Mi történik, ha Izrael leteszi a fegyvert?

Mint a régi szovjet életben a szamizdat, úgy kering az Élet és Irodalom Nagykovácsiban. Egyetlen példány jár a könyvtárba, kézről kézre adjuk, szegény az eklézsia, időnként elakad egy aktuális lap, vagy, urambocsá’, megszakad a lánc. A november 17-i lapszám (2023/46. sz.) most került hozzám, nem kevés késéssel.

Megakadt a szemem György Péter, a jeles művészettörténész cikkén (Pár mondat a lokális tényekről), a Hamász október 7-i terrorakcióját próbálta tágabb összefüggések közé beilleszteni.1 Várakozásomban csalódnom kellett, az alaphang az egyrészt-másrészt. Sokan vélik, hogy a tárgyilagosságnak ilyen az arca. Egyfelől a Hamász terrortámadása, másfelől az izraeli támadás a Hamász ellen. Az a katonai válasz, amit Izrael a Hamász öldöklésére adott, számos problémával jár – írja György Péter, és idézem a folytatást, betű szerint: „Izrael állama története során eddig példátlan módon lépett túl a humanitárius jogokon.” Ezzel szemben a világ legnagyobb humanitárius katasztrófája ma Jemenben van. A média számára azonban a jemeni polgárháború teljesen érdektelen, mert azon a színpadon zsidók nem szerepelnek.2

A Hamász arab mozaikszó, az Iszlám Ellenállási Mozgalom szókezdeteiből ragasztották volna össze, azonban csaltak, aljas okból. A valódi arab név „Hamuisz” lenne, viszont a palesztinok, már csak a munkavállalási lehetőségek miatt is, jól ismerik az ivritet, Izrael nyelvét. A „hamász” értelmes szó, jelentése ivritül: kirabol, megerőszakol, lerombol. A félelmet keltő névvel a módszereiket hirdették meg.3 A Hamász éves költségvetése 2,5 Mrd dollár, az UNWRA és egyéb szervezeteken keresztül dől a pénz a Gázai övezetbe, egyedül az UNWRA támogatása 2007 és 2020 között 17,6 Mrd dollárt tett ki. Az irdatlan rakétaszállítmányokon, rakétagyárak gépsorain, üzemanyagokon, robbanóanyagokon és egyebeken felül.

Isztambulban, az egyetemen készítettem hangfelvételt dr. Ibrahim Kafesoglu török történésszel,4 aki az Egri csillagokat is szóba hozta, és Habsburg-barát koholmánynak nevezte. Szegény Gárdonyit csőbe húzták, a történet valós idejében a magyar nép szerette a törököket és tisztelte az iszlám vallást. A zsidókkal mi volt a helyzet? – kérdeztem. Barátságban és szeretetben éltünk együtt mindnyájan, mert a Korán nagy megbecsüléssel beszél a zsidókról.

Kafesoglu professzor nem mondott igazat. A Korán mond jót is, rosszat is a zsidókról, sokszor kerülnek szóba, és többször idéz a Tórából, Mózes öt könyvéből. De például az 5. szúra 82. verse nyíltan zsidóellenes: „úgy fogod találni, hogy a hívők (az igazhitű moszlimok) legesküdtebb ellenségei a zsidók”. Mohammed kísérője és igehirdetője, Abu Hurayrah adja meg a mondat értelmét a hadíszokban: „Az Ítélet Napja addig nem kezdődik el, amíg a moszlimok nem harcolnak a zsidókkal és meg nem ölik őket. Amikor egy zsidó elrejtőzik egy szikla vagy fa mögé, a szikla és fa mondja: Moszlim, Allah szolgája, egy zsidó van mögöttem. Gyere és öld meg.”5

