Reformpótlék 180 pontban
A placebo olyan anyag vagy eljárás, amely az érintett tudomása szerint változtatni képes bizonyos tüneteket, ám valójában nem bír az e változásokhoz szükséges specifikus hatással. Nagyjából ez érvényes arra a Nemzeti Versenyképességi Tanács asztalára letett, 180 pontos javaslatcsomagra, amellyel a Magyar Nemzeti Bank kíván új lendületet adni a hosszú távú gazdasági felzárkózási folyamatnak. A párhuzam annyiban – remélhetőleg – pontatlan, hogy a placebót alkalmazó orvos tudja, hogy a beadott szer a kívánt hatások elérésére alkalmatlan. Az alábbiakban következő szubjektív reflexiók néhány kiemelt részterület, valamint az MNB kompteneciahatárainak figyelembevétele alapján értékelik a jegybank javaslatcsomagját.
Európa tegnap és ma: eszmék és valóság
Gyurgyák János: Európa alkonya? Utak és tévutak az európai történelemben és politikában. Osiris Kiadó, Budapest, 2018, 328 oldal, 3980 Ft
Eszmetörténeti trilógiájának befejezése után Gyurgyák megelégelte a magyar témákat, de fontos és aktuális tárgyat keresett újabb vizsgálódásainak, így jutott el az Európa-problémához. A mű hat fejezetéből négy most is eszmetörténeti jellegű: az „európaiság” mibenlétét, az európai identitást, továbbá a németek és az oroszok Európához való viszonyát kutatja. Találunk még egy köztörténeti jellegű fejezetet a kontinens XX. századi problémáiról, valamint egyet az Európai Unió dilemmáiról. Úgy tűnik, ez a sokféle téma nagyon lazán kapcsolódik egymáshoz; szinte három vagy négy könyvet forgatunk, avagy inkább tanulmánykötetről beszélhetünk. Gazdag, ám zavarba ejtően sokszínű, mondhatnánk pozitívan; elég eklektikus, mondhatnánk negatívabban. (Talán nem véletlen, hogy a kötet végén nem találunk összefoglalást.)
Bipoláris kamasztükrök
Kunt Gergely: Kamasztükrök. A hosszú negyvenes évek társadalmi képzetei fiatalok naplóiban. Korall Kiadó, Budapest, 2017, 456 oldal, 3900 Ft
Kunt szerint a holokausztra a nem zsidó kamaszok „döntően passzivitással és érdektelenséggel, morális közönnyel reagáltak”, „a zsidók elleni atrocitásokat a háború brutalitásával hozták összefüggésbe”. De a nyilasuralmat egyértelműen elítélték, a látható terrort elutasították. „Ez igazán terrorizmus. Az emberek már szinte várják, hogy jöjjenek az oroszok, mert már egészen felborult a rend” – írta az addig zsidóellenes Molnár Margit. „Ha van isten (irgalmas és igazságos) az égben, akkor ezt nem tűrheti” – tette hozzá a mélyen katolikus Császár Gyula, aki félt, hogy az isteni bosszú nem csak a nyilasokat, de általában a magyarokat is elérheti.
Ex libris
Sz. Bíró Zoltán: Az elmaradt alkotmányozás
Blutman László: A rejtélyes tiszaeszlári per
Varga László: A csepeli csoda
Müller Rolf: Az erőszak neve: Péter Gábor
Szekfű után
Ketten egy új könyvről - Romsics Ignác: Magyarország története. Kossuth Kiadó, Budapest, 2017, 544 oldal, 6990 Ft
Először azt hittem, rosszul látok, valami tévedés történt, mert nyomát sem találtam a dualizmus belpolitikai küzdelmeinek, 67-esek és 48-asok évtizedes, a parlamentet gyakran, az országot esetenként megbénító konfliktusainak. Meglepetésemből felocsúdva és tovább olvasva láttam, hogy nincs tévedés, hiszen a Horthy-kor belpolitikája is teljesen kimaradt, ez tehát tudatos döntés. Leegyszerűsítve: nem csak Bánffy Dezső és Széll Kálmán maradt ki, de Wekerle Sándor és Tisza Kálmán is – a későbbi korból nem csak Huszár Károly vagy Darányi Kálmán, hanem Gömbös Gyula is hiányzik. És Lamberg szívében nincs kés, sem Latour nyakán kötél, Teleki Pál nem lett öngyilkos, Nagy Imre és kormánya pedig nem lépett ki a Varsói Szerződésből. A kérdés: lehet-e így (is)? Jó, mondhatjuk, hogy „fecseg a felszín…”, sok név nyugodtan kihagyható (Torgyán, Medgyessy stb.), a válaszom mégis az, hogy semmiképpen; meggyőződésem, hogy Tisza és Gömbös nélkül, az obstrukció vagy az 1905-ös kormányzati válság nélkül nem állhat meg magyar történeti szintézis. Főleg az a szintézis nem, amelyik (mint idéztük) az állami politika bemutatását tartja a kötet gerincének.
