2014. április 13.

2014. április 9-én hozták nyilvánosságra és juttatták el a közoktatási intézmények számára a „javasolt kiadványok listáját” a következő tanévre, és az iskoláknak mindössze néhány munkanapon belül, április 15-ig kell választaniuk a kínálatból. Ez a döntés ismét mellőzte a szakmai fórumokkal való egyeztetést, és ezáltal szakmailag súlyosan kifogásolható eredmény született. Egyetértünk Pokorni Zoltán volt oktatási miniszterrel, aki szerint „Sokféle gyerek van, sokféle tanulási út, nem fedi le a két tankönyv ezt a sokféleséget, személyre szabott oktatásra van szükség, ehhez a két tankönyv kevés.

Az állam azonban átláthatatlan módon kiválasztott tankönyvek ajánlásával, valamint állami megrendelésre írt ún. kísérleti tankönyvekkel kíván leváltani évek óta eredményesen használt, szakmai kontrollal készült tankönyvcsaládokat. Az ajánlott könyvek árát mélyen a piaci árak alatt kínálják, ily módon is ellehetetlenítve a listán nem szereplő taneszközök forgalmazását.

Úgy véljük, hogy az iskolákhoz kiküldött tájékoztatóban szereplő „ajánlott” könyvek az állami fenntartású iskolák számára lényegében kötelezőek, mivel – mint a tájékoztató fogal­maz – „a fenntartói egyetértést azon iskolai tankönyvrendelésekre lehet megadni, amelyeket a javasolt lista, és a kapcsolódó szabályok alapján állítottak össze az iskolák”. Mindez ellen­tétes a köznevelési törvényben előírtakkal, mert az abban foglaltak szerint a pedagógus sza­badon választhatja meg az alkalmazott tankönyveket [2011. évi CXC. törvény 63. § (1)]. Felhívjuk a szülők és a tanárok figyelmét arra, hogy továbbra is lehetséges a piaci kínálatból választani, ha közvetlenül fordulnak a megrendelni kívánt tankönyvek kiadójához.

Tiltakozásunk azonban elsősorban szakmai jellegű. A napvilágra került listán az általános iskolai történelem tankönyvek között egyrészt a jelenleg még ismeretlen szerzők által készítendő, ismeretlen tartalmú és szakmai színvonalú „kísérleti tankönyvek” (5–6. osztály), valamint az állami tulajdonba került Apáczai és Nemzedékek Tudása (volt Nemzeti) Tankönyvkiadó kiadványai kerültek, miközben pedagógiailag és történeti szempontból egyaránt elismert tankönyvek nem választhatók.

Az ajánlottak között szerepel Bánhegyi Ferenc tankönyvsorozata is, amely évek óta számos szakmai bírálatot kapott. Hitlerről szóló életrajzi ismertetése alapján a diákok akár szimpa­tizálhatnak is a náci vezérrel, de idealizálja a szerző Horthy szerepét is. Mivel a tankönyv szerzője és a kiadó korábban a megalapozott szakmai bírálatokat sem volt hajlandó tudomásul venni, és még a legdurvább ténybeli hibákat sem javították ki, a kézirat felkért lektora, Faze­kas Csaba 2000 októberében kénytelen volt nyílt levélben elhatárolódni a tankönyvtől, és kérte nevének törlését a lektorok közül. (http://www.uni-miskolc.hu/~bolfazek/banhegyi.htm). Bánhegyi később finomított egyres állításain, ám munkája továbbra is tartalmaz kifogásolható részeket: „Azokhoz képest [tankönyve újabb kiadása] jóval visszafogottabb. Ennek a tan­könyvnek a megközelítése, szövege nemegyszer igen leegyszerűsítő, adott esetekben torzító. A sorok közötti üzenet számos esetben aggályos, sőt, véleményem szerint esetenként elfogad­hatatlan.” – írta a könyvet 2013-ban véleményező szakértő, Miklósi László (http://tankonyvbazis.hu/hir.php?id=164). A leggyakrabban bírált témákon (zsidóság, antiszemitizmus) túl a kötet másutt is egyoldalú szemlélettel, hiányosan tárgyalja a különböző történelmi jelenségeket (pl. az első világháború utáni békerendszert és ezen belül Trianont, a globalizációt, Magyarország ötvenes évekbeli eseményeit stb.).

Helméczy Mátyás tankönyveihez nem kapcsolódnak ilyen kifogások, de a szerző másutt kifejtett, összeesküvés-elméleteket tartalmazó, és a szakmaiságot nélkülöző megközelítései adnak okot aggodalomra (lásd: Fél évszázad eltitkolt történelme).

Alulírottak úgy gondoljuk, hogy felmérhetetlen károkat okoz, ha a történelem oktatásában ismét teret kap a politikai és ideológiai irányítás. Csak torzítások, elfogultság nélkül lehet felelősen gondolkodó, a múlttal szembenézni tudó generációkat felnevelni. Ehhez szük­sé­gesnek tartjuk a szakmai eredmények, szempontok elsődleges figyelembe vételét a tanköny­vek megírásánál, valamint elengedhetetlennek tartjuk az esélyegyenlőség megvalósítását a tankönyvek kiválasztásánál.

