Agyműtét ambulanter

Ha most hirtelen össze kellene foglalni a kormányfő Horthyra, valamint a Horthy-rendszerre vonatkozó, az elmúlt nem több mint nyolc napban kifejtett álláspontját, el lennénk képedve. A megújult Klebelsberg-kastély átadásán a miniszterelnök az 1920-as évekről szólva kijelentette, hogy akkoriban olyan „kivételes államférfiak” szolgálták és vezették a nemzetet, mint Bethlen István, Horthy Miklós vagy Klebelsberg Kuno. A miniszterelnök néhány napja még így vélte, és ennek hangot is adott, vagyis Horthy megítélését nem árnyékolhatja be a második világháborús „gyászos szerepvállalás” sem.

Csakhogy megérkezett az illiberális barát, Netanjahu. Ekkor már néhány nappal később jártunk, e hét elején. A kormányfő elhagyta korábbi beszédének azt a gondolatát, hogy Horthy kiváló államférfi volt, Netanjahuval tartott közös sajtótájékoztatóján azt mondta, Magyarország bűnt követett el, amikor a második világháborúban nem védte meg zsidó állampolgárait, ehelyett a nácikkal kollaborált.

Túl a technikai tájon

Heidegger és Japán

Az utóbbi évtizedekben számos tanulmány foglalkozott a gondolkodását ért kelet-ázsiai hatásokkal. Heidegger kétségkívül ismert – főként a korabeli új fordításoknak köszönhetően – kínai és japán írásokat, voltak japán kollégái és tanítványai. Ebből azonban korántsem következik, hogy gondolkodása maradéktalanul kompatibilis volna a tao vagy zen klasszikusaival. Hasonlóságokat persze lehet lelni; mint ahogy Meister Eckhart esetében is kimutathatók a buddhizmushoz hasonló gondolatok – anélkül, hogy valaha értesült volna Buddha tanairól.

„Gondolkodónak is eredeti”

Interjú Veres András irodalomtörténésszel, József Attila-kutatóval

„Magától értetődik, hogy elsősorban költői teljesítményét értékeli az utókor, (...) de költészetének rejtett összefüggéseit, szemléleti pozíció­jának teljességét is alaposabban és mélyebben ismerheti meg, aki figyelembe veszi a gondolati hátterüket” – mondja József Attila értekező prózája kritikai kiadásának most elkészült második kötetéről a szövegek egyik magyarázója, Veres András. Az ebben a részben összegyűjtött, 1930 és 1937 között született írásokhoz a kommentárokat őmellette olyan ismert József Attila-kutatók írták, mint Tverdota György, Bókay Antal, N. Horváth Béla és Agárdi Péter, a szövegkritikát döntően Sárközi Éva végezte el. Sokan mások is részt vettek a munkában, többek közt a fiatal irodalomtörténész, Török Sándor Mátyás és az időközben eltávozott Farkas János László, valamint Rigó Béla.

Galéria
Tovább
Élet és Irodalom 2017