán Schiller (1796. július 5-én) ugyancsak megfontolásra méltó megjegyzést tett, nevezetesen, hogy a gyorsan változó és váratlan események szinte meggátolják az olvasó reflexív fölényét a szöveggel szemben. Goethe minden létező művészi eszközzel megakadályozza, hogy az olvasó fölényben érezze magát az események előrehaladása során, legyen ez akár egy beiktatott kitérő vers, szöveg vagy hirtelen váratlan fordulata az eseményeknek. Schiller megállapítása pontos: „A gondolkodásra való hajlamossága a cselekmény legsebesebb sodrában is féken tartja az olvasót, és mindig arra kényszeríti, hogy előre és visszafelé tekintsen, és eltűnődjék mindazon, ami történik.” A féken tartott olvasás éppen ez a művelődés a regény által, ami azt jelenti, hogy soha nincs egy végső biztos nyugvópont, ahonnan az egész átfogható lenne.

Stumm und Laut némafilmfesztivál. Bécs, augusztus 18–19.

Átvágva a tágas téren, utunkat a Columbusplatz felé vesszük, amely a Stumm und Laut némafilmes fesztiválnak ad otthont. Két estén át filmtörténeti csemegék peregnek a bevásárlóközpont és vendéglők határolta kis terecskén, élő elektronikus zenei kísérettel. S bár a turisták látogatta városmagtól távolabb, a Hauptbahnhof szomszédságába érkezünk, meglepetésre a széksorok megtelnek, mögötte a padokon és betonkockákon is szoronganak, a szerencsésebbek a környező teraszok asztalainál élvezhetik, sör és Wienerschnitzel mellett, a mozgóképes élő zenét, amelybe belehallatszik a rendelést fölvevő vendégpincérek összetéveszthetetlen magyar akcentusa.

Szilágyi Júlia: Olvasott idők. Bookart Kiadó – Kalligram Kiadó, Csíkszereda–Budapest, 2022 [2023], 184 oldal, 3000 Ft

Szilágyi Júliának ez a nyolcadik kötete. Válogatás a korábbiakból. Remek esszék, melyek olykor tanulmányok is, olykor kritikák is. A kritikus közérzetét meghatározta a helyszín hatalma. Ezért lett inkább esszéista. „Úgy éreztem, ha az ember diktatúrában él, meg kell keresnie azt a formát, amelyben anélkül fejezhetné ki az egyéniségét, hogy elfogadhatatlan konfliktusokba keveredne. Minthogy nem vagyok lírikus, az egyetlen számomra nyitott mű az esszé” – mondta Demény Péter interjújában (ÉS, 2020. 8.). Szilágyi a Korunkban indult 1958-ban, 1969-től a kolozsvári lap belső munkatársa lett. Első könyve kismonográfia vagy nagyesszé volt Swiftről (1968), a forradalom előtt egyetlen kritika- és esszéválogatása jelent meg (A helyszín hatalma, 1979). Csak 1992-től taníthatott a kolozsvári egyetemen, de a beszélgetések továbbra is gyakran a lakásán folytatódtak, mely hagyományosan „művelt porszagot” árasztott (TGM), és „oázis volt sokaknak” (Láng Zsolt).

Pintér Judit: Mesterek és hazák. Írások a magyar és olasz filmkultúráról. MMA Kiadó, Budapest, 2022, 432 oldal, 4200 Ft

Nagyon alaposak és tartalmasak az olasz filmről írott tanulmányok Mussolini mozijáról, a neorealizmusról, a hatvanas-hetvenes évek olasz filmjéről, a commedia all’italianáról, 1968-ról és az ólomévekről, a kilencvenes években bekövetkező hanyatlásról. Felsorolni sem tudok itt mindent. Kiemelem a Felliniről szóló írásokat, s ezen belül A képzelet tengerén címűt, amelyik érzékelteti, hogyan lesz a tengerből, a gyermekkori emlékképekből, az Adria Rimini-beli képeiből valami mitikus-titokzatos dolog, azután a forgatás során a filmgyárban manipulálható szereplő.

(Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője. A szöveget „újrameséli” Nógrádi Gergely. Manó hangoskönyvek, 2023)

(Beszámolók ünnepélyes átadásokról)

(Roving Woman. Amerikai–lengyel film. Rendező: Michal Chmielewski)

Fellinger Károly: A teremtés szépséghibái. AB-ART Kiadó, Felsőnyárád, 2023, 148 oldal, 3990 Ft

Letisztult, kiérlelt hang jellemzi az egész kötet költeményeit. Lélektani mélység, intellektualitás, puritanizmus, pontosságra törekvés. Mindenképpen új vonások a költő pályáján. A látvány belsővé válása. A nyitott személyiség megnyilvánulásai. Egy reneszánsz képppel (Tintoretto: Utolsó vacsora) kapcsolatban így lesz a megszokottól eltérő a „kommentár”: „…csak a kovácsműhelyben van ilyen, / ahol mindig maga a mester, a kovács / a leggyengébb láncszem.”

Nem akarta, hogy szexuális érdeklődésnek vagy zaklatásnak tűnjön, és folyton rettegett, hogy észreveszik, de nem bírta megállni, hogy újra meg újra rá ne pillantson a többi nő szeméremdobjára. A korábbi években, amikor itt nyaraltak, soha eszébe sem jutott volna, hogy ezt figyelje, de most megnyugtatta, hogy más kempingezők szeméremszőrzete is teljes egészében hiányzik, sőt, alig látni olyan nőt, akin lett volna bármennyi fanszőrzet is. Ő sosem szerette a teljes szőrtelenséget, úgy érezte, az olyan, mintha feladna magából valamit, feladná a teste egy részét azzal, hogy eltünteti azt, ami felhívja rá a figyelmet. Ami felhívja a figyelmet a nőiességére. Kamaszkora óta, jó húsz éve sosem borotvált le mindent. De Máténak tetszett a csupaszság.

Az élet, meg minden, 61. epizód – Vonnák Diánával beszélget Tóth Szabolcs Töhötöm, 2023. augusztus 1., 02:45:27

Tóth Szabolcs Töhötöm kérdései célratörőek. Vonnák Diána pedig elemében van. Beszél a nyelvi problémákról, meg arról, hogy miért nem jó, ha a lebombázott városokban az oroszok kiplakátolják Puskint, „a legnagyobb totemállatot”. Kérdés, az irodalom lehet-e ártatlan. Van-e Dosztojevszkijben, ami a Gulághoz vezet? (Kiplingben, ami az angol imperializmushoz...) Miért él hol itt, hol ott?

Barbie. Emirátusokbeli–amerikai film. Rendező: Greta Gerwig

A Barbie-mozi megérkezett a Váci úti bevásárlóközpont multiplexébe, ahol otthonra talált, mást szükségtelen is lenne vetíteni a tizenhárom sejtelmesen bevilágított moziteremben. Nem azért, mert mindegyik terem megtelne, hanem azért, mert a többi film fölösleges. Greta Gerwigék blockbustere tökéletesen megtestesíti azt a filozófiát, amelynek jegyében a plázakultúra létrejött, s amely felé Hollywood összes megalomán produkciója törekszik, de ily pontossággal még soha el nem érte.

Nádasdy Ádám: Hordtam az irhámat. Beszélgetések, írások, naplók 1994–2022. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2023, 194 oldal, 4499 Ft

Nehéz erről a kötetről kritikát írni. Nem azért, mert ez általában is nehéz, hanem most főleg azért, mert Nádasdy írásai annyira személyesek, barátságosak, hogy a kritikának óhatatlanul a személyes megszólalást is szükséges érintenie, ez a megszólalás pedig egyszerűen üdítő. Emberi. Normális. Vicces. Hezitáló. Esendő. Előzékeny. Tanáros. Sose kioktató. Mindig megvilágító. Eligazít az élet dolgaiban, mint egy bölcs öreg. Bevallja, mint egy még bölcsebb öreg, hogy igazából nem tud eligazodni az élet dolgaiban. De megkímél a legbölcsebb öreg legkegyetlenebb belátásaitól.