EGY SZABAD ORSZÁG

Egymilliárd forintot nyert a Külügyminisztérium – írta meg még augusztus 22-én a Népszabadság – a tavaly alakult, Balog Zoltán és Schmidt Mária vezette, végtelenül kiegyensúlyozott 1956-os Emlékbizottságtól. (Fekete György állandó tag, Ferencz Győző nem. Szakály Sándor és Tőkéczki László a történész munkacsoport tagja, Rainer M. János, Eörsi László nem. Jánosi Katalin sehol.) Lehetne mondani, hogy ez rengeteg pénz, a legtöbb családban talán nincs is ennyi otthon, de ne ítélkezzünk felelőtlenül. Az év végéig százhat képviselet tart közel hatszáz programot, egy alkalom tehát rongyos kétmillióba sem kerül. És ne feledkezzünk meg a feladat fontosságáról, komolyságáról, nagyságáról! Elsősorban a közép- és felsőfokú tanulmányokat folytató, magyar származású fiatalokat szeretnék megismertetni a kommunista diktatúra elleni küzdelemmel. Ez teljesen érthető. Alapvetésként az Emlékbizottság alakuló ülésén Balog Zoltán miniszter joggal mondta: 1956 megmutatta, hogy a diktatúrának nincs gyökere Magyarországon, Schmidt Mária pedig – aki a latoszogblog.hu-n épp Európa izraelizációjáról és a migránssimogatókról ír – joggal emelte ki, hogy a feladat az évfordulót közös nemzeti ünneppé tenni.

Ennek jegyében mutatták be már júniusban Koltay Gábor és Szűts István százmillióval támogatott Itt élned, halnod kell című musicaljét a Hősök terén, ennek jegyében készült az imázsfilm és az imázsdal, az Egy szabad országért (amit senki más, csak Desmond Child tudott megírni, kétszer is), és ennek jegyében tiltottak ki egyes újságokat és újságírókat a dal klipjének bemutatójáról. Még megkérdeznék, mire ment el ötvenmillió, ha mindenki hazaszeretetből működött közre, és elrontanák a közös ünnepet.

Végül is azt a feladatot kell a Külügyminisztériumnak és az Emlékbizottságnak megoldania, hogy külföldön és belföldön elhitesse: ez egy szabad ország. Nem félautoritárius konzervatív rezsim (Tamás Pál), nem maffiaállam (Magyar Bálint), nem fasisztoid mutáció (Ungváry Rudolf). Szabad ország. Ez ugyan nem kvadrál teljesen az illiberális demokráciával, sőt az illiberális demokrácia önmagával sem kvadrál, de mindez most lényegtelen. A lényeg, hogy végre valóság, már hat éve valóság, rögvalóság, amiről 56-ban álmodtak, amiért 56-ban küzdöttek, na! Orbán Viktor tulajdonképp egy 56‑os hős, aki puszta kézzel vagy, ami még jobb, kerítéssel állította volna meg a szovjet tankokat. Már annyi mindent elloptak, most épp a forradalmat akarják.

Nem tudom, a honlapon nem található, mekkora az Emlékbizottság teljes költségvetése.

Akármekkora is: erre az Isten pénze sem lesz elég.

De talán még Mészáros Lőrincé is kevés lenne.