A szerző további cikkei

A nő a szívemet harapta, méghozzá éppen azon a ponton, ahol volt már egy heg. S milyen pontosan megtalálta rajtam a korábbi vámpír által ejtett harapásnyomot! Ezt utóbb a javára írtam. Aztán semmi mást.

Nagyon finom szabású bőrbe bújt ez a nő is, mibe másba. Hát szép volt. Egy szívós és szagos, gyönyörű szép vámpír volt, aki az életemet olyan okosan csapolta meg, hogy nekem alig hagyott belőle valamit. A kelő nappal jött ez a nő, én legalábbis úgy emlékszem, hogy eleinte semmi köze nem volt az éjszakákhoz, mert az élet és halál ura hozta magával, a pirkadat, az új élet reménye. De később hiába szólongattam az élet és halál urát érte, hogy vegye vissza, hiába hajtogattam, hogy nem szeretem, nem kell, gyűlölöm, mert ez a nő éget, mint a fáklya, és szúr, mint a bogáncs.

Tovább
A szerző további cikkei

Nézte a nagymamájáról készült festményt, s elgondolkozott. Winckelmann szerint egy festményt nem lehet szavakkal megmagyarázni, s nem is szabad, de ennek a képnek története volt, a festék már megöregedett a vásznon, de még így is ki lehetett venni a háttérből egy másik nő sziluettjét. Nagypapája menet közben gondolta meg magát, s „javította ki” a képet. Nagyszülei padlásán bukkant rá a hátával a falnak fordított festményre.

Tovább
A szerző további cikkei

Ma kemény harcok voltak az utcán, durván összecsaptak a tüntetők meg a rohamrendőrök, Buller oldalát eltalálták kővel. Az ágyán fekszik, nyöszörög és fel-felszisszen, legalább másfél tenyérnyi a véraláfutás, anyám kenegeti diklofenákkal. Jaj, Küncsöm, ez nagyon ronda, és lehet, hogy el van repedve a borda, mire Buller, ezt csinálják, bazmeg, rá se néz jóformán az ember ezekre a konrádteresekre, és már repül is a járdapiskóta, pszichopata állat az egész.

Tovább
A szerző további cikkei

Nem tudta a konyhát se kimeszelni, erre gondolt, ahogy próbálta felvenni a cipőjét. Ilyen szegényesen, koszosan el se lehet adni a házat. Meszelni kellene. Idő lenne rá, csak pénz nincs. Meg olyan valaki is kellene, akinek két keze van. Egy kézzel, ráadásul ballal csak koldulni tud. Az ingyenkonyhán se tud állva enni: a többiek az egyik kezükben a csajkát fogják, a másikban a kanalat. Hamar megeszik a levest, és állhatnak újra sorba.

Tovább
A szerző további cikkei

Megtanulni, hogy nem azért kegyetlenek hozzád, mert nem szeretnek, ami persze sokkal nehezebb, mint viselni szégyenét annak, hogy nem ismeri családod a biztonság anyagi és érzelmi alapvetéseit, pedig a közös boldogságotokba szeretnétek, mint nyári tengerek öblébe, beérni mindannyian

Tovább
Élet és Irodalom 2017