A választásokhoz

VISSZHANG - LVII. évfolyam, 36. szám, 2013. szeptember 6.

Németh Miklós miniszterelnök 1990 első napjaiban aláírta azt a nemzetközi megállapodást, amely lehetővé tette nemzetközi választási megfigyelők részvételét az első szabad parlamenti választáson. 1990–2010 között minden országgyűlési választásra a magyar kormány – a nemzetközi felkérést teljesítve – meghívta az európai nemzetközi szervezeteket és megfigyelőket.

Az Európai Parlament 2013. július 3-án elfogadta az alapjogok magyarországi helyzetéről szóló jelentést.1 A jelentésben az Európai Parlament felhívta a magyar kormányt, hogy a 2014. évi választásokra kérje fel:

1. aVelencei Bizottságot a választási törvények teljes körű átvizsgálására,

2. az EBESZ/ODIRH-t egy előzetes vizsgálat elvégzésére, amelyben felméri a nemzetközi választási megfigyelői misszió szükségleteit,

3. az EBESZ/ODIRH-t hosszú és rövid távú megfigyelők küldésére.

A magyar kormánytól eddig semmilyen reakció nem érkezett az Európai Parlament felkérésére. Ez a kérdés már a magyar választópolgárokat is foglalkoztatja. Azonban a nyilvánosan feltett kérdésre sem érkezett reakció.

A nemzetközi megfigyeléssel való taktikázásra már volt példa egyes kormányok részéről. Oroszország 2000 óta rendszeresen az utolsó másodpercben adja ki a nemzetközi megfigyelői tevékenységre a felkéréseket, és a nemzetközi megfigyelők létszámát korlátozza. Külön kiemeléseket kapnak a FÁK-országok megfigyelői, akik rendszeresen pozitív véleményeket nyilvánítanak a putyini választásokról, míg az EBESZ/ODIRH nem tekinti demokratikusnak a választásokat.

Tisztázatlan a magyar kormány álláspontja az országgyűlési és az európai parlamenti választás napjának a vonatkozásában is. Az Európai Tanácsnak a választás időpontját előkészítő munkabizottsága arról kérdezte a tagállamokat, hogy 2014. május 22–25. elfogadható-e. Egyes magyar hírforrások május 25-ét valószínűsítik az országgyűlési és az uniós választási napnak.

A döntés jogilag a köztársasági elnök kezében van. A köztársasági elnök legkorábban a szavazás napja előtt 90, legkésőbb 70 nappal tűzi ki a szavazás időpontját.2

Elképzelhető olyan taktikai húzás is a magyar kormány részéről, hogy a két választást két különböző időpontban tartják meg, hogy az országgyűlési választásra ne kelljen meghívni külföldi megfigyelőket.

Mindenesetre az EBESZ/ODIRH meghívásra vár.3 A magyar választópolgárok válaszra várnak.

 

 

1   http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P7-TA-2013-0315+0+DOC+XML+V0//HU

2 Választási eljárási törvény:

„6. § (1) A választást úgy kell kitűzni, hogy a magyarországi szavazás napja a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé essen.

(2) A szavazást vasárnap kell megtartani.

(3) A szavazás napja nem eshet a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, továbbá húsvét- vagy pünkösdvasárnapra.”

3 http://nol.hu/belfold/20130502-az_ebesz_magyar_felkeresre_var-2

A szerző további cikkei

LXI. évfolyam, 49. szám, 2017. december 8.
LXI. évfolyam, 46. szám, 2017. november 17.
LIX. évfolyam, 21. szám, 2015. május 22.
Élet és Irodalom 2024