A szerző további cikkei

Lydia Davis: A történet vége. Fordította Mesterházi Mónika. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2017, 272 oldal, 3499 Ft

A történet végének szenvedő hőse egyazon (fékezetten ziháló) lélegzettel beszél elmúlt szerelmi „történetéről” és jelenben íródó „regényéről”, mely utóbbi körültekintően feldolgozza, megjeleníti az olvasónak a múltban játszódó „történetet”. És hogy ki volna ez esetben az olvasó: a névtelen elbeszélő hős regényének leendő olvasója, vagy Davis regényének tényleges olvasója, vagy mindkettő? Érthetjük így is, úgy is, meg amúgy is. Mindenesetre, hozza tudomásunkra az elbeszélő, a regénybeli történetet lezáró, prousti gőzölgésű teáscsésze-jelenet zárta volna a regénybeli regényt is (és ezzel együtt a Proust-fordító Davis regényét is), ám végül annak (illetve azoknak) elejére került. És ezt a megfordítást jelöli a mű – Mesterházi Mónika által érzékenyen, azaz analitikusan és muzikálisan magyarított – nyelvezetéhez illő finomsággal és pontossággal a borítóképen látható, egymásba tükrözött két teáscsésze alakzata (amelynek vizuális minimalizmusa a tervező Hidvégi Annát dicséri).

Tovább

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.

Tovább
A szerző további cikkei

Gyenge Zoltán: Emberlétünk határai
Bagi Zsolt: Az esztétikai hatalom elmélete
Schwendtner Tibor: Heidegger és a nemzetiszocializmus
Seregi Tamás: Művészet és esztétika

Tovább
A szerző további cikkei

Radclyffe Hall: A magány kútja. Fordította Gy. Horváth László. Park Kiadó, Budapest, 2017, 520 oldal, 4500 Ft

A sok önéletrajzi elemet tartalmazó regény a Margaret Radclyffe Hall néven született, baráti körben Johnként szólított és a Radclyffe Hall írói néven alkotó szerző harmadik regénye, akit – főszereplőjéhez hasonlóan – férfias megjelenéséről és öltözködéséről, valamint nyíltan felvállalt leszbikusságáról ismert a párizsi és az angol közvélemény. Személyes tétje is volt tehát ennek a több mint ötszáz oldalas szövegnek, Stephen Gordon történetének, aki egy arisztokrata házaspár egyedüli gyermeke, s akit ekképp „természetesen” fiúnak várnak, már születése előtt Stephennek neveznek, s ezen az sem változtat, hogy végül kislánynak születik. Mintha idomulna az elvárásokhoz, már gyerekkorában fiúsan viselkedik – és apja is fiúnak neveli. Még a természet is ebbe az irányba viszi: magas, izmos, erős csontozatú nő, aki nem illik bele a kortárs nőiesség kereteibe.

Tovább
A szerző további cikkei

Áfra János: Rítus. Kalligram Kiadó, Budapest, 2017, 108 oldal, 2000 Ft

Áfra János verseiben a világ nem egyszer sötét, apokaliptikus látomásokban (A félelemgyermek, A sötétség igéi, Az utolsó kert), természeti formák és erők végóráján láttatik, a történelmi, hétköznapi, emberi léptékű idő szinte egyáltalán nincs jelen, ahogy az emberi környezet is leginkább csak a szakrális mozdulatok, tettek kellékeiként tűnik fel. A történelmi tér-idő kiiktatása és az idő mitikus szemléletbe helyezése az embernek mint egyetlen felelősséggel rendelkező cselekvőnek a pozícióit is újrafogalmazza, mintha az emberi, belső lényeg megtalálására való törekvés, a változás felismerése és végrehajtása lenne a legfőbb feladat: az emlékek elégetése, a múlt odahagyása, megtisztulás, megérkezés.

Tovább
A szerző további cikkei

Egils saga. Fordította Bernáth István. Corvina Kiadó, Budapest, 2016, 264 oldal, 4500 Ft

A címszereplő Egil, aki a 218 oldalas mű 60. oldalán születik meg, az izlandiak szerint Európa első nem latin nyelvű költője. A mű jelentősége abban is áll, hogy megörökíti egy nagy európai költő verseinek számottevő részét. Az óizlandi költészet bonyolult. Formailag azért, mert rím helyett, ahogy a kora középkori európai versek általában – az orosz Igor-énektől az angol Beowulfig – erősen alliterál. De még nagyobb a tartalmi nehézség, mégpedig a kenningek miatt. A kenning: elszabadult allegória-burjánzás. Borges említi az alábbi példát: „sólyomházkő-tékozlók”. A megfejtés természetesen „királyok”, hiszen sólyomház=kéz, kézkő=ezüst, ezüsttékozló=király.

Tovább

Válogatás Nádas Péter Világló részletek – Emléklapok egy elbeszélő életéből című könyvének német nyelvű recenzióiból – 2. rész

Péter Nádas: Aufleuchtende Details. Memoiren eines Erzälers. Aus dem Ungarischen von  Chris­ti­na Virágh. Rowohlt Verlag, Reinbek 2017. 1280 Seiten, 39.95 euro, E‑book: 29.99 euro.

