A szerző további cikkei

Tovább
A szerző további cikkei

2015 januárjában jogerős ítélettel zárult egy per, amely kimondta, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) három évvel korábbi közgyűlésének határozatai érvénytelenek, mert a testület akkori összehívása, a közgyűlés teljes menete az alapszabály módosításától az új tisztségviselők megválasztásáig jogszerűtlen volt. A felperes dr. Török Ferenc ügyvéd, a MOB tiszteletbeli tagja, Tokió és Mexikóváros olimpiai bajnoka azt kérte a bíróságtól, hogy a MOB a 2012-es közgyűlés összes határozatát semmisítse meg. Kereseti kérelmének első fokon a Fővárosi Törvényszék, majd az Ítélőtábla másodfokon, jogerősen is helyt adott, később pedig a Kúria felülvizsgálati eljárásban visszamenőleges hatállyal erősítette meg ezeket a döntéseket. A Magyar Olimpiai Bizottság 2012 óta többek között olimpikonokat küldött a szocsi téli olimpiára, sőt ez a testület hozott határozatot arról, hogy támogatja a 2024-es olimpia budapesti rendezését. (Később a testület megerősítette korábbi döntéseit, így azok jogszerűvé váltak.)

A bizottság a hét elején alapszabály-módosítást előkészítő közgyűlést tartott, ami közjátékkal indult: Magyar Zoltán, Montreal és Moszkva olimpiai bajnoka, a MOB alelnöke nekitámadt Török Ferencnek, mit keres ott olyan ember, aki a pályázat ellen szavazott. Török mindezt visszautasította, mondván, sosem volt a budapesti rendezés ellen, csak azt mondta, ilyen súlyú döntés előtt ki kell kérni az ország véleményét. Megjegyzem, Magyar Zoltán gondolkodása igen érdekes: szerinte az, aki véleményével kisebbségben marad, soha többé nem szólalhatna meg. Ha jól értem. A közgyűlésre a 200 küldöttből 104 jött el, így „szűken” volt határozatképes. Török javasolta, hogy a szavazás tisztasága érdekében folyamatosan figyeljék, hányan hagyják el a termet. A figyelés megtörtént, a teremben tartózkodó MOB-munkatársak tájékoztatása szerint mindössze 96-an maradtak, de az elnököt, Borkai Zsoltot (Barcelona bajnoka) ez nem zavarta, megállapította, hogy a közgyűlés határozatképes.

Tovább
A szerző további cikkei

A francia elnökválasztásról

Bár az első forduló papírforma-eredményt hozott, ez az eredmény mégis történelmi. A francia Ötödik Köztársaság történetében ugyanis még sosem fordult elő, hogy a két nagy történelmi, vezető kormánypárt jelöltjei közül egyik se jusson be az elnökválasztás második fordulójába. A francia pártrendszer – vigyázat, nem a politikai rendszer, hanem a pártrendszer! – átalakulása a szemünk előtt zajlik, és 2017. április 23. ebben a folyamatban olyan dátum lesz, amelyet a politikatörténet komoly szimbolikus fordulópontként emlegethet majd. De mi okozta a történelmi pártok bukását, és főleg: van-e számukra innen visszaút? Mi várható a következő hetekben?

Tovább
A szerző további cikkei

Tovább
A szerző további cikkei

Tovább
A szerző további cikkei

Theresa May miniszterelnök nemrégiben általános meglepetésre előrehozott parlamenti választásokra tett javaslatot, amit a brit alsóház nagy többséggel jóváhagyott. A legfőbb indok az, hogy a közvélemény-kutatások a Konzervatív Párt kimagasló támogatottságát mérik. Ennek ellenére a kockázatok sem elhanyagolhatók. Az előrehozott választások nem érintik érdemben a kilépési folyamat jogszabályokban rögzített ütemezését. A konzervatív parlamenti többség remélt nagyarányú gyarapodása megkönnyítheti a kilépési szerződés rendelkezéseinek hazai elfogadtatását, de nem feltétlenül növeli a brit kormány alkuerejét az európai uniós intézményekkel folytatott tárgyalásokon.

Tovább
A szerző további cikkei

Vajda Miklós (1931–2017) halálára

Tovább
A szerző további cikkei

Tovább

A 2010-ben színre lépő második Orbán-kormány programjában nem volt szó sem az illiberális demokrácia intézményi feltételeinek létrehozásáról, sem az autoriter hatalmi berendezkedés kiépítéséről, sem az ország külpolitikai orientációjának átszabásáról, sem pedig az unióval szembeni szabadságharcról. Vagyis mindarról, ami immár nyolcadik éve növekvő megütközést és aggodalmat vált ki az Európában, demokráciában, nemzetben gondolkodó, a nemzeti felemelkedésben hinni és bízni akaró állampolgárokban és meghatározó nemzetközi kapcsolatainkban is. Ez az írás a 2010-ben elfogadott kormányprogramban szereplő fontosabb tételek felidézésével kíván emlékeztetni a kormányra kerülők azon eszméire, ígéreteire, vállalásaira, amelyek sajnos az azóta eltelt esztendők során sem veszítették aktualitásukat. (A www.parlament.hu-n olvasható program a mai napig is a Fidesz-kormányzás közjogi alapja, cselekedeteik letagadhatatlan mércéje.) A cikk a bukott kormány szembesítése egykori főbb gondolataival és szándékaival, s egyben ajánlati lista az újonnan színre lépni kívánóknak.

Tovább
A szerző további cikkei

Tovább
A szerző további cikkei

Tovább
A szerző további cikkei

Tovább
A szerző további cikkei

(Martin Esslin a hangjátékkészítőknek)

Tovább
Élet és Irodalom 2017