FÖLDÉNYI F. LÁSZLÓ

a szerző további cikkei

Uri Asaf képei elmosódott színvilágukkal, ködszerű gomolygásukkal, határozatlan körvonalaikkal nyíltan támadják le a nézőt. Anélkül, hogy erőszakosak lennének, arra késztetik, hogy lélekben táruljon ki előttük. De nem tehetnék ezt, ha maguk a művek is nem vállalnák a nyílt, leplezetlen feltárulkozást. Uri Asaf úgy fest, mint akinek kevés az ideje, s ezért azonnal a lényegre tör: csak az érdekli, amit egzisztenciálisan fontosnak tart.

E-mail: Jelszó:

jelszóemlékeztető