Választási tudnivalók – rajzfilmen

Az újrakeresztelésben „Nemzeti” – korábbi nevén „Országos” – Választási Iroda új nevének megfelelő stílusban terjeszti a választási tudnivalókat: összekeveri a magyar nemzetiség és a magyar állampolgárság fogalmát. A magyar nemzet mint kulturális fogalom mást jelent, mint a magyar állampolgárság. Az első kulturális, a második politikai (állami) fogalom. Nem minden magyar állampolgár magyar nemzetiségű (például a Magyarországon élő tizenhárom kisebbség, valamint azon kí­naiak, oroszok, továbbá dél-amerikai és afrikai focisták, akik állampolgárságot kaptak). Ugyanakkor nem minden magyar nemzetiségű ember magyar állampolgár, aki külföldön él.

Az első rajzfilm arról tájékoztatja a választópolgárokat, hogy „magyarok nem csak Magyarországon élnek”, és elfeledkezik arról, hogy a Magyarországon kívül élő magyarok többsége nem magyar állampolgár. A rajzfilm folytatása megállapítja: 2014-től „minden választójoggal rendelkező választópolgár szavazhat a magyar országgyűlési választáson és népszavazáson”. A történelmi hűség védelmében megemlítem: ugyanez volt a törvényi rendelkezés 1989–2014 között is. Teljes a káosz a rajzfilmkészítők és a megrendelők fejében.

Az első rajzfilmben megtörténik egy korábbi irodai szarvashiba korrekciója: a határon túli magyarok számára az internetes módszer mellett postai levélben van lehetőség regisztrációra. Arra a kérdésre persze nem kapunk választ, hogy mi a helyzet a korábban nem postai úton begyűjtött „levelek” érvényességével.

Az első rajzfilm vidám tablóval zárul: a regisztrálók táborát egy gördeszkás kisgyermek is gyarapítja, sőt végszóra befut a regisztrálók közé egy igazi „nemzeti” pulikutya is!

A második rajzfilm annak érdekében kampányol, hogy a nemzetiségiek ne szavazzanak pártlistákra. A konkrét szöveg szerint „a nemzetiségiek kérhetik, hogy az országgyűlési választáson pártlista helyett nemzetiségi listára szavazhassanak”. Arról a rajzfilm nem ad tájékoztatást, hogy a törvény szövege ezt tartalmazza: aki nemzetiségiként regisztrált a névjegyzékben, az nem szavazhat pártlistára. A kampányfilm szövege a pártlistára történő szavazás tilalmának a felelősségét „áttolja” a választópolgárra: ő nem akar pártlistára szavazni! A közszolgálatinak aligha tekinthető tájékoztatás azt is elfelejti megmondani a nemzetiségi regisztrálónak, hogy ha regisztrált, akkor csak olyan nemzetiségi listára szavazhat, amelyet politikai szervezet – a jelenleg regnáló nemzetiségi országos önkormányzat – állít a regisztráltak számára. A nemzetiségi szavazás vonatkozásában, íme, újra itt az idő: „Aki egyetért a Hazafias Népfront listájával, az változatlanul dobja be az urnába a listát! Ellenszavazatot leadni nem lehet!”