A könyv, amely a kelet-európai történelem meghamisítása ellen íródott, az 1956-os felkeléssel ér véget. A szerző mégsem tartja művét egy terhes örökség feldolgozásának, sem a szülőkhöz és elfelejtett utópiájukhoz való visszatérésnek, nincs szó a generációk között megszakadt szociális és lelki folytonosságról sem. Nem is önanalízis, azon már lassan ötven éve túl van. Nem, a nyugat-európai irodalom barátságos és terapeutikus elbeszélő stratégiája a legkevésbé sem csábítja Nádast, a nagy orosz regényírók figyelmes olvasóját. Ha megsebzett énje történelmi mélyrétegei, az örökölt érzések és lelki sebek iránt érdeklődik (amit a szakma „transzgenerációs traumatizációnak” nevez), akkor azt sosem a múlttal való megbékélés szellemében teszi, hanem kizárólag a helyes múltértelmezés érdekében. Nádas műve a parttalan illúzióvesztés és minden nagy emberi álomtól való búcsú krónikája. (Iris Radisch: A 20. század teljessége. Die Zeit, 2017. október 12.)

Tovább
A szerző további cikkei

 (Bakonyi Bence kiállítása a Faur Zsófi Galériában február 1-ig látható.)

Tovább
A szerző további cikkei

(Perényi 70 – Zeneakadémia, január 6.)

A kritikusnak csupán a rend kedvéért illik leszögeznie, hogy a hetvenéves művész hangszeres játéka minden részletében makulátlan volt, a produkciókat a legnagyobb technikai tökéletesség jellemezte: kristálytiszta intonáció, gazdag és ezerszínű hang, mindenre képes dinamikai árnyalás, elegáns vonókezelés.

Tovább
A szerző további cikkei

(Granny Project. Magyar–angol dokumentumfilm. Készítette Révész Bálint, Ruben Woo­din-Dechamps, Meredith Colchester.) 

Lassan fordulóponthoz érkezünk az emlékezéskultúrában a XX. század első felének nagy traumáival kapcsolatban. Ezért is reveláció három fiatal alkotó, az angol Meredith Colchester, a német Ruben Woodin-Dechamps és a magyar Révész Bálint egészestés dokumentumfilmje, a Granny Project.

Tovább
A szerző további cikkei

(Tolsztoj–Edmundson: Háború és béke, Vígszínház, december 18. és 29.)

A színpadi doboz falai fekete és fehér panelekből állnak, egy ilyen, egy olyan, mögéjük képmontázs vetül. Élő díszlet ez, a tér folyamatosan szűkül és tágul, együtt lélegzik a színészekkel. Eleinte csak az tűnik fel, hogy a rendezés a színpad mélységének legalább négy síkját használja, de ahogy szaporodnak a matrjoska babák a vetített képek és a kellékek között, a díszlet is egyre inkább így működik: pakolódnak egymásba a többé-kevésbé párhuzamos helyszínek, a történelem személyes és egyetemes terei.

Tovább
A szerző további cikkei

(Kondor Ádám: Zongoraverseny, bemutató; a Concerto Budapestet Rácz Zoltán vezényelte, a szólista Csalog Gábor volt – Zeneakadémia, január 6.)

Nyilvánvalóan lehetnek más interpretációs értelmezései a zongoraversenynek, azonban hogy már így, a bemutatókor sajátjának érezhesse a késő esti időpontban a közönség, ahhoz a versenyműveket ritkán bemutató Csalog Gábor kisugárzása is hozzájárult. Hangos zenét még nem éreztem ennyire intimnek.

Tovább
A szerző további cikkei

(We Will Rock You – BOK csarnok, január 6.)

Kétségkívül nem a sztori a Queen-musical legnagyobb erőssége. Nem is azért megyünk, bár érdekes észrevenni ezt az az ellen harcolunk, amik vagyunk hozzáállást. Valaha ezzel dolgozott egy másik rock-musical, a Képzelt riport is, de a rock szinte rá van erre kényszerítve. Lázadni kell, és nemet mondani az uniformizált világra meg a pénz hatalmára, lehetőleg uniformizálással és pénzzel.

Tovább
A szerző további cikkei

(Konkrét. Böcskei Balázs műsora, Klubrádió, hétfő 15.00–16.00)

Böcskei legalább olyan empatikusan kérdezte vendégét, mint amilyen empátiával Csizmadia igyekszik viszonyulni az általa vizsgált jelenségekhez. Ennek ellenére nem unatkoztam. Nem is lehetett volna kijózanítóbban elindítani az évet, mint ezzel a történeti logikájú, keserű szembesítéssel. Ha előbb nem, ekkor beláthattuk, hogy túl sokat ettünk és ittunk az ünnepek alatt.

Tovább
A szerző további cikkei

(Válótársak, harmadik évad, RTL)

Szóval, az nem lenne baj, hogy levegős a sztori, nem a gondterhelt távolba nézésekkel van a baj, és nem is a sok zenés életképbetéttel, hanem, hogy ha nem (csak) a gazdasági okokkal magyarázom a szétesett szerkezetet, akkor nem tudok másra gondolni, minthogy kevés a kraft. Nincs ötlet. Mintha kevés fordulatból, változásból, játszmából kellene gazdálkodni, és azt kellene beosztani egy évadra.

Tovább
Élet és Irodalom 2018