HSZINEK

Hszi Csin-ping, a Kínai Kommunista Párt (KKP) főtitkára gondosan előkészíti a KKP megalapításának 100. évfordulóját megünneplő eseménysorozatot. Ennek részeként meglátogatja a fontosabb kínai egyetemeket is, ugyanis meggyőződése szerint a felsőoktatás kulcsszerepet játszik a szocialista jövő építésében. „A pártnak és az államnak nagyobb szüksége van a felsőoktatásra, tudásra, tudományra és a kivételes tehetségekre, mint eddig bármikor” – hangsúlyozta Mao-zubbonyt viselve a pekingi Csingua (Tsinghua) Egyetemen, ahol valamikor kémiát hallgatott. A doktori fokozatát is ott szerezte 2002-ben, amikor már Fujian tartomány kormányzója volt. Azóta is támaszkodik az alma matere által nevelt megbízható káderekre. Az egyik egyetemi csoporttársa a KKP központi szervezési osztályát vezeti, az egyetem rektora pedig néhány éve először környezetvédelmi miniszter, majd Peking polgármestere lett. Hszi a mostani látogatásán megdicsérte az egyetemet, ahol – Mao kedvenc kifejezését idézve – olyan diákokat nevelnek, akik „vörösek és professzionálisak”. Egyúttal ismét arra biztatta a kínai egyetemeket, hogy ne zárkózzanak be, külföldi partnerekkel működjenek együtt (South China Morning Post és a Xinhua állami hírügynökség).

A Fudan Egyetem megérezte és megértette az idők szavát. Egyrészt 2019 decemberében megváltoztatta az alapokmányát: kivették belőle a „gondolat szabadsága” kifejezést, és rögzítették a KKP vezető szerepét. Az egyetem legfőbb döntéshozó szerve a pártbizottság, az oktatók és a diákok kötelessége a szocialista értékek tiszteletben tartása, s ennek érdekében fel kell őket vértezni a Hszi Csing-ping által nyitott korszakban kialakított új szocialista ideológia sajátosan kínai értékeivel. Másrészt a magyar állam által felvett kínai megahitelből – ami meghaladja a teljes magyar felsőoktatási rendszerre fordított éves költségvetési támogatás összegét – új kampuszt nyit Magyarországon.

Palkovics miniszter – néhány napja a Budapest Diákváros és a Fudan Egyetem építését koordináló kormánybiztos – vagy nem ismeri a Fudan alapokmányát, vagy sokunk előtt ismeretlen erők hatására gyökeresen mást állít: „Ez az egyetem egy pont olyan módon működő egyetem lesz, mint bármelyik angol egyetem” (hirtv.hu).

Kinek higgyenek az újabb kínai hitelt is a nyakukba kapó magyar polgárok: Hszi Csin-pingnek, a KKP főtitkárának, a KKP Katonai Bizottsága és a Kínai Népköztársaság elnökének, vagy Palkovics miniszternek? Kinek lesz nagyobb befolyása a Fudan működésére?

Ha azonban azt is meggondoljuk, hogyan rombolja évek óta az oktatás és a kutatás szabadságát Palkovics miniszter, akkor nemcsak súlytalan, hanem hiteltelen is az angol egyetemekre hivatkozó állítása.