A szerző további cikkei

Krzysztof Varga: Lángos a jurtában. Fordította Pálfalvi Lajos. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2017, 282 oldal, 2990 Ft

A mostani könyv vezérlő metaforája az, hogy az író hatalmas lángoshoz hasonlítja a mai Magyarországot. Trianon után, a körbeölelő Kárpátok hegyei nélkül ott maradt a „medence”, ami őt erre a bő olajban kisütött, széleinél vastagabb, közepén fel-felpúposodó, de inkább elvékonyodó, Magyarországon ráadásul igen közkedvelt nyári strandételre emlékezteti. A Lángos a jurtában azt tűzi célul maga elé, hogy körbejárja ezt a bizonyos képzeletbeli lángost a széleinél, és úgy nagyjából Komáromtól nyugat felé elindulva, de a végén majd éppen Komáromba, apja szülővárosába megérkezve a határai mentén végignézze, végiglátogassa Magyarországot. Alkalmanként pedig, ha kell, ugorjon be a vékony, lyukacsos közepébe is.

Tovább

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.

Tovább
A szerző további cikkei

Ablonczy Balázs: Keletre, magyar!
Csunderlik Péter: Radikálisok, szabadgondolkodók, ateisták
Márványi Judit: Kapaszkodók
Szabad György: Aradtól az Országgyűlésig

Tovább
A szerző további cikkei

Richard Flanagan: Keskeny út északra. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2016, 476 oldal, 3999 Ft

Alig lehet kiemelni valamit, mert minden pontos és feszesre húzott. Flanagan mélyen lát: „Még mindig meg tudta döbbenteni magát – hogy milyen könnyedén és energikusan hazudik, manipulál és csap be másokat –, és úgy érezte, önértékelése reálisan alacsony. Nem ez volt az egyetlen hiú vonása, de a legnevetségesebbek közé tartozott.” (28.) Ennél szondásabban nem lehet látni egy embert, akinek a történetét meséljük.

Tovább
A szerző további cikkei

Martin Buber: Istenfogyatkozás. Vizsgálódások vallás és filozófia kapcsolatáról. Fordította Gáspár Csa­ba László. Typotex Kiadó, Bu­da­pest, 2017, 167 oldal, 2600 Ft

Buber saját helyzete is nyilvánvalóan köztes, egyszerre szól hívőkhöz és nem hívőkhöz, s szövegében jelen van a filozófia absztrakciós lendülete éppúgy, mint a vallási közvetlenség tapasztalata. És ezt a pozíciót képes átvilágítani az Előszó két példázatában és a Hermann Cohenről írt fejezetben is. A könyv egyik fő erénye eleven nyelve, amely a filozófiai és vallási problémákat plasztikusan ábrázolja, a terminológiát visszabontja, a mögöttes vonatkozásokat megszólaltatja. Buber remek kritikus: Sartre-ról és Heideggerről például mélyreható kritikát ad pár oldalon, lényegi pontokon idézve és megkérdőjelezve őket.

Tovább
A szerző további cikkei

Fűzfa Balázs: Kifelé a ködből. Újabb Ottlik-tanulmányok, Savaria UP, Szombathely, 2017, 171 oldal, 2992 Ft

Fűzfa Balázs legújabb kötetében a 2006 és 2017 között született Ottlik-tanulmányait, illetve az Ottlik-kultusszal és -recepcióval kapcsolatos rövidebb szövegeit adja közre. A kötet első, Szabadságközeli pillanatok című része különböző – folyóiratban vagy tanulmánykötetben megjelent – írásokat tartalmaz; közös bennük, hogy mindegyik az Iskolával foglalkozik. A belső borítón szereplő alcímet (Írások Ottlik Géza műveiről) emiatt kissé félrevezetőnek is érezheti az olvasó, hiszen a tanulmányok fókuszpontjában minden esetben a főmű áll, más Ottlik-szövegek (elsősorban a Buda) csak érintőlegesen kerülnek szóba a kötetben. A tanulmányok nem keletkezési sorrendben követik egymást, az első rész szerkezeti felépítésének logikája inkább poétikai szempontokat juttat érvényre.

Tovább
A szerző további cikkei

Pályi András: Gyász és gyönyör. Elbeszélések, 1959–2016. Kalligram Könyvkiadó, Budapest, 2017, 237 oldal, 2990 Ft

E termékeny bizonytalanságok pedig létrafokokként egy pervertált húsvét-esemény magasába vezetnek bennünket: bevezető példabeszédként elolvashatjuk a kötet címadó elbeszélését egy „nagyon érzéki nőről”, aki egész életében küzd a gyönyört mindhalálig büntető apja imágójával, hogy aztán banálisan szomorú élete végén ifjú, Jesús keresztnevű szeretője karjaiban élje át élete egyetlen igazi orgazmusát. Történik pedig mindez mise közben, kielégítve ezzel a Fiú Atya-gyilkos szándékát, mely önmaga paródiájába fordul át, mikor kiderül, hogy éppen a halott Isten gyászmiséjén coitálnak.

Tovább
A szerző további cikkei

Zilahi Anna: A bálna nem mo­tí­vum. Magvető Könyvkiadó, Bu­da­pest, 2017, 56 oldal, 1891 Ft

A versekben sokszor megjelenő nyílt víz, úszás, menekülés és bálna ellenére a szövegeknek nincsen kifejezett centruma, ahogy azt sem állíthatjuk, hogy a kötetben minden a bálna körül forog, a verseknek közegük van. A Köd című versben a köd olyan teret jelöl ki, ahonnan nem lehet kilátni, amely csak félig érzékelhető, de amely mégis megköt: „…nekünk a köd / nem megengedett, nem kiút, és egyébként is / hová ki, még a mibőlt is be kell vallani.” (…) „…akárha köp vagy ásít, mégsem / jut el önmagáig ez a kicsapódó vízgőz.” Ez a tér tehát egy nem-reflexív közeget jelöl ki, amelyet nem látunk addig, amíg benne vagyunk. A bálna nem motívum című versben is találunk hasonló teret, méghozzá a bálna testében: „Itt élünk, nincs missziótudatunk, / de ha van is, akkor is itt élünk. (…) Belesimulva egy külső struktúrába az ellenállás / nélküli kiszögellésen…” 

Tovább
A szerző további cikkei

Vörös István: Thomas Mann kabátja. Noran Libro Kiadó, 2017, 248 oldal, 2800 Ft

Vörös István alternatív múltat épít. Például IV. Napóleon valóban élt, csak máskor és másféle életet. A regényben Thomas Mann még A varázshegyen dolgozik, amely 1924-ben jelent meg először, a bakonymérői vásáron viszont már pengővel fizetnek, amit 1926-ban vezettek be Magyarországon – azt meg persze Thomas Mann-nak nem kellett tudnia, hogy akkortájt Kafka Prága helyett inkább már szanatóriumokban tartózkodott. Vörös regényében magától értetődően keveredik a valóság és a képzelet, és ugyanezzel a természetességgel, egymást erősítő történetvariánsként kapaszkodik egymásba a müncheni és bakonymérői helyszín, valamint a misztikumokba kalauzoló harmadik regénysík, az elefántok világa (ami kapcsán az embernek óhatatlanul is egy újabb irodalmi analógia, Jean de Brunhoff Babar-sorozata jut az eszébe).

Tovább
Élet és Irodalom 2017