A légi mentés szempontjából a Dél-Alföldön élőknek nincs esélyegyenlőségük az ország többi lakosával szemben, mert a régióban nem üzemel erre hivatott helikopterbázis. Bár vezető politikusaink nem egy térségi településnek megígérték már a beruházást, ha lesz rá pénz, az valószínűleg a Csongrád megyei Szentesen épül fel. Bár addig is üzemelhetne egy a Bács-Kiskun megyei Kecelen, mivel ott régóta működik egy azonnali felszállásra alkalmas, professzionális magán-helikopterbázis, amelynek tulajdonosa, Pintér József a segítséget már évekkel ezelőtt fel is ajánlotta. Egy maszek azonban továbbra sem illik az állami struktúrába, olyannyira nem, hogy a hónap közepén, a mérgezést szenvedett keceli kisgyermekek légi mentésekor - amelynek során gyorsabb és ésszerűbb lett volna a szegedi helyett a pécsi klinikára szállítani a kicsiket - a Pintér-reptértől inkább ötven kilométerrel távolabb landolt a helikopter. A hivatalos verzió szerint kommunikációs hiba történt.

"A pszichológus tevékenységét a pontosság, a becsületesség, az őszinteség jellemzi a tudományos kutatásban, az oktatásban és a pszichológusi gyakorlatban." (Pszichológusok Szakmai Etikai Kódexe) Hatékony szabályozás hiányában a családon belüli erőszak és a nővédelem területén még messze vagyunk Európától. Nem úgy a hazai civil szervezetek, amelyekből nem egy kihasználja az ezen a téren jelentős uniós pénzügyi forrásokat, mivel a kiírók számára fontosabb a pénz kihelyezése, mint elköltésének hatékonysága. Az egyik legjelentősebb hazai kampány, a Stop-Férfierőszak Projekt szakmai vezetőjének az erre való hivatkozása ellenére sincs pszichoterapeuta végzettsége, miközben az egész program rá épül.

Életszerűnek tűnik-e, hogy csak akkor válunk ügyféllé egy bankban, amikor aláírtuk a hitelszerződést, de azokban a hetekben, amíg a kölcsönhöz szükséges adatokat és terveket benyújtjuk, az adataink és az információink biztonsága nem garantált. M. Gábor négy éve, a Postabank Maros utcai fiókjához nyújtott be egy ingatlanhasznosítási tervre szóló hitelkérelmet. A bankfiókban alvállalkozóként működő kft. tagjai később sebtében felvásárolták a kölcsönigénylésben szereplő területeket. A kérelmező meggyőződése, hogy a fiók valamelyik alkalmazottja összejátszott a bankban tevékenykedő céggel. A feljelentéséből indult nyomozást az ügyészség megszüntette, mivel ügyfél nélkül nincs banktitoksértés. A kérelmező ügyfélstátusát egyedül a hitelkérelme igazolhatná, de a Maros utcai fiók 2003-as hitelbírálatokat is tartalmazó iktató-cenzúrakönyve eltűnt.

Nem áll a helyzet magaslatán a környezetvédelmi tárca a Baden-Württembergből a Duna-Tisza közére importált illegális szemétlerakások ügyében. A térségben rothadó mintegy négyezer tonna kommunális hulladékból a német állam csupán ezerkétszáz tonnáról fogadta el, hogy tőlük ered. Azt, hogy a fennmaradó mintegy háromezer tonna szemetet ki és mikor fogja elszállítani a feladó országba, egyelőre senki sem tudja. Pedig a magyar részről példás gyorsasággal lefolytatott nyomozás alapján egyértelműen kiderült: Németországban a feladó hulladékkezelők rendszeresen hamisan töltötték ki a fuvarleveleket, és a szakhatósági engedélyhez nem kötött újrahasznosítható gumi, valamint műanyag megjelölést írták az ömlesztett háztartási szemétből préselt bálákból álló szállítmányokra.

Vajon az emberek önzetlen segítését felvállaló szervezetek közül hány használja már-már álcaként a tevékenységét, s véli úgy: a társadalmi elismerés mentesíti a jogszabályok betartásától, s vajon hányan váltak már közülük a támogató cégek elkötelezettjévé? Nehéz a határt meghúzni. A tizenhat éve működő Magyar Rákellenes Liga háza táján immáron két éve áll a bál. Az önmagukért beszélő tények és az egymásnak ellentmondó állítások miatt nem világos, hogy az évente csaknem négyszázmillió forinttal gazdálkodó szervezet hol és mekkora mértékben lépte át ezt a bűvös határt. Az igazság kiderítése céljából lapunk riportere is belépett a ligába, hogy tagként szembesüljön a valósággal, de jogával nem élhetett, mert az elszámolásokba és szerződésekbe való betekintésre nem kapott lehetőséget. Így a kétség továbbra is megmaradt, amelyet talán a Fővárosi Főügyészség eljárása oldhat fel, amely a napokban döntött az országos szervezet teljes, átfogó vizsgálatáról.

Több mint tízmilliárd forintnyi kárt okozó bűnszervezetet leplezett le a szocialista párt egyik fővárosi kerületének tagja, aki információit rendre megosztotta a Nemzetbiztonsági Hivatallal (NBH). A bejelentő szerint a gyanúsítottaknak voltak politikai kapcsolataik, bár erre nincs konkrét bizonyítéka, csupán egy illegálisan készült hangfelvétel. Ezen azt jelenti be, hogy ismeretlen politikus pénzt fog átvenni a szervezet egyik tagjától. Információját azonban az NBH nem vizsgálta, mondván, egy ilyen jellegű pénzátadásnak nincsen nemzetbiztonsági vetülete és nem is korrupció.

