Szép versek 1990
Az antológiát Alföldy Jenő állította össze. Az 1939-es születésű irodalomtörténész akkoriban az ÉS munkatársa, valamint A hónap versei című tévéműsor szerkesztője volt. Nyolcvanhattól éppen kilencvenig ő állította össze a Szép versek kiadványokat. Alföldy Jenő idejében a Szép versek kötetekhez előszót is írtak – ilyenre volt ugyan példa korábban, de általában nem jellemző a sorozatra. Alföldy Jenő először Vas Istvánt, majd Juhász Ferencet, Csorba Győzőt, és végül Csoóri Sándort kérte fel a megtisztelő feladatra. Mindnyájan „nagy öregek” – a 80 körül járó Csorba és Vas mellett Juhász 60 és Csoóri szintén 60 éves a tárgyévben. Maguk is az antológiákban rendszeresen szerepeltetett szerzők, de aligha véletlen, hogy a két „igazán öreg” költő mellett két kerek számú születésnapos írhatott előszót. Ám egyikük pályájának sem olyan kitüntetett szakasza a hatvanadik év, mint Csoóri Sándorénak.
Egy regény következményei
Tudtam, hogy az Orgia megosztó könyv lesz, azt is tudtam, hogy amikor kérdeznek róla, meg kell válogatnom a szavaimat. Próbálom elkerülni a provokatív megfogalmazásokat. Ugyanakkor egy pillanatra se hagyhatom figyelmen kívül, hogy maga a téma – a tizenkettedik kerületi nyilasok élete és műve – és az, ahogyan és amiért a téma felé fordultam, eleve provokál, és legalább annyira provokál a megformálás módja is. Ugyanakkor a túl óvatos, kicentizett megnyilatkozásokkal is irritálhatom az embereket. Mindenesetre sokan keresnek meg a könyv megjelenése óta, érdekes gondolatokat és élményeket osztanak meg velem. Például az az olvasó is, akit, mint írta, felkavart maga a regény is, és az a kijelentésem is, hogy az Orgia csak egy magányos fickó irománya, olyasvalakié, aki nem tartozik semmilyen politikai vagy vallási közösséghez, ha bármi ilyenbe beletartozna, nem írhatta volna meg a könyvet, igen, ismételtem, csak egy egyén csinálta, aki nem is remél mást, mint hogy más magányos egyénekhez esetleg utat talál az általa elmesélt történet. Az olvasó szerint ezzel lebecsülöm azt is, amit csináltam, meg amit belőle a könyv kiváltott.
Rákosi unokái
Munkahelyéről távozva a hírszerző alezredes a Dunakorzó felé indul. Sétatempó. Míg a nyüzsgő civilek hegyekkel övezett modern világvárost látnak maguk körül, a folyó túlpartján impozáns palotát, ő hadszínteret: múltbeli és eljövendő ostromok terepét. Megáll egy újságosnál, körülnéz. Senki sem követi. Sietősebb léptekkel halad tovább, de nem otthona, hanem a titkos főhadiszállás felé.
Oda, ahol a Vár elfoglalásának tervét csiszolgatják éppen.
Ex libris
W. G. Sebald: Légi háború és irodalom
Jichak Katzenelson: Ének a kiirtott zsidó népről
Halasi Zoltán: Út az üres éghez
Weiczner Jenő: „Ez most a sorsod, kiüldözött zsidó”
Niran Judit: Jelek a vízen
Egy könyv között a különbség
Márai Sándor: Egy polgár vallomásai (1934–1935/1940). Sajtó alá rendezte Kovács Attila Zoltán. Az utószót Fried István, a jegyzeteket Ötvös Anna és Mészáros Tibor írta. Helikon Kiadó, Budapest, 2013. 576 oldal,3990 Ft
Angol pite
M. C. Beaton: Agatha Raisin és a tünékeny tündérek. Fordította Borbély Judit Bernadett. Ulpius-ház Könykiadó, Budapest, 2013. 304 oldal, 3499 Ft
Ex libris
Márai Sándor: Hallgatni akartam
Heller Ágnes: Olvasónapló 2012–2013
Paksa Rudolf: Magyar nemzetiszocialisták
Takács Tibor: Besúgók a besúgásról
Ex libris
Timothy Snyder: Véres övezet
Vaszilij Grosszman: Élet és sors
Jonathan Franzen: Szabadság
John Updike: Apám könnyei és más elbeszélések
Talált tárgyakat vizsgáló talált tárgy
Kenéz Ferenc: Vendéglétra. Grafika: Siklódy Ferenc. Bookart Kiadó, Csíkszereda, 2012. 173 oldal,2890 Ft
Ex libris
Ross King: Párisz ítélete
Vekerdy Tamás: Szeretők
Márton László: M. L., a gyilkos
Karen Blixen: Angyalok bosszúja
Otthonok és lakások
Karátson Endre: Retúrjegy. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2012. 456 oldal,3000 Ft
Álom a keltáról
Mario Vargas Llosa: A kelta álma. Fordította Tomcsányi Zsuzsanna. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2011. 567 oldal,3400 Ft
Herzog után, Humboldt előtt
Saul Bellow: Sammler bolygója. Fordította Dezsényi Katalin. Park Könyvkiadó, Budapest, 2012. 287 oldal,3500 Ft