A szerző további cikkei

 (Hajdú Kinga Ötvenszerötven című kiállítása a Liget Galériában tekinthető meg március 9-ig.)

Tovább
A szerző további cikkei

(Jézus, mobil, fejvadászok. Belga–francia film. Rendező-forgatókönyvíró: BouliLanners.)

„A most bemutatott Jézus, mobil, fejvadászok (lánykori nevén: Elsők, utolsók) magyarított címéből például soha nem jönnénk rá, hogy az napjaink egyik legélvezetesebb mozidarabját rejti. Amúgy nem csak ezért juthat róla eszünkbe az Erőszakik: érzelmes-filozofikus fekete komédia ez is, hőse két fejvadász, barázdált arcú, nyugdíj felé araszolgató öreg harcosok, akár a westernek szebb napokat látott lovagjai, akik még egyszer, utoljára igazságot tesznek, hogy aztán ellovagoljanak a halálba.”

Tovább
A szerző további cikkei

(Lázár Ervin: Hapci király. Előadja Pokorny Lia. Kossuth–Mojzer Kiadó, 2016)

„A határozott cezúrákat halk átmenetek helyettesítik, így kerül Lázár Ervin és Pokorny Lia szándéka közös mederbe: a finom érzékeltetés medrébe. De a Hapci király felolvasásában az elidegenítő parodisztikus előadásmódnak éppúgy ott a helye, különben elveszne a humor és a meseszerűség.”

Tovább
A szerző további cikkei

(Benedict Wells–Fekete Ádám: A fura – Orlai Produkciós Iroda–Füge Produkció, Jurányi; LadislavFuks–Gálvölgyi Judit: A hullaégető – Orlai Produkciós Iroda – Vaskakas Bábszínház, Győr)

A hullaégető elmegy a saját maga felkínálta lehetőség mellett, hogy a báb gyerekszínházakból ismerős világába helyezze perverz főhősét. És ezáltal groteszk humort, elrajzoltságot csempésszen a pszichorealista megközelítéssel didaktikus történetbe. Ehelyett inkább egy bábelőadást látok, amely gyereknek tekinti nézőjét.”

Tovább
A szerző további cikkei

(Várdai István és a Liszt Ferenc Kamarazenekar – Zeneakadémia, február 14.)

„Várdai István is beült a csellisták közé, így a mélyvonósoknak Kertész Ottóval és a nagybőgős Horváth Bencével lett is némi túlhatalmuk a hegedűkkel és főleg a brácsákkal szemben. Talán a Scherzo-tétel sínylette meg ezt leginkább, táncos lábú tündérek helyett egy kissé nehezebb léptű szatírok lepték el az erdőt. Nem is szatírok, inkább kentaurok, félig cselló-félig embertestű lények. Nyilván el lehetett volna venni belőlük, de az valószínűleg súlyosabb bűn lett volna, mint az akusztikai szempontból kissé jobbra dőlő pódium.”

Tovább
A szerző további cikkei

(Hír TV, Híradó, február 12.)

„Kósa Lajos retorikai értelemben művész, sajtótájékoztatóin csak művészi bizonyítékokat használ, érvrendszere leginkább „a nép köreiben” igyekszik mind több elképesztő örültséget elfogadottá tenni, ezt a területet tágítja, és az igazát általában az bizonyítja, hogy se az irodában, se a pártgyűlésen, de még a mélygarázsban sem mond ellent neki senki. Ha meg szeretnénk tehát érteni, mit mond Debrecen híres szülöttje valójában, fel szeretnénk fejteni a művészi jelek és érvek mögötti alig leplezett és nem túl bonyolultan kódolt, sugalmazott tartalmat, sajnos nekünk is érteni kell a módszereit.”

Tovább
A szerző további cikkei

(ADHD – Müpa, február 12.)

„Csodálatosan fájdalmas feszültségek emelnek magasra egy országot a szemünk láttára, már-már remegünk a lemaradás tudatától, amikor megérkezik a kegyelemdöfés: az izlandi jazz.

Az izlandi jazz fogalmát sokáig a Mezzofortéval azonosítottuk, közismert és kísérőzeneként elhasználódott számaik azonban nem ragadják meg az északi életérzést, de koncertzenekarként ma is ugyanazt a forró, latinos fiesztát nyújtják, amit 25 évvel ezelőtt (a Budapesten élő dobosukat is felismertük a közönség soraiban). Az ADHD más, ők az első hangot megállás nélkül, másfél órán keresztül végiggombolyítva a szülőföldről mesélnek.”

Tovább
Élet és Irodalom 2017