Két mondatot idézek a Hamász alapdokumentumából, 1988-ban adták ki. „Az Ítélet Napja addig nem kezdődik el, amig a moszlimok nem harcolnak a zsidókkal és meg nem ölik őket.” Ez szó szerinti idézet Abu Hurayrah szövegéből. A hamaszisták ennyire jól ismernek egy ezerhatszáz éves szöveget? A válasz egyszerű, igen, mert benne van az arab iskolák történelemkönyvében. A fejezet címe: A moszlimok győzelme a zsidók felett. Egy másik idézet a Hamász dokumentumából: célunk „Palesztina teljes felszabadításának befejezése, a folyótól a tengerig”. Az angol változatot rigmusban skandálják: From the river to the sea, Palestine will be free. Melyik folyótól melyik tengerig? A Jordántól a Földközi-tengerig. Lehet ennél egyértelműbb felszólítás Izrael elpusztítására?6

A Hamász október 7-i vérengzésében közel 1400 izraeli halt meg. Ez Izrael történelmének messze legsúlyosabb terrortámadása. A holokauszt óta soha nem halt meg ennyi zsidó egyetlen napon. A támadás egyik célpontja a Szukkót alkalmából rendezett Supernova-koncert. Az iszlamisták előszeretettel támadják meg a rockkoncerteket, hogy „megbüntessék a bálványimádó perverz fiatalokat”. Két korábbi eset: Delfinárium, Tel-Aviv, Hamász, 21 halott, 120 sebesült; Bataclan, Párizs, Iszlám Állam, 130 halott, 416 sebesült. Supernova-koncert, Negev, Hamász, 364 halott, nagyon sok sebesült, tömeges csoportos erőszak után kivégzés vagy túszként elhurcolás. A Hamász-operatívoknál füzeteket találtak. Héber mondatok, fonetikus arab átírással. Vedd le a ruhád! Tedd szét a lábad! Semmi nem változott Mohammed ideje óta, őrzik a csoportos megerőszakolás hagyományát, és ma is a kedvenc kivégzési mód a hamaszosok, az Iszlám Állam és a dzsihadisták köreiben a lefejezés.

Idézek egy mondatot György Péter cikkéből: „Izrael és Palesztina, a két állam együttes létét 1993-ban Oslóban írta alá Jichak Rabin és Jasszer Arafat.” Az állítás többszörösen téves.  Oslóban titkos tárgyalásokat folytattak a két fél képviselői egy norvég házaspár magánkezdeményezésére, és körvonalazódott valamiféle megállapodás. Bill Clinton amerikai elnök emiatt hívta meg Washingtonba Jichak Rabint, Izrael miniszterelnökét és Jasszer Arafatot, a Palesztin Felszabadítási Front (PLO) vezetőjét. A Fehér Házban írták alá az Oslo I. megállapodást. Kézfogás, Nobel-békedíj. Az Oslo II. megállapodást Tabában kötötték meg, 1995-ben. Majd a békefolyamat összeomlott. Mint minden eddigi próbálkozás. Tudjuk, miért.7 J. T. Rogers színdarabot írt az Oslóban zajlott titkos tárgyalásokról. 2016-ban mutatták be a darabot az off-Broadwayn, majd a Broadwayn. Zajos siker, Japántól Németországig bejárta a világot. A színdarabból film is készült, 2021 májusában sugározta először a HBO csatorna.8

Azt is írja György Péter, hogy a magyar zsidó közösségek egyenjogúságról szőtt álmának „1940-től már vége lett”. Az első zsidótörvényt 1938-ban hozta a magyar parlament, a másodikat 1939-ben, 1940-ben épp semmilyen zsidótörvényt nem alkottak, de e rövid szünet után 1941-ben és 1942-ben újabb zsidótörvények következtek.9 Hogy miért éppen 1940 jött elő, nem értem, mint ahogy azt a kijelentést sem sikerült megfejtenem, hogy „Kardos G. György nem volt merev zsidó”.  Milyen lehet egy hajlékony zsidó? Ha így áll a dolog, akkor a fellah Allah főnöke.

