A Semmi, ami megnyit
► Byung-Chul Han: A zen buddhizmus filozófiája. Fordította Csordás Gábor. Typotex Kiadó, Budapest, 2025,153 oldal, 3150 Ft
A kötet legszebb és talán legeredetibb része az „eredeti barátságosság” fogalmának bevezetése. Han szerint a zen üressége nem hideg sivatag, hanem barátságos közeg: mivel nincs uralmi központ, nincs narcisztikus visszatérés az énbe, a létezők „közös tágasságban” osztoznak. A barátságosság így nem érzelem, nem normatív etika, hanem az üresség ontológiájából következő relációs forma – a világra és másokra való nyitottság természetes állapota. Ez a felismerés különösen fontos Han egész életművében: a későbbi művek (Pszichopolitika, A kiégés társadalma, A rítus eltűnése) sötétebb diagnózisai mögött mindig sejtjük ennek az eredeti barátságosságnak a hiányát.
Mi lesz ezután?
► Slavoj Žižek: A haladás ellen. Fordította Bialkó László Gergő. Európa Könyvkiadó,Budapest, 2025, 224 oldal, 4500 Ft
A kötet egyik legprovokatívabb írása a Rosszabbítás, amely szerint a világ nem „rosszabbá válik”, hanem eleve a romlás logikája szerint működik. A haladás hitének fenntartása ebben a kontextusban már maga is ideológiai kényszer, amely meggátolja a status quo kritikáját. A Konkrét elemzés konkrét helyzetről című szatirikus szöveg Marx híres retorikáját dekódolja: vajon tényleg „konkrét” a konkrét, vagy csak egy újabb absztrakciós szint ideológiai burka?
Elbeszélt múlt, algoritmizált jelen – Ketten egy új könyvről
► Byung-Chul Han: A narráció válsága. Fordította Csordás Gábor. Typotex Kiadó, Budapest, 2025, 102 oldal, 3200 Ft
Han alapvetése radikális: „A mai ember már nem él át történeteket, hanem adatokat gyűjt.” A klasszikus értelemben vett narratíva – mely ívet húz múlt, jelen és jövő között, értelmet keres a tapasztalatban, és közösségi jelentést termel – mára háttérbe szorult az azonnali láthatóság és a folyamatos önprezentáció kultúrájában.
A Facebook-, Instagram- vagy TikTok-posztok „sztorijai” látszólag történeteket mesélnek, valójában azonban „önoptimalizált szubjektumok piactéri performance-ai”, ahogy Han fogalmaz – gesztusok a figyelemért folytatott küzdelem színterén.
Klauzál tér és identitás
► Surányi András: A világ közepe. & Kiadó, Budapest, 2024, 264 oldal,4350 Ft
Surányi regénye érzékletesen mutatja be a transzgenerációs trauma hatásait. A narrátor gyermekkora és annak szereplői a múlt és a jelen közötti hidat alkotják az emlékek újraformálása során. Az egyszerű gyermeki élmények – például az első szerelem vagy a homokozóban való játék – a történelem árnyékában zajlanak. A regény rámutat arra, hogy a múlt fájdalmas darabjai az identitás szerves részei, és ezek feldolgozása nem elfojtást, hanem integrációt jelent.
Az értelemképződés spontaneitása
► Szummer Csaba: Spontán értelemképződés módosult tudatállapotokban: trauma, álom és pszichedelikus élmény. L’Harmattan Könyvkiadó, Budapest, 2024, 322 oldal, 3990 Ft
A pszichedelikus élmény vizsgálatát aktuálissá teszi a módosult tudatállapotokat kiaknázó terápiák előtérbe kerülése az elmúlt évtized során. Lassan általánossá válik ugyanis az a vélemény, hogy a tisztán kognitív terápiák ritkán hoznak gyógyulást a traumák feldolgozásában, mivel nem elég megérteni, hogy mi történt velünk egy trauma során, hanem az élményfeldolgozás szintjén is szükséges változást elérni. Így kerültek előtérbe az úgynevezett Gestalt- és szomatoterápiák, mozgás- és táncterápiák, és részben ehhez a trendhez sorolható a sématerápia is. Ami pedig a pszichedelikus szerekkel asszisztált terápiákat illeti, ezek egyértelműen áttöréshez vezettek terápia-rezisztens PTSD (poszttraumás stressz-zavar) betegek kezelésénél, mint ahogyan hatásosnak tűnnek depressziósok és függőbetegek esetében is.
A pszichés traumák világa
► Árkovits Amaryl–Terenyi Zoltán–Varga S. Katalin (szerk.): Trauma-kaleidoszkóp. Oriold és Társai Kiadó, Budapest, 2023, 924 oldal, 14500 Ft
A könyv három fejezetre oszlik: az első részben 7 átfogó, naprakész tanulmányt találunk a trauma történetével és a korai gyerekkori élményeknek a személyiségfejlődésben betöltött szerepével kapcsolatban – a csábításelmélettől a testi „emlékezés” jelenségének feltárásáig. Ez a fejezet általános elméleti megalapozásra törekszik, és ezért számos olyan elméleti megközelítést és témát dolgoz fel, amely a trauma megértéséhez elengedhetetlenül fontos. A második részben a különböző módszerspecifikus egyesületek vezető terapeutái mutatják be 22 tanulmányban, hogy a saját módszerük hogyan alkalmazható a lelki traumák kezelésére, a harmadik részben pedig speciális témák, pszichológiai határterületek (például szülészet, menekültek nehézségei) sajátos problémáinak megközelítését mutatja be 11 írás. Mindhárom fejezetben különböző mértékben kap hangsúlyt a terápiás segítő kapcsolat, a segítő szerepe, funkciója, a feldolgozás módja a terápia során és a terápiás kapcsolat terhelhetősége, tartalmazó képessége.
A narratív valóság résein
Csigó Katalin: Átkelők. Jaffa Kiadó, Budapest, 2023, 232 oldal, 4999 Ft
A könyv szereplői leltárszerűen két nő, két férfi, és egy nő terapeuta: akiknek az élete egy egzisztenciális véletlenben összekapcsolódott – kiderül, hogyan lesznek a kapcsolódásból vágyak, majd szerelem, aztán a szenvedélyből szenvedés, az együttlétből magány és veszteség. A terapeuta és a páciense gyakran saját énrészeik belső reprezentánsai is, hiszen nem hagyhatja senki otthon a saját életét, ha másokét megismeri és segíteni akar – ahogy a költő mondja: ”Hiába fürösztöd önmagadban, / Csak másban moshatod meg arcodat.”
A lélek létezése
► Kőváry Zoltán: Bevezetés az egzisztenciális pszichológiába. Történet, elmélet és alkalmazás. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2022, 780 oldal, 8000 Ft
Felmerül a kérdés, hogy van-e a hatása az egzisztenciális pszichológiának a kliensekkel való tanácsadói és terápiás munkára. Ahogy azt már Karl Jaspers száz évvel ezelőtt kifejtette, az egzisztenciális lét dilemmáinak megvilágosítása alapjában nem feladata a pszichoterápiás munkának, ám a pszichoterapeuta és páciense óhatatlanul eljutnak az egzisztenciális kérdésekig, és ilyenkor a terapeuta – ha tud róla, ha nem, ha szeretné, ha nem – „a létezést megvilágosító filozófussá válik”.
A könyv minden pszichológus és pszichoterapeuta szakembernek ajánlható, de ugyanígy a laikus olvasó és a társszakmák képviselőinek is hasznos, aktuális olvasmány, sőt, elengedhetetlen enciklopédikus mű mindenki könyvespolcán.


