A néptömegekés a pedofília

VISSZHANG - LXVIII. évfolyam, 10. szám, 2024. március 8.

A lemondott igazságügy-miniszter volt férjének minden egyes mondatában a kegyelmezésnél sokkal komolyabb dolgokat említ, amelyek közül normális országban egy is elég lenne egy kormány lemondásához. Széky János nagyon szépen végigmegy ezeken (A Nap meg a bolygói, ÉS, 2024/7., febr. 16.), és rámutat eredetükre. Azóta Balog Zoltán is lemondott, búcsúbeszédében azt mondta: „Köszönöm, hogy átéltem és átélhetem a megbocsátás kegyelmét.” Kérdés persze, hogy ha az ő gyermekeivel követik el azokat a csúnyaságokat, amelyekhez K. Endre asszisztált, Balog akkor is megbocsát-e. Én azt feltételezem, hogy a NER vezetői, amikor felmerült K. Endre kegyelemben részesítésének ügye, egy pillanatig sem gondolták, hogy ez ilyen jelentőséggel bír. Hiszen K. Endre, amikor kegyelmet kapott, már nem börtönben, hanem otthon lakott, tehát az ő életkörülményein Novák Katalin lényegesen nem könnyített. Igaz, eltörölte a büntetett előéletét, és ezzel megnyitotta számára a lehetőséget, hogy ismét gyermekotthonban dolgozzon, de K. Endre 64 éves, jövőre nyugdíjba vonul, valószínűleg úgyse fog dolgozni sehol. Tehát az ítélet fennmaradó részének büntetésjellege alig maradt, így nem volt értelme, következmények nélkül megszüntethető volt. Novák Katalin ezt tette. Nem mentette fel az elkövetőt, nem bocsátott meg neki és nem állt melléje. És éppen ez mutat rá a Fidesz gondolkodására, amely tudatosan és mesterkélten a társadalomra legveszélyesebb mételynek a pedofíliát állította, és kíméletlen harcot hirdetett ellene, miközben tudta, hogy ez csak mondvacsinált ellenség. Mint amikor A tanúban nagy fontossággal termesztenek egyetlen szem narancsot a „munkásmozgalom világra szóló győzelmének” állítva be, és amikor kiderül, hogy az csak egy savanyú citrom, s így felvetődik, hogy a „széles néptömegeket” becsapták, a főideológus ezt válaszolja: „A széles néptömegek? Hiszen azok soha nem ettek még narancsot, úgysem tudják, milyen az.”

A szerző további cikkei

LXVIII. évfolyam, 4. szám, 2024. január 26.
Élet és Irodalom 2024