Fentiek alapján javasoljuk a tankönyvlista visszavonását, és a szakmai szervezetek vezetőivel való érdemi tárgyalásokat a kérdésről.

Tiltakozásunk nyitott további csatlakozók számára is.

A. Sajti Enikő, Bárdi Nándor, Bencsik Péter, Csapody Tamás, Deák Ágnes, Egry Gábor, Eiler Ferenc, Eörsi László, Gábor György, Horváth Sándor, Kaba Eszter, Kardos-Gönczöl Andrea, Karsai László, Kis Andrea, Klenjánszky Sarolta, Konok Péter, Kovács Éva, Kövér György, Miklósi László, Ormos Mária, Pándi Lajos, Pihurik Judit, Révész Béla, Simon Attila, Sipos József, Tamás Ágnes, Ungváry Krisztián

Emberi Jogok Európai Bírósága Második Szekció

Ungváry és Irodalom Kft. Kontra Magyarország ügy

 (64520/10. sz. kérelem)

Esterházy Péter a szlovén Fabula-fesztivál díszvendége

Érvek és ellenérvek a gazdaság-, a jogtudomány, a szociológia és a filozófia területéről

tudományos konferencia

Budapest, 2014. március 6–7. 2014. március 6. csütörtök, ELTE BTK 1088, Múzeum krt. 4., Gólyavár, Mária Terézia Terem

2014. február 25.
Szépírók Társaságaa szerző további cikkei tovább tovább
2014. február 20.

Lapzárta után került sor a hat éve alapított Tarnói Gizella-díj átadására, amelyet ez évben Jenei Miklós kapott az Index.hu‑n megjelent, színvonalas gazdasági tárgyú cikkei elismeréseként. A kuratórium (Bokros Lajos, Losoncz Miklós, Várhegyi Éva) szavazattöbbséggel ítélte a díjat a portál munkatársának.
A Tarnói Gizella-díjat az Élet és Irodalom munkatársai alapították 2006-ban elhunyt kollégájuk emlékére. Minden évben egy, a gazdasági újságírásban kiemelkedő teljesítményt nyújtó újságíró kapja.
A díjjal járó képzőművészeti alkotást, Fehér László művét Bokros Lajos adta át.

A képeket Károlyi Péter készítette.

A paksi döntésre (József Nádor tér, 2014. február 1.)
A NER jogi antropológiájáról

Az Eötvös Károly Intézet másodszor – ezúttal a Magyar Helsinki Bizottsággal közösen – fordul az új ombudsmanhoz, javasolva, hogy kezdeményezzen normakontrollt. Ebben a beadványban az előzetes letartóztatás lehetséges időtartamát korlátlanná tevő, 2013 novemberében elfogadott törvényi rendelkezés alkotmánybírósági felülvizsgálata érdekében lépünk fel. A fogva tartás egy évtizede érvényesülő időbeli maximumának felszámolásáról szóló szabály nem pusztán a személyi szabadsághoz való jogot sérti, hanem a törvényalkotónak az emberi jogok eszméjétől idegen emberképéről árulkodik.

Tiltakozunk a német megszállás emlékművének nyilvánosságra jutott terve ellen! Az emlékmű meghamisítja történelmünk egy fontos időszakát és relativizálja a holokauszt történéseit.

A leírás szerint az emlékmű „minden áldozat emlékére” készülne. Mivel azonban az emlékmű történelemhamisításon alapul, a küldetését nem töltheti be. Azzal, hogy az emlékmű a holokauszt áldozatait és a holokauszt kollaboráns elkövetőit egyetlen áldozatként jeleníti meg, meggyalázza az áldozatok emlékét.

A magyar holokauszt a magyar hatóságok aktív közreműködésével zajlott le. Az emlékmű azonban a felelősséget kizárólag a németekre és a német hadsereg „nyilaskeresztes fiókáira” hárítja. A valóságban a nyilasok az 1944 nyarán lezajlott deportálásokban semmilyen szerephez nem jutottak. Alulírott történészek felszólítjuk a kormányt, hogy hagyjon fel közelmúltunk meghamisításával, a holokauszt történetének relativizálásával, és tegyen le a Szabadság téri emlékmű megvalósításáról.

Bencsik Péter történész, Deák Ágnes történész, Eörsi László történész, Fazekas Csaba történész, Frojimovics Kinga történész, Gecsényi Lajos történész, Gyáni Gábor történész, Hajdu Tibor történész, Hosszú Gyula történelemtanár, Karády Viktor szociológus, Karsai László történész, Kenedi János történész, Klaniczay Gábor történész, Kovács M. Mária történész, Kövér György történész, Majsai Tamás történész, Mink András történész, Molnár Judit történész, Ormos Mária történész, Paksy Zoltán történész, Pihurik Judit történész, Rainer M. János történész, Sipos Péter történész, Toronyi Zsuzsanna muzeológus, Ungváry Krisztián történész, Vonyó József történész