A leleteire várva, szúrt sebből eredő belső vérzésben nemrégen meghalt egy roma férfi a kiskunfélegyházi kórházban. A feltételezett támadót letartóztatták, más felelőse nincs az esetnek. Érdekvédő szervezetek nem vizsgálódtak, a sajtó nem feszegette az ügyet. Hétköznapi eset - vallják a mellékszereplők -, amely azonban az aktasorok között magán viseli a hazai egészségügy fásult közönyét és társadalmunk mélyen gyökerező előítéleteit.

Közigazgatási jogkörben okozott kárért másfél milliárd forintra perli egy ajkai gyógyszerész asszony az Országos Tisztiorvosi Hivatalt, valamint az ÁNTSZ Veszprém és Vas megyei intézetét. Szakértők szerint a hatóságok ekkora veszteséget okoztak szankcióikkal, amelyekben - mint azt a Legfelsőbb Bíróság kimondta - hatáskör és jogszabályi hivatkozás nélkül eltiltották a gyógyszerészt, hogy betéti társaságából kilépve egyéni vállalkozóként üzemeltethesse tovább az általa bérelt patikát. A gyógyszerészszakma érdekösszetartása erős, akárcsak a vele szimbiózisban élő gazdasági lobbi, de az mégiscsak abszurd, hogy egy gyógyszerész és a kültagja közti elszámolásban a hatóságok döntőbírónak képzelték magukat, és úgy táncoltak, ahogy a tőkéstárs fütyült. Az ügy pikantériája, hogy a főszereplők, Bujdosó László, egykori Veszprém megyei tisztifőorvos, valamint Antal Csaba, Veszprém megyei tisztifőgyógyszerész Kökény Mihály minisztersége idején vették át kinevezésüket az országos hivatalok élére, ahol jelenleg is betöltik pozícióikat.

A demokratikus nyilvánosság terén napjainkig a legelmaradottabb intézményrendszerünk a büntetés-végrehajtás. Statisztikák alapján alkotunk képet a belső körülményekről, a hazai börtönökre jellemző embertelen zsúfoltságról. A szabadultak anekdotáiból ismerjük a belső hierarchikus viszonyokat, és leginkább csak sejtésünk van a falak között húzódó korrupcióról. Arról sincs adat, hogy - a kecskeméti esethez hasonlóan - vajon hány elítélt helyett ülhette már le más személy a büntetést? Az intézményhálózat mereven őrzi rendszerhibáit, az elítéltek pedig üzletszerűen keresik a jobb börtönökbe kerülés lehetőségeit.

Tokaji borcsaták VI.

A Conti-Car-Energol csoport kecskeméti büntetőpere

IV. rész: 2005

"Na, hát a kiszesek közül nincsen normális, tárgyalóképes ember. Egyetlen ember van a KISZ-esek közül, akit én ismerek, akit komolyan kell venni, ha az ember tárgyal vele, mert az próbára teszi az ember képességeit, (...) az egy Gyurcsány nevű ember" - nyilatkozta Orbán Viktor 1989. február 21-én a Fekete doboznak, a felvétel nemrégen került napvilágra. De vajon miként vélekedett Gyurcsány akkor a Fideszről? A korabeli KISZ KB ülések eddig még nem publikált jegyzőkönyvei szerint dorgálta a szövetséget, mert "csendben volt, amikor a Fideszt folytonosan fenyegették", sőt akkor is, amikor a fiatalokat március 15-én rendőrök gumibotozták. A mozgalmi attitűddel átitatott KB-titkárt nem csak a fenti kijelentései miatt nem emelte kebelére a hazai baloldal. Hanem mert az anyapárttól való tényleges elkülönülést és az ifjúsági szervezet vagyonának társadalmasítását szorgalmazó radikális reformjai a kiszesek nagy részét visszariasztották.

Abszurd gazdasági komédia zajlik Tokaj-Hegyalján immár tíz éve, mivel a térség egységes felemelkedésének az állam a legnagyobb gátja. A világ egyedülálló édesfehérbor-termő vidékén a természetességre törekvőknek rendre meg kell küzdeniük egyrészt a pártállam borkészítési morálját folytatókkal, másrészt az Országos Borszakértő Bizottsággal, amely érzékszervi vizsgálatai során elutasítja törvény szerint készült boraikat. Az alkotmányossági szempontból aggályos, centralizált struktúrán az új bortörvénytervezet sem változtat, nem ad lehetőséget a helyi eredetvédelemi rendszer kialakítására. A magánborászatok és az őstermelők közti szakadékot tovább mélyíti a dotált szőlőfelvásárlásaival piacot romboló Tokaj Kereskedoház Rt. (TK Rt.) küszöbön álló privatizációja. A politikai ígéretek birtokában a kistermelők és az rt. dolgozói egy új típusú szövetkezetet szeretnének alakítani, miközben a kereskedőház egy részét az ÁPV Rt. már apportálta a Forrás Rt.-be, ahol a karmesteri pálcát időközben átvette a több cégbirodalmat is jegyző Aragó-csoport.