2019-ben jelent meg egy témába vágó könyv Bashir Bashir és Amos Goldberg szerkesztésében, György Péter dicsérőleg hívja fel rá a figyelmet, bár ismertetése igen pontatlan.10 A felejthető könyv születésének történetét a kiváló izraeli kultúrtörténész, Alon Confino írta meg, aki egyebek mellett a Massachusetts Egyetem Pen Tishkach tanszékének vezetője, és a modern judaizmus fehér hollójaként az ivrit és angol mellett otthon van a német szakirodalomban és dokumentumokban. Amit munkásságában igen jól hasznosít.11 A jeruzsálemi Van Leer Intézetben egy többnapos konferenciát tartottak 2008-ban. Közbevetőleg jegyzem meg, hogy a Van Leer család ma is a filantrópiáról nevezetes. Köztük Lia Van Leer, a filmművészet patrónusa, a Jerusalem Film Festival alapítója. Az 1987-ben vele készített jeruzsálemi felvételem a Magyar Rádió archívumának aranyalapjába került.12 A Van Leer-konferencia előadói – arabok és zsidók, irodalmárok és tudományos kutatók – mindannyian izraeli állampolgárok voltak. Ebből nőtt ki egy könyv, amit 2015-ben adtak ki Izraelben, és ennek amerikai fordítása jelent meg 2019-ben, Elias Khoury előszót, Jacqueline Rose utószót írt hozzá – erre külön felhívja a figyelmet György Péter.

Jacqueline Rose, az utószó szerzője az angol feministák egyik hangadója, az Independent Jewish Voices (Független Zsidó Hangok) társalapítója. Messzire vezet a zsidó öngyűlölet taglalása. Theodor Lessing az elsők között írt erről a neurospecifikus identitásproblémáról. Hernádi Miklóst, a kiváló szociológust élénken foglalkoztatta e téveszme, regényt is írt erről.13 Jean Améry így definiálta a vádaskodás összetett fogalmát: Izrael a kollektív zsidó. Nemrég Berlinben a Brandenburgi kapu hosszú felső felületére vetítették fehér alapra hatalmas kék betűkkel és Dávid-csillaggal: „A Soha többet! most van.” „Nie wieder ist jetzt!”14 Igen, most van.15

Az előszó szerzője, Elias Khoury, a libanoni születésű novellista, forgatókönyvíró és színész, több egyetemen tartott előadást.16 Színes egyéniség, nem kétséges. Írásai Izraelben is rendre megjelennek. Magyarra tudomásom szerint eddig egy sort sem fordítottak tőle. Apja 1975-ben halt meg. Jeruzsálem belvárosában, a Cion téren. Egy ember kézi targoncán hűtőgépet tolt be egy fagylaltozóba. Daoud Khoury, az apa, a Dávid Király Szálló könyvelője rosszkor volt rossz helyen, állítólag tolni is segített a nehéz targoncát. A hűtőgép tömve volt robbanóanyaggal. Öt kiló időzített Semtex, 14 halott, 50 sebesült. Az elkövető, aki elmenekült, a Fatah tagja volt. A libanoni novellista Elias Khoury fia, Georges Khoury szintén Jeruzsálemben lakott. Előkelő negyedben, a French Hillen. Kocogás közben lőtte le egy palesztin. Zsidónak nézte a húszéves fiút. Ezért lőtte le, aki amúgy a közeli Héber Egyetemen volt joghallgató.

Sok elmondandóm van hátra, de most rövidre zárom az írást egy régi izraeli viccel. Megkérdik valakitől: Mi történik, ha az arabok leteszik a fegyvert? Akkor nem lesz többé háború. És mi történik, ha a zsidók teszik le a fegyvert? Akkor nem lesz többé Izrael.

1 György Péter: Pár mondat a lokális tényekről. Mi is történik október 7-e óta a Hamász és Izrael állam között, ÉS, 2023/46., nov. 17. A támadás Putyin születésnapjára esett. Kevéssé valószínű a véletlen egybeesés. Az is véletlen lenne, hogy a félhivatalos iráni hírügynökség egy órával a Salman Rushdie elleni 2022-es merénylet előtt elevenítette fel a 30 évnél régebbi fatvát és a több millió dollár vérdíjat?

2 A Hatnapos háború idején, 1967-ben a magyar lakosság igen örvendezett, mert látták, hogy a szovjet fegyverzet csúfos vereséget szenved a Közel-Keleten. Egy korabeli pesti vicc fényt vet erre, de másra is: A szolgálati autó sofőrje minden reggel kaján örömmel számol be főnökének az újabb izraeli hadisikerekről. A hatodik nap a sofőr meglepetten kérdezi: – Főosztályvezető elvtárs, tudta, hogy ezek az izraeliek – zsidók?