Ex libris
Csunderlik Péter: Radikálisok, szabadgondolkodók, ateisták
Astrid Lindgren: Háborús napló 1939–1945
Szabad György: Aradtól az Országgyűlésig
Ormos Mária: Remények és csalódások
Ex libris
Lőrinc László: Életmódtörténet
Ablonczy Balázs: Keletre, magyar!
Feitl István (szerk.): Kérdések és válaszok
Peter Unwin: Nagyhatalmi játszmák, 1956
56-ról minden – röviden
Ketten egy új könyvről - Rainer M. János: Az 1956-os magyar forradalom. Osiris Kiadó, Budapest, 2016, 188 oldal, 3480 Ft
Műfaja szerint „bevezetés” ez 1956 megismeréséhez, de joggal mondhatnánk szintézisnek, egyetemi tankönyvnek, problémacentrikus összefoglalónak, sőt képeskönyvnek is. Nagyon jó érzés kézbe venni a szép és elegáns kötetet; a 85 kiváló minőségű fekete-fehér fotó kiválasztása Demeter Zsuzsa képszerkesztő munkáját dicséri. A tizenegy fejezetből egyetlen egy összegzi a forradalom eseménytörténetét, szűk harminc oldalon, ami az egész műnek nem egészen egyötöd része. Vélhetően ez szolgál a legkevesebb újdonsággal vagy eredeti megközelítéssel – bár kettőre azért felfigyeltem...
Egy magyar diplomata megpróbáltatásai
Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941–1972. Szerkesztette Szekér Nóra és Kodolányi Gyula. Magyar Szemle Könyvek, Budapest, 2016. 844 oldal, 5800 Ft
A memoár végig érdekes, bár elég ritkán lebilincselő. Érdekes, mert a szerző rendkívül tehetséges, sokoldalú, széles látókörű, hat nyelven tudó, világlátott ember, ráadásul jó társalgó, jó sportoló, az ifjabb és az idősebb hölgyeknek egyformán nagy barátja. Szenzációkat ennyi évtized után nem érdemes várni – azért sem, mert kéziratát a nagy C. A. Macartney bedolgozta a saját két kötetes művébe (October Fifteenth), amelyből viszont Szent-Iványi idéz hosszabb részeket.
Ex libris
Deák István: Európa próbatétele
Ungváry Krisztián: Magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban 1941–1944
Standeisky Éva: Demokrácia negyvenötben
Andrási Andor: Levelek a túlvilágra
A kormány (anti)neoliberalizmusa
A vezető piacgazdaságokban az 1980-as évektől jelentősen csökkent az átlagos adókulcs , csökkent az adósávok száma, de egykulcsos adórendszer sehol nem jött létre. Az óvatosságot nem közgazdasági elvi-elméleti megfontolások, hanem az egykulcsos adóval járó jelentős jövedelemátrendeződés túlzott társadalmi, politikai kockázatai magyarázhatták.
Államférfiak a forradalom viharában
Hahner Péter: Államférfiak. Fouché és Talleyrand párhuzamos életrajza. Osiris Kiadó, Budapest, 2015. 788 oldal,3980 Ft
Rettenetes bolsevikok
Jörg Baberowski: Felperzselt föld. Sztálin erőszakuralma. Fordította Győri László. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2015. 599 oldal, 5990 Ft
Titkok, hazugságok, kudarcok
Gervai András: Titkos Magyarország. „Célszemély”: a társadalom. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2015. 356 oldal, 3500 Ft
Ex libris
Roger Crowley: Tengeri birodalmak
Alma Hannig: Ferenc Ferdinánd
Hajdú Tibor–Pollmann Ferenc: A régi Magyarország utolsó háborúja 1914–1918
Wolfgang Petritsch: Bruno Kreisky 1911–1990
Egy trilógia vége
Ken Follett: Az örökkévalóság küszöbén. Évszázad-trilógia 3. Fordította Bihari György és Sóvágó Katalin. Gabo Kiadó, Budapest, 2014. 1224 oldal, 4990 Ft
Ex libris
Florian Illies: 1913. Az évszázad nyara
Ernst Jünger: Acélzivatarban
Annette E. Dumbach–Jud Newborn: Sophie Scholl és a Fehér Rózsa
Anne Applebaum: Vasfüggöny
1914 nyara – egy évszázados vita mérlege
Napjainkban, a századik évforduló közeledtével újult erővel lángolnak fel a Nagy Háború okait firtató viták. A közelmúlt viszonylagos konszenzusát felrúgva a történészek mintha újrakezdenék a háborús felelősségről szóló csatáikat.
Fajmagyarok
Gyurgyák János: Magyar fajvédők. Eszmetörténeti tanulmány. Osiris Kiadó, Budapest, 2012. 272 oldal, 2980 Ft