Az MVM-ügy VII.

Elfogadhatatlan a csődeljárás alatt álló állami vállalat, a Vértesi Erőmű Zrt. vezérigazgatójának, Magyari Józsefnek a közérdekű adatigénylésünkre adott elutasító válasza (Az MVM-ügy VI., ÉS, 2010/43., okt. 29.), ezért a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil jogvédő szervezet jogászi segítségével a tatabányai bírósághoz fordultunk, hogy kötelezzék a céget az adatigénylésünkben megjelölt dokumentumok és információk kiadására. A Vértesi Erőműtől azt szerettük volna megtudni, hogy milyen kötelezettségvállalások miatt került csődközelbe az állami nagyvállalat, ezeket azonban minden érintett üzleti titokként kezeli. Válaszában Magyari József még azt is vitatja, hogy a Vértesi Erőmű állami vagyonnak, az erőmű vagyonával való gazdálkodás állami vagyonnal való gazdálkodásnak minősülne, ami nem túl megnyugtató kijelentés olyasvalaki részéről, akit feltehetően azért neveztek ki a több mint 1500 embert foglalkoztató állami nagyvállalat élére, hogy jelentős felszámolói rutinja birtokában megszüntesse azt (Rajnai Attila: A vértesi csődgombolyítók, ÉS, 2010/43., okt. 29.).

A jogi képviseletemet ellátó TASZ szerint - Magyari álláspontjával ellentétben - a Vértesi Erőmű Zrt. tulajdonosa, az MVM Zrt. az állami vagyonról szóló törvény hatálya alatt áll, és ezen törvény szabályai alkalmazandóak a közvetett állami tulajdonban álló gazdasági társaságokra is, mert a jogszabályok ezzel ellentétes olvasata lehetővé tenné a közérdekű adatok átláthatóságát biztosító rendelkezések kiüresítését. A Magyar Köztársaság bírósága több alkalommal kimondta, hogy az MVM Zrt. - így a kizárólagos vagy többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok - gazdálkodásával kapcsolatos adatok közérdekből nyilvánosak, azok megismerését üzleti titokra hivatkozva nem lehetséges megakadályozni.

Az adatigénylés elutasításában hivatkozik Magyari arra is, hogy a System Consulting Zrt. privatizációs és áramvásárlási ügyében (Az MVM-ügy V., ÉS, 2010/41., okt. 15.) lezajlott belső vizsgálat során született dokumentumok nyilvánosságra hozatala a Vértesi Erőmű által kezdeményezett büntetőeljárás eredményes lefolytatását veszélyeztetné, pedig az általam kért adatok egyike sem a büntetőeljárás során keletkezett. Az adat minősége nem változik meg attól, hogy egy büntetőeljárásban felhasználják, a Magyari által hivatkozott jogszabály pedig a nyomozóhatóságnak ad felhatalmazást az effajta mérlegelésre, nem neki. Hasonlóan nem lesz közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adat megismerése korlátozható akkor, ha polgári eljárás vagy választottbírósági eljárás indul az adatokkal kapcsolatban, ahogyan az a System Consulting Zrt. áramvásárlási szerződéseinek esetében történt (Az MVM-ügy IV., ÉS, 2010/40., okt. 8.).

Szeptember végi közérdekű adatigénylésünkre válaszolva az MVM Zrt. is az üzleti titokra és a folyamatban lévő büntetőeljárásra való hivatkozással tagadta meg a Kárpát Energo Zrt.-t és a Power Investments II. luxemburgi céget érintő belső vizsgálat során született dokumentumok kiadását. Az MVM Zrt. ellen már több mint egy éve folyamatban van egy közérdekű adatigényléses per emiatt, amelyben a Lehet Más a Politika az MVM milliárdos szállodaügyletéről szóló belső vizsgálati jelentéseket és a belső vizsgálatok költségét szeretné megismerni. Egyelőre sikertelenül, mert anélkül, hogy a bíróság ennek bármilyen indokát adta volna, immár harmadszor, újabb négy hónappal elhalasztotta az LMP és az MVM közötti perben a tárgyalást. A párt álláspontja szerint az újabb indokolatlan halasztás akadályozza az eljárás lefolytatását, ezért kifogással fordultak a Fővárosi Bírósághoz azt kérve, hogy mihamarabb tűzze ki az új tárgyalási határnapot.