3 A síita hútik klánja Észak-Jement uralja, Irán támogatásával. Rakétákkal lövik Dél-Izraelt és a Vörös-tenger irdatlan hajóforgalmát. Indulójukat felemelt ököllel éneklik: „Allah a legnagyobb / Halál Amerikára / Halál Izraelre / Átok a zsidókra / Győzelem az Iszlámnak.” Ahogy írom, belül hallom a torokhangon sivító üvöltésüket: Állahúúú Ákbááár / Izraííil / Jahúúúd!!!!! Az iszlám győzelme arabul: Fatah. A kevésbé radikális terrorszervezetnek ez a neve. Módszerei óvatosabbak, a célok azonosak. A Biblia aktuális heti szakaszában most veszem észre a hamász szót (Genezis 6:11).

4 Ibrahim Kafesoğlu tökéletesen beszélt magyarul. A második világháború alatt Magyarországon élt, Eötvös-kollégista volt. Munkássága a turkológusok körében közismert.

5 Hadith 2922. A hadith műfaja a kezdeti orális hagyomány.

6 Felmérések szerint a tüntetők elsöprő többsége nem érti a szlogen jelentését. „Neomarxista” terminológiát használnak. Elnyomó/elnyomott, klasszikus kolonializmus, szabadság/elnyomás, etnikai tisztogatás, népirtás stb. Az Izraelt szorongató BDS bojkottmozgalom is ezen alapszik. Az európai-amerikai (és izraeli) baloldal ebbe a rövidlátó csapdába sétál bele. Szovjet dokumentumok szerint Mahmúd Abbász a 80-as években KGB-besúgó volt.

7 Az iszlám vallási meggyőződésből nem akarhat békét. Ld. dar al-Islam, dar al-harb.

8 A színdarab írója J. T. Rogers, rendezője Bartlet Sher. A tévéjátéknak is ők a szerzői. Mindkét változat címe: Oslo. A Mona Juul és Terje Rod-Larsen házaspár ma is jelentős közszereplők.

9 Numerus clausus: 1920: XXV. tc. A zsidók jogállását korlátozó törvények: 1938: XV. tc.; 1939: IV. tc.; 1941: XV. tc.; 1942: XV. tc.

10 Bashir Bashir, Amos Goldberg ed.: The Holocaust and the Nakba. Eredeti kiadás: The Van Leer Jerusalem Institut és Hakibutz Hameuchad Publishing House, 2015

11 Alon Confino: Foundational Past: The Holocaust as Historical Understanding, Cambridge University Press, 2012. Uő: A World without Jews: The Nazi Imagination from Persecution to Genocide, Yale University Press, New Haven, 2014.

12 Lia van Leer alapította Haifán és Jeruzsálemben a Cinématheque-et és az Izraeli Filmarchívumot. Az épület, amelyet Teddy Kolek támogatásával építtetett, az 1984 óta működő Jeruzsálemi Filmfesztivál helyszíne. A Berlini Filmfesztivál zsűrielnöknek választotta. 

13 Hernádi Miklós: Ottó, Magvető, Budapest, 1900. Antony Lerman: Jewish Self Hatred, in: Jewish Quarterly, 2008. Vol. 55. Issue 2.  Arno Lustiger: Jüdischer Antisemitismus: Kurzer Lehrgang über den Selbsthass, in: FAZ, 2008. szept. 14. Carol Iancu: Les mythes fondateurs de l’antisémitisme, Toulouse, 2003. A kiváló mű bővített kiadása 2017-ben jelent meg.

14 Susanne Kusicke: Wo an Israel aufhört und Judenhass begint, in: FAZ, 2023. dec. 14.

15 Braunauban is, Hitler szülőháza elött gránittömb áll, Mauthausenból hozták, a felirata: Nie wieder.

16 Elias Khoury színészként szerepel a 2018-ban készült Kafarnaum című filmben. Bemutatták   Magyarországon.